Ugrás a tartalomhoz

Országos Mentőszolgálat

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Mentőszolgálat szócikkből átirányítva)
Országos Mentőszolgálat
Az OMSZ főigazgatóságának épülete Budapest XIII. kerületében
Az OMSZ főigazgatóságának épülete Budapest XIII. kerületében
MottóHivatás az életért
Alapítva1948
JogelődBudapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME)
Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete (VVOME)
Tevékenységmentés, betegszállítás, rendezvénybiztosítás, oktatás
SzékhelyBudapest XIII. kerülete ( é. sz. 47° 31′ 25″, k. h. 19° 04′ 51″47.523583°N 19.080722°E, Róbert Károly körút 77.)
Nyelvekmagyar
Dolgozók száma8500
é. sz. 47° 31′ 25″, k. h. 19° 04′ 51″47.523583°N 19.080722°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 25″, k. h. 19° 04′ 51″47.523583°N 19.080722°E
Az Országos Mentőszolgálat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Országos Mentőszolgálat témájú médiaállományokat.

Az Országos Mentőszolgálat (rövidítve: OMSZ[1]) 1948. május 10-én alakult.[2] Magyarország legnagyobb mentő és egészségügyi intézménye, működési köre az ország egész területére kiterjed.[3] Az ország 255 mentőállomásán és mentési pontjain látja el szolgálatát.

Története

[szerkesztés]

Az OMSZ előtt

[szerkesztés]
A régi, Markó utcai székház (Quittner Zsigmond, 1889–1890)

Magyarországon 1887 előtt a rendőrség – azon belül a rendőrorvosok – feladata volt az elsősegélynyújtás. Kresz Géza orvos külföldi mintára indított mozgalmat a fővárosban társadalmi jellegű mentőmozgalom szervezésre. A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (korabeli írásmóddal: Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület, rövidítve: BÖME) 1887. május 10-én alakult meg Andrássy Aladár elnökletével és Kresz Géza szakmai vezetésével. 1890-ben költöztek a Markó utcába, ahol 1899-re készült el a ma is a mentésügy szolgálatában álló székház.[4] Az eredetileg csak a budapestiek számára elérhető egészségügyi szolgáltatást hamar követték vidéki települések önkéntes egyesületei, majd 1926-ban megalakult a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesü­lete (VVOME), mely az ország valamennyi egyesületének a szakmai koordinálását végezte.[5]

1948-tól

[szerkesztés]

A második világháborút követően a német csapatok szinte az összes felszerelést magukkal vitték. Az egészségügyi biztosítók szerveztek ugyan kisebb mentőegységeket, de az országos szintű újjászervezésre csak 1948-ban került sor dr. Orovecz Béla[6] kormánybiztos vezetésével. 1948. május 10-én alakult meg az új állami szervezet, az Országos Mentőszolgálat. Ekkor 76 mentőállomás volt az országban és 399-en dolgoztak a szervezetnél, melynek 156 mentőkocsija volt. Induló járműparkja a világháborút átvészelt járművekből és néhány, adományként érkezett gépkocsiból állt.[5] A Mentőszolgálat személyi állományának és infrastruktúrájának több mint 90%-át a VVOME, orvos-szakmai hátterét és a fővárosi alapokat pedig a BÖME biztosította.[7]

1954-ben – Európában elsőként – állt szolgálatba rohamkocsi, mely már lélegeztetőkészüléket, defibrillátort és pacemakert (szívritmus-szabályozót) is vitt magával a helyszínre. 1956-ban került a Mentőszolgálathoz a VI. kerületi Szobi utcai Mentőkórház (2001-ig működött), a légi mentőszolgálat szervezése 1958-ban kezdődött. 1962 óta vannak URH-készülékek a mentőautókban,[5] a szimbólummá váló Nysa mentőautók az 1960-as évek elejétől 1995-ig voltak szolgálatban, hogy azután Toyota, majd Mercedes-Benz járművekkel váltsák fel azokat.[8][9]

2007-ben a korábbi URH-rádiókat felváltotta a TETRA technológiára épülő műholdas EDR-rendszer.[10] 2005. augusztus 6-án állt szolgálatba az OMSz első motoros mentőorvosa.[11] 2021-ben személyi állománya közel 8500 mentődolgozóból áll, akik évente több mint 1,2 millió mentőfeladatot teljesítenek. [12] Az OMSZ induláskori mentőállomás-hálózatát több mint háromszorosára, személyi állományát húszszorosára, járműveinek számát hatszorosára növelte. Az alapításkori 76 mentőállomásból álló országos hálózat fejlődése változatos képet mutat. Az indulást követően, az 1960-as években dinamikus fejlődés vette kezdetét, mely az 1980-as évek végétől ismét felgyorsult. Napjainkban a Mentőszolgálat 255 mentőállomással rendelkezik; telepítésük koncepciója a mentőegységek riasztását követő 15 percen belüli helyszínre érkezés biztosítása, mely megegyezik az Európai Unió mentéssel kapcsolatos direktívájával. A mentőállomásokat a futó, tervezetten napi szolgálatot teljesítő gépkocsijaik, mentőegységeik szerint alakítják ki, így azok A, B és C kategóriákba sorolhatóak. A mentésirányítás elválaszthatatlan része a mentőmunkának. Az Országos Mentőszolgálat egységes szakmai elvek mentén 19 mentésirányító csoportból országos lefedettségű híradástechnikai apparátusával irányítja a teljes gépjármű állományt. Mentőegységei 40 millió kilométert tesznek meg Magyarország útjain.[13]

