Ugrás a tartalomhoz

Felsőzsolca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Regasterios (vitalap | szerkesztései) 2018. december 8., 19:30-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (törölt kép linkje ki, beteszem helyette az egyetlen hozzáférhető felsőzsolcai képet a jelenkorból)
Felsőzsolca
A felsőzsolcai vasútállomás
A felsőzsolcai vasútállomás
Felsőzsolca címere
Felsőzsolca címere		 Felsőzsolca zászlaja
Felsőzsolca zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásváros
PolgármesterDr. Tóth Lajos József[1]
JegyzőDr. Pataki Anett
Irányítószám3561
Körzethívószám46
Testvértelepülései
Lista
Magyarkanizsa
Népesség
Teljes népesség6405 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség399,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′ 30″, k. h. 20° 51′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 06′ 30″, k. h. 20° 51′ 20″
Felsőzsolca (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Felsőzsolca
Felsőzsolca
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Felsőzsolca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőzsolca témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Felsőzsolca kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. A Miskolci kistérség 3., Borsod-Abaúj-Zemplén megye 10. legnépesebb városa.

Fekvése

Miskolc város szélétől 1 kilométerre, a Bükk-vidéken, a Sajó folyó bal partján, a borsodi tájegység Abaújjal határos keleti oldalán fekszik. Felszíne sík, enyhén hullámos, a talajképző kőzetét löszös anyag alkotja.

Közlekedés

Megközelíthető a 3-as és a 37-es útról; vonattal a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely és a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalon (a vasútállomás körülbelül 3 km-re van a település központjától).

Felsőzsolca tömegközlekedését a szomszédos, miskolci közlekedési vállalat, az MVK Zrt. biztosítja. Jelenleg egy buszjárat, a 7-es busz szolgálja ki a lakosságot.[3] Ezen kívül számos helyközi járat áthalad a város területén (a Szent István úton, illetve a Kassai úton). 2012. február 16-ától a 7-es busz körbejár Felsőzsolcán, érintve a Kassai u., Dózsa György u., Kodály Zoltán u., Kazinczy Ferenc u. és Ongai utcákat. Ezzel 5 helyett immár 9 autóbuszmegálló található a városban.

Földrajzi kapcsolatok

Klíma

Jelleg: kontinentális, a hőmérséklet –25 °C-tól +35 °C-ig, az éves átlaghőmérséklet 11 °C.

Vízrajz

A város mellett, a nyugati oldalon folyik a Sajó és az abba ömlő Kis-Sajó (a helyi lakosok által gyakran használt nevén: Bódva). Régen egy Pap-tója nevű tó volt Miskolc és Felsőzsolca között, aminek legendája is van. Állítólag egy templom süllyedt el a Pap-tóban. A tavat 2008-ban feltöltötték.

2010. júniusában megáradt a Sajó folyó és a Kis-Sajó patak, valamint helyenként jelentős belvíz is súlyosbította a helyzetet. A város 95%-a víz alá került, összesen 201 ház összedőlt. 2200 ingatlanból 1800 rongálódott meg. 2011. tavaszán megtörtént az árvíz során megsérült régi Kis-Sajó híd bontása, valamint elkezdődött a Kis-Sajó medrének kotrása, és egy a települést védő gát építése is a település északi és nyugati határa mentén.

Története

A terület a neolitikum óta lakott. Először 1281-ben említik egy okiraton, mely a Miskolc és Zsolca közti birtokvitát zárja le azzal, hogy a két település határa mindenkor a Sajó folyó.

A középkorban Zsolca virágzó település volt, a törökök azonban feldúlták. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során is veszteségeket szenvedett a falu, az oroszok felgyújtották. A zsolcai csata emlékére 1867-ben emlékművet emeltek, Zsolca az ország második olyan települése, ahol a szabadságharc emlékére emlékművet állítottak.

