„Gödöllő” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Visszavontam az utolsó változtatást (89.106.167.107), visszaállítva Andrasholl szerkesztésére: forrás? |
|||
416. sor: | 416. sor: | ||
* {{Zászló|Németország}} [[Aichach]], [[Németország]] (2006) |
* {{Zászló|Németország}} [[Aichach]], [[Németország]] (2006) |
||
* {{Zászló|Németország}} Augsburg, [[Németország]] |
|||
* {{Zászló|Ausztria}} [[Bad Ischl]], [[Ausztria]] (2012) |
* {{Zászló|Ausztria}} [[Bad Ischl]], [[Ausztria]] (2012) |
||
* {{Zászló|Ukrajna}} [[Beregszász]], [[Ukrajna]] (1991) |
* {{Zászló|Ukrajna}} [[Beregszász]], [[Ukrajna]] (1991) |
A lap 2018. február 22., 11:33-kori változata
Gödöllő | |||
A Grassalkovich-kastély főbejárata | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Gödöllői | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Gémesi György András (GLK)[1] | ||
Jegyző | dr. Nánási Éva | ||
Irányítószám | 2100 | ||
Körzethívószám | 28 | ||
Testvértelepülései | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 32 524 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 523,85 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 207 m | ||
Terület | 61,92 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Északi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Cserhátvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Gödöllői-dombság[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 36′, k. h. 19° 22′47.600000°N 19.366667°EKoordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 19° 22′47.600000°N 19.366667°E | |||
Gödöllő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gödöllő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gödöllő (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja. Legismertebb nevezetességei a Grassalkovich-kastély és a Szent István Egyetem. A város szülötte Török Ignác honvéd tábornok.
Fekvése
Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak völgyében fekszik.
Megközelítése
Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül Vácra, Pécelre és Jászberénybe vezető alsóbbrendű utak vezetnek a településről.
A Budapest–Hatvan-vasútvonal is érinti, továbbá a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása is itt található. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is átvezet rajta.
Története
Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egy adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.
Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely ma a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet.
A 18. században földesura, a labanc Habsburg tisztviselő magyarbarátnak nem mondható Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt a református templom felhasználásával. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. 1763-ban mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.
Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag a kedvenc nyaralóhelye volt.
A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. Kiépült a vasúti kapcsolat, 1884-ben pedig nagyközség lett. 1911 óta Gödöllőt HÉV-vonal is összeköti Budapesttel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek. Ugyanebben az évben honfoglaláskori lovassírra bukkantak Kaffka László államtitkár birtokán.[4]
Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. 1933-ban a város adott otthont a fiú cserkészek világtalálkozójának, a dzsemborinak.
A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mindegy 50 000 magyar és német katona és civil raboskodott.[5][6] 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.[7]
A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődik. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ide telepítik az Agrártudományi Egyetemet (később más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítik Szent István Egyetem néven) és a Ganz Árammérőgyárat. Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. Ekkor épültek az első lakótelepek. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. Az 1970-es évek végén épültek a mai belváros képét meghatározó panelháztömbök.
1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.[8]
A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték.
Gazdaság
A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár.
1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át (a jelenlegi tulajdonos az amerikai Itron), a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben. 1991-ben települt Gödöllőre a kábelkorbácsokat gyártó UTA (jelenleg Lear Corporation). A Sony 1996 és 2010 között itt működtette magyarországi telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A tervek szerint 2011-ben adták volna át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, de a cég letett a beruházási szándékáról.[9][10] A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban.
Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. A helyben lakók 40%-a a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 8 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók számát. A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt.[11] A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett.[12]
Gödöllői Üzleti Park
Az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található Gödöllői Üzleti Parkot "Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park" néven adták át 2006. szeptember 19-én. A Gödöllői Üzleti Park területén 2017-ben 34 vállalkozás üzemel, amelyek a értékesíthető területek 1/3-át foglalják el. Az Üzleti Park Szolgáltató Központjának épületeiben tizenkilenc vállalkozás működik, ez 80%-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt.[13]
A Gödöllői Üzleti Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Szent István Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.[14]
Nevezetességei
Gödöllői Királyi Kastély
A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához.[15]
A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor.[16]
Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői Erzsébet-park az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.[17]
Máriabesnyői kegyhely
Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.[18]
Egyéb látnivalók
A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult.[19] A múzeum 2001-ben elnyerte "Az év múzeuma 2000" szakmai kitüntetést.[20]
A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektárnyi területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-tól bővíteni kezdték, így ma már 350 hektárnyi területen működik. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.[21]
Velekei József Lajos szobrászművész tölgyfából készült 9,3 méter magas Világfa című alkotását a Magyar Szabadság Napja keretén belül avatták fel 1992-ben. A szobrot 2008-ban egy vihar megrongálta, a pótlására készített, két méter magas kőtalapzaton álló 7 méter magas új alkotást 2010-ben adták át.
A gödöllői vasúti királyi váró felújított épületét 2011. június 18-án átadták. A felújítás költsége 1,34 millió euró volt, ehhez a Norvég Alap 1,14 millió euróval járult hozzá.[22]
További látnivalók: Babati Istállóskastély (Babatpuszta), Méhészeti Múzeum, Agrártörténeti Műszaki Gyűjtemény, Szent István Egyetem, Csörsz árka.
Műemlékek
- Volt községháza, majd Járási Hivatal, jelenleg Erzsébet Királyné Szálloda. 1910 és 1913 között épült. 2006-ban kapott műemléki védettséget. 2008-ban fejeződött be a teljeskörű felújítása.
- Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola műemlék épülete, amely 1879-ben épült.
- Chopin szobra: Margó Ede 1929-es alkotása, amelyet 1938-ban Kőbányán, a Szent László téren avattak fel. 1948 és 1982 között raktárban tartották.[23] 1983-ban állították fel a gödöllői Frédéric Chopin Zeneiskola kertjében, majd 2010-ben – a zeneszerző születésének 100. évrordulóján – restaurálták, és újra avatták jelenlegi helyén, az zeneiskola előtt.
- Erzsébet-szobor és Kálvária az Erzsébet-parkban
- Mária-oszlop és Szent Imre-szobor a Szabadság téren
- Nepomuki Szent János-szobor a kastély mellett
- Szent Flórián-szobor a tűzoltóság előtt
Népesség
Időszak | Népesség (fő)[24] |
---|---|
1870 | 3 661 |
1880 | 3 940 |
1890 | 4 844 |
1900 | 5 893 |
1910 | 7 569 |
1920 | 10 262 |
1930 | 11 056 |
1941 | 11 825 |
1949 | 12 216 |
1960 | 17 693 |
1970 | 21 929 |
1980 | 28 096 |
1990 | 28 195 |
2001 | 31 105 |
2011 | 32 522 |