A mentésügy magyar sajátosságai

[szerkesztés]
A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület emléktáblája – 1887

A világ számos országától eltérően a mentést Magyarországon egységes állami szervezet látja el. Míg például Németországban vagy az Amerikai Egyesült Államokban a kórházakhoz tartoznak a mentésügy kivonuló szolgálatának a tagjai, hazánkban az Országos Mentőszolgálat a kórházaktól és a társszervektől (pl. tűzoltóság) függetlenül végzi tevékenységét.

Magyar „találmány” a mentőtiszti szakma képzési formája is. Orovecz Béla volt az, aki kidolgozta és megszervezte a mentőtisztképzést, melyet ma már főiskolai (Bsc) szinten oktatnak. A sürgősségi ellátás önálló orvosi diszciplínaként történő elfogadtatása is Orovecz nevéhez köthető, sőt az oxiológia néven ismert szakterület nevére is ő tett javaslatot.[14]

A nők foglalkoztathatók az összes kivonuló mentőegység mindegyik beosztásában. Korábban csak orvosi/mentőtiszti pozícióban vállalhattak szolgálatot.

Egység az egészségügyön belül. Csatlakozás az EESZT (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér)-hez.

Járműpark

[szerkesztés]

Az OMSZ gépjárműállományának alakulása szervesen összefüggött az állomáshálózat fejlődésével. Az induló kocsipark 1948-ban 140 db, napjainkban mintegy 1000 db gépjárműből áll. Országos mentési és sürgős betegszállítási kötelezettségének megfelelve a teljes járműállományból a nap huszonnégy órájában 753 db gépkocsi, mentőegység teljesíti szolgálatát. A Mentőszolgálat saját szervizháttérrel rendelkező egységes járműállományán belül számos, speciális rendeltetésű mentőegységet is üzemeltet; a mentés gerincét képező eset-roham és betegszállító mentőegységeken túl felnőtt és gyermek mentőorvosi személygépkocsit, mentőtiszti személygépkocsit, gyermek rohamkocsit, mentőmotort és robogót, tömeges baleseti egységet, kiemelt mentőgépkocsit, betegszállító intenzív rohamkocsit (Mobil Intensive Care Unit). E mentőegységek a maguk kompetenciaszintjeinek megfelelően országosan egységes egészségügyi és műszaki felszereléseikkel, meghatározott alapelvek szerinti látják el betegeiket.[13]

Légimentés

[szerkesztés]

Az Országos Mentőszolgálat a földi mentés és annak irányítása mellett légimentést és sürgős légi betegszállítást is végez. Ennek szervezeti formáját az OMSZ 1958-ban alapította. A mentőhelikopterek megjelenéséig (1980) szekunder transzport formájában repülőgépekkel szállították a betegeket. A Mentőszolgálat részeként üzemelő Magyar Légimentő Nonprofit Kft. hét légimentőbázisán (Miskolc, Budaörs, Szekszárd,[15] Balatonfüred, Marcali,[16] Debrecen és Szentes) a légimentő bajtársak jelenleg Eurocopter EC-135 P2+ típusú mentőhelikopterekkel teljesítenek szolgálatot napkeltétől napnyugtáig.[13]

Címere

[szerkesztés]
Az OMSz címere

Az Országos Mentőszolgálat címere alul, a nemzeti színű zászlóval összefogott kék szalag – melyben az Országos Mentőszolgálat felirat olvasható -, s mely egy úgynevezett Konstantin-keresztet (Labarum) ölel körül. A sürgősségi betegellátás szimbólumaként világszerte elterjedt jelképről van szó, mely a mentés hat alapvető követelményét szimbolizálja: felismerés, segélykérés, elsősegély, mentőellátás, szállítás alatti kontroll, definitív ellátás.[3] A kígyós bot (Aszklépiosz botja) az orvoslás-gyógyítás eszméjét fejezi ki.[17]

