„Kötegyán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
6. sor: 6. sor:
| járás = Sarkadi
| járás = Sarkadi
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
| polgármester = Nemes János ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=”14önkvál”></ref>
⚫
| polgármester = Nemes János ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|FIDESZ]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref>{{cite web |url=http://valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M04/T042/tjk.html |title=Kötegyán települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2016-02-23 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref><!--előtte: Nemes János<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk1/04/tjk04042.htm |title=Kötegyán települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-11-23 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>-->
| irányítószám = 5725
| irányítószám = 5725
| körzethívószám = 66
| körzethívószám = 66
27. sor: 27. sor:
Békés megye északkeleti részén, [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 33 kilométerre, [[Gyula (település)|Gyulától]] 22 kilométerre, [[Sarkad]]tól 9 kilométerre fekszik a [[Románia|román]] határ mellett. Természetföldrajzi szempontból a [[Körös menti sík]] délkeleti peremén, a [[Kis-Sárrét]]től délre terül el.{{jegyzet|{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=270}}}}
Békés megye északkeleti részén, [[Békéscsaba|Békéscsabától]] 33 kilométerre, [[Gyula (település)|Gyulától]] 22 kilométerre, [[Sarkad]]tól 9 kilométerre fekszik a [[Románia|román]] határ mellett. Természetföldrajzi szempontból a [[Körös menti sík]] délkeleti peremén, a [[Kis-Sárrét]]től délre terül el.{{jegyzet|{{CitLib|tit=Magyarország kistájainak katasztere|edi=Második, átdolgozott és bővített kiadás|ass=Szerkesztette Dövényi Zoltán|red=MTA Földrajztudományi Kutatóintézet|loc=Budapest|ann=2010|isbn=978-963-9545-29-8|pag=270}}}}


=== Megközelíthetősége ===
=== Megközelítése ===
* Vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] 128-as számú {{vvr|128}}án közelíthető meg. A [[Kötegyán vasútállomás|vasútállomás]] (a 128-as vonalat figyelembe véve) [[Sarkad vasútállomás]] és [[Méhkerék megállóhely]] között található, de vonattal el lehet innen jutni [[Nagyszalonta|Nagyszalontára]] ([[Románia]]) is.
* Vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] 128-as számú {{vvr|128}}án közelíthető meg. A [[Kötegyán vasútállomás|vasútállomás]] (a 128-as vonalat figyelembe véve) [[Sarkad vasútállomás]] és [[Méhkerék megállóhely]] között található, de vonattal el lehet innen jutni [[Nagyszalonta|Nagyszalontára]] ([[Románia]]) is.
A közúti határátkelőhely 3&nbsp;km távolságra van a [[település]]től. Fontos vasúti csomópont, és vasúti [[határátkelőhely]] is.
A közúti határátkelőhely 3&nbsp;km távolságra van a [[település]]től. Fontos vasúti csomópont, és vasúti [[határátkelőhely]] is.
35. sor: 35. sor:


A [[honfoglalás]] idejére tehető a település kialakulása. A [[település]] első írásos említése [[1213]]-ban, a [[Váradi Regestrum]]ban történik. Nevét feltehetően ''Gyán falu Kethe'' nevű birtokosáról kapta a [[15. század]]ban. A [[török hódoltság]] alatt a falu elnéptelenedett, csak a [[17. század]] végén népesült be újra. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bihar vármegye]] [[nagyszalontai járás]]ához tartozott. [[1951]] óta Békés megye része.
A [[honfoglalás]] idejére tehető a település kialakulása. A [[település]] első írásos említése [[1213]]-ban, a [[Váradi Regestrum]]ban történik. Nevét feltehetően ''Gyán falu Kethe'' nevű birtokosáról kapta a [[15. század]]ban. A [[török hódoltság]] alatt a falu elnéptelenedett, csak a [[17. század]] végén népesült be újra. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bihar vármegye]] [[nagyszalontai járás]]ához tartozott. [[1951]] óta Békés megye része.

==Közélete==
===Polgármesterei===
* 1990–1994:
* 1994–1998: Bujdosó Lajos (független)<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=04&TAZ=042&W=4 |title=Kötegyán települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2020-01-06 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002:
* 2002–2006:
* 2006–2010:
* 2010–2014: Nemes János (független)<ref name=”10önkvál”>{{cite web |url=http://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk1/04/tjk04042.htm |title=Kötegyán települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-11-23 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
⚫
* 2014–2019: Nemes János ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=”14önkvál”>{{cite web |url=http://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M04/T042/tjk.html |title=Kötegyán települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2016-02-23 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2019-től:
{{csonk-szakasz}}


==Népesség==
==Népesség==

A lap 2020. január 6., 19:37-kori változata

Kötegyán
Kötegyán vasútállomása
Kötegyán vasútállomása
Kötegyán címere
Kötegyán címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállásközség
PolgármesterNemes János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5725
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség1193 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 44′, k. h. 21° 29′Koordináták: é. sz. 46° 44′, k. h. 21° 29′
Kötegyán (Békés vármegye)
Kötegyán
Kötegyán
Pozíció Békés vármegye térképén
Kötegyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kötegyán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kötegyán község Békés megye Sarkadi járásában.

Fekvése

Békés megye északkeleti részén, Békéscsabától 33 kilométerre, Gyulától 22 kilométerre, Sarkadtól 9 kilométerre fekszik a román határ mellett. Természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík délkeleti peremén, a Kis-Sárréttől délre terül el.[3]

Megközelítése

A közúti határátkelőhely 3 km távolságra van a településtől. Fontos vasúti csomópont, és vasúti határátkelőhely is.

Története

A falu környéke már a bronzkorban is lakott volt, erre utalnak a régészeti ásatásokból előkerült tárgyak, eszközök. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A honfoglalás idejére tehető a település kialakulása. A település első írásos említése 1213-ban, a Váradi Regestrumban történik. Nevét feltehetően Gyán falu Kethe nevű birtokosáról kapta a 15. században. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, csak a 17. század végén népesült be újra. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye nagyszalontai járásához tartozott. 1951 óta Békés megye része.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Bujdosó Lajos (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Nemes János (független)[5]
  • 2014–2019: Nemes János (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2019-től:
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1506
1473
1463
1263
1200
1193
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 4%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 9,8% cigánynak, 0,6% németnek, 2,4% románnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 40,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 27,6% (22,5% nem nyilatkozott).[7]

Nevezetességei

  • Műemlék Református templom
  • A falu határában ökopark és kopjafagyűjtemény
  • A községháza mellett álló épület, amely egykor kocsma volt, és feltételezések, legendák szerint egy része zsidó imaházként funkcionált.
  • A nyaranta megrendezett Kötegyáni Turisztikai Falunap
  • A főtéren áll az első- és második világháború helyi áldozatainak emlékműve, közülük az utóbbi egy helyi, fiatal szobrász, Szőke Sándor alkotása.
  • Római katolikus templom. Fájdalmas Szűzanya tiszteletére felszentelt.

Ismert emberek

  • Fényes Imre elméleti fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora itt született 1917-ben.

Kötegyánon éltek

A református lelkészlakban élt álnéven az 1848-49-es szabadságharc bukását követően a bujdosó Táncsics Mihály, aki a lelkész árpádi birtokán gazdálkodott.

Testvértelepülése

Jegyzetek

  1. ↑ a b Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 270. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  5. ↑ Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  6. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  7. ↑ Kötegyán Helységnévtár

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kötegyán&oldid=22114357”