„Ároktő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Polgármesterei: már nem csonk
polgármester frissítése az infoboxban
6. sor: 6. sor:
| járás = Mezőcsáti
| járás = Mezőcsáti
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
| polgármester = Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna<ref name=”10önkvál”></ref>
| polgármester = Szabóné Csizmadia Judit (független)<ref name=”19önkvál”></ref>
| népsűrűség = 23,83
| népsűrűség = 23,83
| terület = 46,41
| terület = 46,41

A lap 2020. február 25., 09:10-kori változata

Ároktő
Ároktő címere
Ároktő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőcsáti
Jogállásközség
PolgármesterSzabóné Csizmadia Judit (független)[1]
Irányítószám3467
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1056 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,41 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″
Ároktő (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Ároktő
Ároktő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Ároktő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ároktő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Mezőcsáti járásában.

Fekvése

A Tisza partján fekszik, Miskolctól mintegy 45 kilométerre délre. A legközelebbi szomszédos települések Tiszacsege 8 és Tiszadorogma 9 kilométerre; a legközelebbi város a 10 kilométerre fekvő Mezőcsát.

Tömegközlekedéssel megközelíthető Mezőkövesd és Mezőcsát felől, a Volánbusz 4010-es járatával.

Története

A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az Csörsz árka nevű szarmata sáncrendszer. A települést először 1067-ben említik Aruk néven. A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak, a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett.

A község mellett húzódik a Római Birodalom egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését, e monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, 1846-ban.

A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Dr. Ihászy Ernőné (független)[3]
  • 1994-1998: Dr. Ihászy Ernőné (független)[4]
  • 1998-2002: Varga István Pál (független)[5]
  • 2002-2006: Varga István Pál (független)[6]
  • 2006-2010: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (MSZP)[7]
  • 2010-2014: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (független)[8]
  • 2014-2019: Vargáné Kerékgyártó Ildikó Anna (független)[9]
  • 2019-től: Szabóné Csizmadia Judit (független)[1]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1122
1121
1116
1039
1048
1056
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány volt.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 26,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,3%, református 20,7%, görögkatolikus 1,4%, felekezet nélküli 5,1% (21,9% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei

  • Római katolikus templom
  • A Tájház 1994-ben nyílt meg.
  • Tiszai holtág, horgászhely

Jegyzetek

  1. ↑ a b Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. ↑ Ároktő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal[halott link]
  11. ↑ Ároktő Helységnévtár

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ároktő&oldid=22304258”