A magyar mentésügy nagy alakjai

[szerkesztés]
  • Flór Ferenc (1809–1871) volt a magyar elsősegélynyújtás egyik úttörője. 1835-ös a „Tetszhóltak Felélesztésökről szóló Tanítás” című könyvében felállította az újraélesztés teendőinek sorrendjét, jelentőséget tulajdonítva az átjárható légutak biztosításának, a befúvásos lélegeztetésnek és a mellkas nyomogatásának. Ajánlotta a légutak leszívását, a gégemetszést, az intubációt. Követelte mentőegyesületek felállítását, szervezési tervet dolgozott ki, megadta a mentőláda, a mentőállomások felszerelésének leltárát.
  • A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) 1887-ben, dr. Kresz Géza (1846–1901) vezetésével kezdte meg működését, és a nap vagy éj bármely órájában bárkinek minden díj nélkül nyújtott segítséget.
  • Orovecz Béla, a BÖME orvosa, aki 1948-ban megszervezte az Országos Mentőszolgálatot, önálló diszciplínává tette a sürgősségi orvostant oxiológia néven, és kidolgozta a mentőtisztképzés alapjait.
  • Részt vett a Budai Ambulatórium megalapításában Baranski Gyula (1867–1953) jogász, aki 1941-ben ünnepelte a 25. évfordulóját annak, hogy a budapesti mentőknél ügyészként dolgozik.[18]
  • Dr. Gábor Aurél (1923–1976) belgyógyász, az orvostudományok kandidátusa (1966) volt a magyar mentés történetének egyik legmeghatározóbb alakja.
  • Felkai Tamás (1922–1997) kandidátus, orvos, oxiológus, orvostörténész.

Az Országos Mentőszolgálat főigazgatói 1948 óta

[szerkesztés]
  • Dr. Orovecz Béla (1948–1966)[6][19]
  • Dr. Bencze Béla (1966–1991)[20]
  • Dr. Gőbl Gábor (1991–2003)[21]
  • Dr. Korzenszky László (2003–2004)[22]
  • Dr. Takács Zoltán (2004–2006)[23]
  • Dr. Gorove László (2006–2007)[23]
  • Dr. Göndöcs Zsigmond (2007–2010)[24]
  • Dr. Mártai István (2010–2013)[25]
  • Dr. Burány Béla (2013–2015)[26]
  • Máté Gábor (2015–2016)[27]
  • Dr. Csató Gábor (2017–)[28]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ az Országos Mentőszolgálat alapító okirata
  2. ↑ Rólunk. az Országos Mentőszolgálat weboldala (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.) arch
  3. ↑ a b Gőbl Gábor: Oxiológia. (hely nélkül): Medicina Könyvkiadó. 2006.  
  4. ↑ Melly József: Balesetek Budapesten és más nagy városokban. 1939. 115. o. = Budapesti Statisztikai Közlemények, 84.  
  5. ↑ a b c Radnai Lóránt: 04... 04... 04... Budapest, XVIII. évf. 5. sz. (1980. május) 40. o.
  6. ↑ a b Magyar Életrajzi Lexikon – Orovecz Béla szócikk. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  7. ↑ A magyar mentők története. [2018. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
  8. ↑ Bodács Károly: Száguldó segítők. Autó-Motor, LX. évf. 11. sz. (2008) 80. o.
  9. ↑ Bencze Béla: Az élő állampolgár a jó állampolgár. Népszabadság, XLVIII. évf. 210. sz. (1990. szeptember 7.) 6. o.
  10. ↑ Extrák. Mentőmotor Alapítvány (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)[halott link]
  11. ↑ Az Országos Mentõszolgálat Mentõmotoros Szolgálata a kezdetektõl napjainkig. Mentőmotor Alapítvány (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)[halott link]
  12. ↑ Az Országos Mentőszolgálat története. [2018. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  13. ↑ a b c A magyar mentők története. [2018. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
  14. ↑ Bencze Béla: Emlékezés Orovecz Bélára. Orvosi Hetilap, CXX. évf. 46. sz. (1979. november 18.) 2819–2820. o.
  15. ↑ Új légimentőbázis Szekszárdon. (Hozzáférés: 2023. január 4.)
  16. ↑ Mostantól biztosan nem ér oda 15 percen belül a mentőhelikopter egymillió emberhez Nyugat-Magyarországon (magyar nyelven). telex, 2023. december 27. (Hozzáférés: 2023. december 27.)
  17. ↑ Keith Blayney: The Caduceus vs the Staff of Asclepius. dr. Keith T. Blayney honlapja (angolul) (2002. szeptember) (Hozzáférés: 2020. augusztus 28.)
  18. ↑ Magyar Országos Tudósító, 1941. június 28.. (Hozzáférés: 2019. február 3.)
  19. ↑ A magyarországi mentés történetének rövid ismertetése. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  20. ↑ Elhunyt Bencze Béla, a mentőszolgálat egykori főigazgatója. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  21. ↑ A mentősök kiállnak Gőbl főigazgató mellett. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  22. ↑ Megbízott főigazgató a mentőszolgálat élén. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  23. ↑ a b Lemondott az mentősök főigazgatója. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  24. ↑ Felmentették az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  25. ↑ Holnaptól új főigazgató a mentőszolgálatnál. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  26. ↑ Új vezetők a mentőszolgálat élén. [2021. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  27. ↑ Gyorsan kicsapta Balog a mentősök vezetőjét. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
  28. ↑ Új főigazgató a mentőszolgálat élén. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Országos_Mentőszolgálat&oldid=27294251”