A népesség növekedését főleg a más településekről, és megyékből történő folyamatos bevándorlás okozza, a halálozás az utóbbi harminc évben folyamatosan magasabb volt a születések számánál.[25]
A 2011-es népszámlálás adatai alapján 15 évnél idősebb lakosok 45%-a házas, 35%-a nőtlen vagy hajadon, 11%-a elvált, és 9%-a özvegy.[26] A háztartások száma 12 015, ebből a családos háztartások száma 8530.[27] A családok 68%-ában van legalább egy gyermek. A gyermeket nevelő családos háztartások 71%-ában a szülők házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek, 29%-ban csak az egyik szülő van jelen. A gyermeket nevelő családok 48%-ában egy, 38%-ában kettő, 14%-ában három, vagy több gyermek van.[28]
Vallási összetételét tekintve 35,2% római katolikus, 10,9% református, 2,7% evangélikus, 3,8% más vallási közösséghez, felekezethez tartozik. 16,0% vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik, 2,1% pedig ateistának vallotta magát. 29,3% nem kívánt válaszolni.[29]
Valószínűleg a Szent István Egyetemenen tanuló hallgatók miatt a megyei és az országos átlagnál magasabb a 15-24 éves korosztályba tartozók aránya.[30] A 18 évnél idősebbek 67%-a érettségizett, illetve a 25 évnél idősebbek 34%-a felsőfokú végzettséggel is rendelkezik[31], ami jelentősen meghaladja az országos átlagot (49%, illetve 19%).[32]
A teljes népesség 41% foglalkoztatott, 4% munkanélküli, 25% inaktív kereső (nyugdíjasok, gyermeküket nevelő kismamák, stb), illetve 30% eltartott (tanulmányaikat folytató gyermekek, stb).[33]
Nemzetiségek
Nemzetiségi eloszlás | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Időszak | Összesen | Magyar | Roma | Német | Szlovák | Lengyel | Román | Ukrán | Egyéb/Nem válaszolt | ||||||
2001[34] | 100% | 94,37% | 1,20% | 0,62% | 0,39% | 0,08% | 0,08% | 0,14% | 3,12% | ||||||
2011[35] | 100% | 85,99% | 1,25% | 1,59% | 0,20% | 0,18% | 0,29% | 0,15% | 10,35% |
Gödöllő Város Önkormányzata
Polgármesterek:
- Gémesi György dr. (1990–)
A képviselő-testületbe 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő-testület 14 fős lett.
A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra.
A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a Művészetek Háza üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.[36]
A városban a cigány, a görög, a lengyel, a német és a ruszin kisebbség alakított önkormányzatot.[37]
A rendszerváltás előtt
Tanácselnökök:
- Papp István (1983–1990)[38]
- Ritecz György (1982–1983)
- Benedek János (1971–1982)
- Dr. Galicz Tibor (1967–1971)
- Dr. Gyetvai József (1966–1967)
A várost érintő kérdésekben a megyei tanácsban hozták meg a döntéseket, a helyi tanácselnök szerepe gyakorlatilag csak a végrehajtásra korlátozódott.
Rendvédelem, egészségügy
A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest megye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város , 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs.[39] 2010-ben a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma 2556 volt, ami a megyei átlag alatti érték.[40]
A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.[41]
A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény öt telephellyel rendelkezik a városban.[42]
A Gödöllő Hivatásosos Tűzoltóparancsnokság 81 fős létszámmal rendelkezik, működési területe két járásra terjed ki, és 26 települést foglal magában.[43] Alárendeltségébe tartozik az Aszód Katasztrófavédelmi Őrs is. Gépjármű állománya:
- Mercedes 1234 Rosenbauer TLF 4000 AT gépjárműfecskendő
