Szikszó
| Szikszó | |||
 | |||
| Pázmány Péter tér | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Füzesséri József[1] (független) | ||
| Irányítószám | 3800 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Testvértelepülései | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5513 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 146,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,23 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 11′ 42″, k. h. 20° 56′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 11′ 42″, k. h. 20° 56′ 46″ | |||
 Szikszó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Szikszó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szikszó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Szikszó város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Szikszói járás központja. Miskolctól 17 km-re található.
Története
A környéken már a honfoglalás idején megtelepedtek a magyarok. Első írásos említése 1280-ra tehető, ekkor ugyanis IV. László itt keltez három oklevelet, a következőkkel zárva sorait: Datum in Zekzou, feria tertia proxima post dominicam judika MCCLXXX. Újabban egyes történészek arra a következtetésre jutottak, hogy a fenti dokumentumban megjelölt hely nem a mai Szikszó helyén álló településre vonatkozik, így ők az első írásos említést 1307-re teszik, amikor is Károly Róbert adott ki "in Zykzo" oklevelet. Ebben az időben még az Aba család birtoka, az ő kihalásukkal került 1391-ben Zsigmond király, majd felesége, Mária királynő birtokába. Ekkor már királyi városként említették. Ebben az időben indult virágzásnak a település és ekkor épült a kisebb módosításokkal, de ma is álló gótikus templom. A fejlődéshez a kedvező földrajzi fekvés is hozzájárult: errefelé vezetett az út Kassa és Krakkó felé. A bortermelés már ebben a korban is jelentős volt.
A 16. században a város uraival, a Perényiekkel együtt áttért a református hitre. Ekkor került gótikus temploma a református egyházhoz.
1558. október 13-án Velicán füleki bég kirabolta és felégette a várost. A zsákmánnyal visszavonuló törököket másnap Sajókazánál utolérte és legyőzte a Bebek György és Telekessy Imre által vezetett magyar végvári csapat. Szikszó 1564-től adót fizetett a töröknek, ennek ellenére 1566-ban, 1567-ben, 1573-ban és 1577-ben is fosztogattak a török csapatok. 1577. november 10-én Ferhát füleki bég támadta meg a várost a vasárnap délelőtti prédikáció közben. A templom kerítésén is túljutottak, de magát a templomot nem tudták elfoglalni. Másnap este a hazatérő portyázókat a Sajó gázlójánál (Sajószentpéternél, más forrás szerint Vadnánál) érték utol Rákóczi Zsigmond szendrői várkapitány katonái, majd megérkezett Kassáról Geszti Ferenc és Prépostváry Bálint csapata is, s legyőzték a még így is túlerőben lévő törököket. A szikszóiak a kóborló török martalócok elleni védekezésül 1586-tól sövénnyel és árokkal erősítették meg a várost és erődített kastéllyá építették ki a templomot. 1588-ban 11000 fős török had támadta Szikszót. Rákóczi Zsigmond (ekkor, mint egri várkapitány) vezetésével sikerült megvédenie a várost a 2000 lovasból és 400-500 gyalogosból álló magyar seregnek. A csatában 2000 török és több száz magyar és német katona esett el. A helybéliek mind a mai napig ismerik a tömegsírok helyét.
1679-ben Thököly Imre erdélyi fejedelem serege győzedelmeskedett a labancok felett. Budapesten, a Hősök terén, Thököly alakja alatt dombormű örökíti meg a szikszói csatát. Mivel a polgárok 1703-ban Rákóczihoz csatlakoztak, Rabutin császári generális teljesen felégette a várost 1706-ban, ekkor tűnt el végleg az a büntető kard, amellyel addig a halálos ítéleteket hajtották végre.
1848-ban Mészáros Lázár csapatai arattak itt győzelmet az osztrák csapatok felett.
1852-ben egy lakástűz következtében az egész város leégett. Sikerült újjáépíteni, de az anyagi terheket viselni nem bíró polgárok hamarosan kérvényezték, hogy településüket minősítsék vissza nagyközséggé.
A trianoni békeszerződés után 1920 és 1938 között, amikor Kassa Csehszlovákiához tartozott, Szikszó volt Abaúj-Torna vármegye székhelye. Ezt a rangját 1938 és 1945 között, amikor Kassa újra Magyarország része volt elveszítette, azonban 1945 és 1950 között ismét a már Abaúj nevű megye székhelye lett.
1962. július 1-jéig járási székhely volt. 1989-ben városi címet kapott.
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Rangja | |
| 1950-ig | nagyközség |
| 1950–1970 | önálló tanácsú község |
| 1970–1989 | önálló tanácsú nagyközség |
| 1989 óta | város |
| Területi beosztása | |
| 1945-ig | Abaúj-Torna vármegye, Szikszói járás |
| 1945–1950 | Abaúj vármegye, Szikszói járás |
| 1950–1962 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szikszói járás |
| 1962–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás |
| 1984–1989 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci városkörnyék |
| 1989 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szikszói kistérség |
| Megyeszékhely | |
| 1920–1938 | Abaúj-Torna vármegye |
| 1945–1950 | Abaúj vármegye |
| Egyéb központi szerepköre | |
| 1962-ig | Szikszói járás székhelye |
| 1994 óta | Szikszói kistérség központja |
Népcsoportok
A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 5582 | 5514 | 5258 | 5579 | 5513 |
| 2013 | 2014 | 2021 | 2022 | 2023 |
Látnivalók
- Bethánia kastély
- Borpincék
- Gótikus református templom
Híres szikszóiak
Itt született:
- Balogh Attila (1956-ban) költő, író, újságíró
- Bényi Ildikó (1970-ben) televíziós műsorvezető, bemondó
- Bódi Barbara (1982-ben) színésznő
- Csathy Dániel (Csáti Dániel) (1703—1757) református püspök
- Frisnyák Sándor (1934-ben) Apáczai Csere János-díjas geográfus, egyetemi tanár, a földrajztudományok kandidátusa
- G. Fodor Gábor (1975-ben) politológus, egyetemi docens, a Századvég Alapítvány stratégiai igazgatója. Akadémiai Ifjúsági Díjas (2005)
- Keresztes Kata (1982-ben) blogger, újságíró, műsorvezető
- Kletz László (1950-ben) képzőművész, a Diósgyőri Képzőművész Stúdió '76 vezetője
- Laczkó András [1943-ban) író, irodalomtörténész, kritikus
- Ludányi András (Andrew Ludanyi) (1940-ben) politológus, szociológus, történész, egyetemi tanár az adai Észak-Ohió-i Egyetemen
- Mezey István (1945—2012), grafikusművész, festőművész
- Siderius János (1550—1608) lelkész, esperes
- Simon Sándor (1923—1989) kohómérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
- Tóth Zoltán (1966-ban) zenész, dalszerző-szövegíró, gitáros, énekes, hangszerelő, hangmérnök, a Republic együttes alapító tagja, korábbi gitárosa
- Tőkéczki László (1951—2018), Széchenyi-díjas magyar történész, egyetemi tanár
- Varga Rudolf (1950-ben), író, rendező
- Vécsey Tamás (1839—1912), jogtudós, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja
- Zsuráfszky Zoltán (1956-ban), Kossuth-díjas magyar táncművész, koreográfus
Testvérvárosok
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Szikszó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