A 19–20. század fordulóján a település lakossága nagyjából fele-fele arányban foglalkozott mezőgazdasággal és iparral, kereskedelemmel.

A 20. században Borsod megye jelentős iparvidékké vált, Felsőzsolca népessége is nőtt, főként a Miskolchoz való közelsége miatt. 1980-ra már hétezernél is több lakosa volt. 1997. július 1-jén városi rangot kapott. Azóta minden évben tartanak városnapokat, 2007-ben tartották meg a jubileumi rendezvényeket.

Felsőzsolca – feltehetőleg a Sajónak mint természetes határnak köszönhetően – nem olvadt be Miskolcba, de a két város szoros szimbiózisban él. Felsőzsolca az agglomeráció egyetlen települése, ahová az MVK Rt. városi buszai járnak ki.

2009-ben korszerű társasház épült meg a város határán.

2010-ben minden idők legnagyobb árvize zajlott le a városban. Összesen 201 ház dőlt össze és mintegy 1800 ingatlan rongálódott meg a 2200-ból, az újjáépítés folyamatban. 2010. június 4-ét a tragédia napjának nevezték el.

2010. augusztus 19-én Richter skála szerinti 3,1-es erősségű földrengés rázta meg a várost. 2010. december 14-én ismét egy földrengés rázta meg a várost, 2,8-as erősségű volt.

2010. október 3-tól dr. Tóth Lajos a polgármester.

Népcsoportok

A település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a roma nemzetiségűnek vallja magát.[4] Ezen kívül még bolgár és lengyel kisebbségek is élnek Felsőzsolca területén.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
6658
6605
6521
6292
6290
6405
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A címer leírása

Hegyestalpú pajzs zöld mezejét felső harmadában ezüst hullámos sáv (pólya) osztja ketté. Alatta ezüst színű, hegyével lefelé álló, szembefordított csoroszlya és ekevas lebeg. A pajzstartó kiterjesztett szárnyú koronás fekete sas, jobb karmában ezüst kardot tartva.

A pajzsban a régi mezőgazdasági szerszámok (ekevas és csoroszlya) a hagyományos földművelést, az ezüst hullámos sáv a Sajót jelképezi.

A címertartó sas utal egyfelől a hajdani birtokos Rákócziakra, másfelől kifejezi a település harcok dúlta történetét is.

A község feudális kori pecsétnyomóját a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár őrzi. Ennek felirata: „F.ZSOLTZA.HELYSEGE. PETSETJE. 1817”. Ábrája: csoroszlya és ekevas, fölötte valószínűleg folyót szimbolizáló barázdált sáv.

A pecsét jelképei a leggyakoribbak közé tartoznak, falvak egész sora rendelkezett hasonlóval, ill. csaknem azonossal. Tekintettel arra, hogy a község birtokosai közül a legnevezetesebb a Rákóczi-család volt, ezért ennek a családnak a címeréből szerepel a község címerében a kardot tartó sasmadár.

Intézmények

    • Szent István Katolikus Általános Iskola (2012 óta)
    • Kazinczy Ferenc Református Iskola (2012 óta)
    • Csomasz-Tóth Kálmán Református Alapfokú Művészeti Iskola Felsőzsolcai Tagintézménye (2012 óta)
    • Felsőzsolca Napközi Otthonos Óvoda (két telephellyel)
    • Felsőzsolcai Közművelődési Intézet és Városi Könyvtár
  • Egységes Pedagógiai Szakszolgáltató és Családgondozó Központ (?)
  • Felsőzsolca Városi Rendezvények Háza
  • ZsolcaTV Nonprofit Közhasznú Kft.[halott link] (2005 óta)

Látnivalók

Testvértelepülések

Források

  1. ↑ Felsőzsolca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. május 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ http://www.mvkzrt.hu/menetrend/?line=7 Miskolc Városi Közlekedési Zrt.
  4. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőzsolca&oldid=20765223”