- Reanult Midlum 300 Heros Aquadux-X 3000 gépjárműfecskendő
- Reanult Midlum 220 Heros Aquadux-X 2000 gépjárműfecskendő
- Renault midlum 280 Saurus FS38/3.8 gépjárműfecskendő
- Renault Kerax 430 Heros Aquarius-X vízszállító
- Mazda B2500 bevetésirányító jármű
- Ford Ranger bevetésirányító jármű
Városrészek
- Antalhegy
- Blaha
- Csanak
- Haraszt
- Kertváros
- Királytelep
- Máriabesnyő
- Alvég
- Fenyves
- Nagyfenyves
- Egyetem, Fácános
- Incső
- Marikatelep
Közlekedés
- Közút: 3-as főút, M3-as autópálya, M31-es autópálya
- Vasút: Budapest–Hatvan-vasútvonal, Gödöllői HÉV
Oktatás
Bölcsődék
- Gödöllői Palotakert Bölcsőde (volt 1. sz. Bölcsőde)
- Gödöllői Mesevilág Bölcsőde (volt 2. sz. Bölcsőde, Kossuth L. utca)
- Gödöllői Mézeskalács Bölcsőde (volt 3. sz. Bölcsőde, Premontrei út)
Óvodák
Önkormányzati
- Gödöllői Kastélykert Óvoda (volt Martinovics utcai Óvoda)
- Gödöllői Mesék Háza Óvoda (volt Szent János utcai Óvoda)
- Gödöllői Mosolygó Óvoda (volt Kazinczy körúti Óvoda)
- Gödöllői Palotakert Óvoda (volt Palotakerti Óvoda)
- Gödöllői Fenyőliget Óvoda (volt Táncsics Mihály úti Óvoda)
- Gödöllői Kikelet Óvoda (volt Egyetem téri Óvoda)
- Gödöllői Zöld Óvoda (volt Zöld Óvoda)
Magán
- Játékkuckó Magánóvoda
- Gödöllő Szabad Waldorf Óvoda
- Stefi Néni Óvodája
- Tudásfa Tanoda Alapítványi Óvoda
- Mókus Odú Gyermekóvoda
Általános iskolák
Önkormányzati
- Erkel Ferenc Általános Iskola
- Hajós Alfréd Általános Iskola
- Damjanich János Általános Iskola
- Petőfi Sándor Általános Iskola
- Montágh Imre Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola
Egyházi és magán
- Szent Imre Katolikus Általános Iskola
- Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Középiskolák
Önkormányzati
Egyházi és magán
- Angol-Magyar érdekeltségű Szakközépiskola és Gimnázium[44]
- Premontrei Szent Norbert Gimnázium
- Gödöllői Református Líceum Gimnáziuma és Kollégiuma
- Gödöllői Waldorf Általános Iskola és Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény
Felsőoktatási intézmények
Gödöllő egyetlen felsőoktatási intézménye a Szent István Egyetem, mely az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén. Ezután 2003. szeptember 1-jétől a gyöngyösi Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Károly Róbert Főiskola elnevezéssel önálló felsőoktatási intézmény, az egyetem három volt budai kara (Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar és a Tájépítészeti-védelmi és -fejlesztési Kar) pedig a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (új nevén Budapesti Corvinus Egyetem) szervezetében folytatta munkáját.
Egyéb oktatási intézmények
- Frédéric Chopin Zeneiskola
- Nyári Napközi
- Nevelési Tanácsadó
- Logopédiai Intézet és Általános Iskola
- Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
Média
- Gödöllői Szolgálat (hetilap, 1992 óta)
- Gödöllői Hírek (megjelenik kéthetente)
Híres emberek
Gödöllőn született
- Ádám Mihály labdarúgó-játékvezető
- Bor Ambrus író, műfordító, publicista
- Dzurják József bajnok, kupagyőztes labdarúgó
- Erdélyi Gyula újságíró
- Francsek Imre építész
- Galló Istvánné tanár, szakszervezeti vezető
- Gerhát László zongoraművész és -tanár, karmester
- Hidas Antal Kossuth-díjas, szocialista író, költő, műfordító, a Vörös Csepel szerzője
- Hornyák Lajos labdarúgó-játékvezető, ellenőr
- Jancsika Károly válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
- Kovacsóczy Mihály lapszerkesztő
- Makovinyi Tibor táncművész, koreográfus, táncpedagógus
- Malatin Antal kalocsai nyomdász
- Mihály Dénes mérnök, feltaláló
- Moór János géplakatos, a golyóscsapágyas szívó-nyomó rendszerű öntöttvas kút feltalálója
- Mukk József operaénekes
- Mundruczó Kornél színész, forgatókönyvíró, filmrendező
- Olvasztó Imre az Indul a bakterház c. nagy sikerű tv-film főszereplője
- Rab Tibor válogatott, bajnok, kupagyőztes labdarúgó
- Szabó Ede műfordító, irodalomtörténész
- Szabó László válogatott labdarúgó
- Tarcsai Szabó Tibor író
- Török Ignác honvéd tábornok, az aradi vértanúk egyike
- Zováth János bajnok, kupagyőztes, szuperkupa-győztes labdarúgó
Itt halt meg
- Adorján Jenő zeneszerző
- Csepregi Lajos a Nemzeti Színház nyugalmazott titkára
- Grassalkovich Antal gróf, királyi személynök, Arad és Nógrád vármegye főispánja
- Grassalkovich Antal herceg, aranygyapjas vitéz, Csongrád vármegye főispánja
- Grósz Károly magyar politikus, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP főtitkára
- Ivánka Imre 1848-as honvéd ezredes, politikus
- Jenőfi Jenő labdarúgó, bajnoki gólkirály
- Márki Sándor történetíró, egyetemi tanár, az MTA tagja
- Nagy Sándor grafikus
- Prónay György államtitkár
- Szabó Ede műfordító, irodalomtörténész
- Szentkirályi Albert műfordító, országgyűlési képviselő
- Walleshausen Gyula könyvtáros, történész, címzetes egyetemi tanár
Itt temették el
- Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, tiszteletbeli főcserkész
Gödöllő díszpolgárai
- Dr. Bodó Szilárd (2002)
- Csiba József (1986)
- Dr. Fábri Mihály (2009)
- Fallenbüchl Zoltán (2004)
- Dr. Fényi Ottó József (1997)
- Habsburg Ottó (1996)
- Heltai Miklós (2003)
- Kirchhofer József (1998)
- Dr. Makra Csaba (2006)
- Mészáros István (1999)
- Oszvald Marika (2012)
- Pécsi Ildikó (2010)
- Steiner László (2000)
- Szecsődi Péter (2007)
- Szendrő Szabolcs (2005)
- Szűcs Lajos (2013)
- Tóth Krisztina (2008)
- Vass Károlyné (2015)
- Dr. Vámos János (2001)
- Winkler Nándor (2003)
Testvérvárosai
- Aichach, Németország (2006)
- Bad Ischl, Ausztria (2012)
- Beregszász, Ukrajna (1991)
- Bogor, Indonézia (2009)
- Brandýs nad Labem-Stará Boleslav, Csehország (2009)
- Csíkszereda, Románia (1990)
- Dunaszerdahely, Szlovákia (1994)
- Forssa, Finnország (1990)
- Giessen, Németország (1988)
- Hillerød, Dánia (1995, 2011-ben Hillerød lemondta együttműködési szándékát)
- Laxenburg, Ausztria (1997)
- Turnhout, Belgium (1999)
- Valdemoro, Spanyolország (2008)
- Wageningen, Hollandia (1992)
- Zenta, Szerbia (1994)
- Csangcsou, Kína (2013)
- Żywiec, Lengyelország (2002)
Jegyzetek
- ↑ Gödöllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Supka Géza 1911: Honfoglaláskori leletről Gödöllőn. Arch. Ért. XXXI, 180-182.
- ↑ Orosz fogság. Hadifoglyok, kényszermunkások, politikai elítéltek. Rubicon
- ↑ Bognár, Zalán: Magyarok hadifogságban Magyarországon. A magyarországi hadifogoly-gyűjtőtáborok a hazai források tükrében 1944-1945, 2006
- ↑ Német katonai sírt tártak fel a gödöllői Erzsébet-parkban. http://www.godollo.hu, 2011. április 26. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- ↑ 1989: Cservenka Ferencné visszahívása – index.hu
- ↑ Új logisztikai központot épít a Posta Gödöllőn. Index.hu/MTI
- ↑ Csernátony, Csaba: Elmarad a Posta megaberuházása Gödöllőn. Origo, 2010. december 7. (Hozzáférés: 2011. május 11.)
- ↑ Gödöllő A város közfoglalkoztatási terve 2009., A város foglalkoztatási helyzete – godollo.hu
- ↑ A nyilvántartott álláskeresők száma a tartózkodási helyük szerint, településenként (2017. 01. 20-i állapot szerint). Nemzeti Munkaügyi Hivatal, 2017. január 20. (Hozzáférés: 2017. október 4.)
- ↑ Gödöllői Üzleti Park - Közösségünk tagjai. www.gip.hu. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- ↑ Gödöllői Üzleti Park - K+F lehetőségek. www.gip.hu. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- ↑ A kastély története – kiralyikastely.hu
- ↑ Kastélymúzeum, A kastélytemplom – kiralyikastely.hu
- ↑ Műemlékek, Erzsébet-park – godollo.hu
- ↑ Bazilika rangot kapott a máriabesnyői kegytemplom (Index, 2008. aug. 7.)
- ↑ Műemlékek, Városi Múzeum – godollo.hu
- ↑ Gödöllői Városi Mozi – museum.hu
- ↑ Műemlékek, Arborétum – godollo.hu
- ↑ Index: Átadták Gödöllőn a vasúti királyi várót (magyar nyelven) (html), 2011. június 18. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 103. o., wysocki.hu
- ↑ Településsoros adatok - A népesség száma, népsűrűség. KSH. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- ↑ 4.1.1.2 A népességváltozás tényezői, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
- ↑ 4.1.3.1 A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
- ↑ 4.2.1.1 A háztartások és a családok főbb adatai, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
- ↑ 4.2.3.1 A családok családösszetétel és a gyermekek száma szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
- ↑ 4.1.7.1 A népesség vallás, felekezet szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
- ↑ 4.1.2.1 A népesség korcsoport és nemek szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
- ↑ 4.1.4.2 A népesség iskolai végzettség és nemek szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
- ↑ 1.1.4.1 A népesség iskolai végzettség és korcsoport szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
- ↑ 4.1.5.1 A népesség gazdasági aktivitás szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
- ↑ 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
- ↑ 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
- ↑ Önkormányzati társaságok – godollo.hu
- ↑ Kisebbségi Önkormányzatok – godollo.hu
- ↑ Papp István, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke – hrportal.hu
- ↑ Gödöllői Rendőrkapitányság. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
- ↑ A regisztrált bűncselekmények százezer lakosra jutó száma a rendőrkapitányságok illetékességi területén, Pest megye 2010. I - XII. hónap. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
- ↑ Mentok.hu - Mentőállomások. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- ↑ Tormay Károly Egészségügyi Központ. (Hozzáférés: 2011. augusztus 6.)
- ↑ Beszámoló a Gödöllő Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2015. évi munkájáról. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
- ↑ A CEAS (Central European Institution of English and American Studies) portáloldala
- ↑ Testvérvárosok (magyar nyelven) (html). Gödöllői Hírek, 2013 (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)
Irodalom
- Asztalos István - Horváth Lajos (1989) Gödöllő, a Rákos és a Galga mente, Dunatours Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal, Vác, ISBN 963-243-621-0
- Jávorka Péter - Czeglédi István (1959) Gödöllő és környéke, Pest Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatal, Budapest
- Odrobenyák Nepomuk János (1875) Gödöllő hajdan és most: Eredeti és más hiteles kútfők után, Hunyadi Mátyás Nyomda, Budapest
Folyóiratcikkek
- Lóska Lajos: A művészet kertje: GIM-Ház, Gödöllő, megjelent: Műértő: művészeti és műkereskedelmi folyóirat, 2009. (12. évf.) 7-8. sz. 2. oldal
- Prékopa Ágnes: Újdonságértékű régi textilek: Városi Múzeum, Művelődési Központ, GIM-ház, Gödöllő, megjelent: Műértő: művészeti és műkereskedelmi folyóirat, 2007. (10. évf.) 6. sz. 4. oldal
- Szendi Horváth Éva: Értékőrző Gödöllő = The treasures of Gödöllő, megjelent: Diplomata, 2009. (10. évf.) 1-2. sz. 40-41. oldal
- Molnár Márta: Gödöllői Királyi Kastély = Gödöllő Royal Palace, megjelent: Diplomata, 2007. (8. évf.) 10. sz. 24-26. oldal
- Villányi László - Takácsné György Katalin: Tradíció és Innováció - Nemzetközi Tudományos (Agrár) Közgazdász Konferencia. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2007. december 3-4, megjelent: Tájökológiai lapok, 2008. (6. évf.) 1-2. sz. 221-222. oldal
- Fejes Antal: Először drót alatt: A Vác-Budapest-Gödöllő helyiérdekű vasút (VBGHÉV) története 1914-ig, megjelent: Indóház extra, 2008. (3. évf.) 1. sz. 12-15. oldal
- Balázs Gusztáv: Gödöllő - nemzetközi látókörben, megjelent: Magyar mezőgazdaság, 2007. (62. évf.) 51-52. sz. 24-25. oldal
- Tétényi Éva: Falukonferencia Gödöllő, 2006, megjelent: Építésügyi szemle: az építésügy szakmapolitikai folyóirata, 2007. (49. évf.) 1. sz. 26-28. oldal
- Kovács László: Országos Mezőgazdasági Értekezlet Gödöllő-Máriabesnyőn, 2007. október 10-11-én, megjelent: Geodézia és kartográfia, 2007. (59. évf.) 12. sz. 36. oldal (http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2007/12/5.pdf)
- Masznyik Csaba: Fény és forrás: szentháromság katolikus templom, Gödöllő, megjelent: Régi-új magyar építőművészet, 2007. 5. sz. 36-37. oldal
- Komárominé Kucsák Mónika - Bardóczyné Székely Emőke: Tájökológiai-hidrológiai terepi vizsgálati módszerek alkalmazhatósága a Rákos patak Gödöllő-Isaszegi tórendszer példáján. (Metodikai kérdések), megjelent: Tájökológiai lapok, 2006. (4. évf.) 2. sz. 249-253. oldal
- Radnai Anna: A GlaxoSmithKline vakcinagyártása. Gödöllő a világpiac meghatározó helyszínei között, megjelent: Kórház, 2006. (12. évf.) 10. sz. 56-58. oldal
- Prokai Dorina: Lovaspark Gödöllő mellett, megjelent: Az Európai Unió agrárgazdasága, 2005. (10. évf.) 10. sz. 14. oldal (http://www.omgk.hu/pages/euag/EA2005/2005_10.pdf)
- Zsámbéki-medence, Gödöllő: a jövendőbeli magyar Szilícium-völgyek, megjelent: Comitatus: önkormányzati szemle, 2004. (14. évf.) 6. sz. 47-49. oldal (http://www.comitatus.hu/2004/2004jun.pdf)
- Balázs Gusztáv: Gödöllő: tradíció és felújítás, megjelent: Magyar mezőgazdaság, 2004. (59. évf.) 39. sz. 5. oldal
- Balázs Gusztáv: Virágzó városok: Gödöllő, megjelent: Haszon, 2003. (1. évf.) 6. sz. 66-67. oldal
- Bakti Mária: Gödöllő, a sikeres város, megjelent: Comitatus : önkormányzati szemle, 2002. (12. évf.) 1-2. sz. 27-36. oldal
- J. Berencz Ilona: Gödöllő: Városi Múzeum és piac, megjelent: Műszaki tervezés, 2001. (41. évf.) 6. sz./klnsz. 16. oldal
- Hetényi Ferencné: Gödöllő belterületének digitális térképe, megjelent: Geodézia és kartográfia, 1992. (44. évf.) 5. sz. 355-358. oldal
Külső hivatkozások
- Gödöllő Önkormányzatának honlapja
- Gödöllő város hivatalos Facebook-oldala
- A Gödöllői Hírek közéleti városi lap honlapja
- A Gödöllői Szolgálat, a város lokálpatrióta hetilapjának honlapja
- Légifotók Gödöllőről