Alsózsolca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Tagyalog (vitalap | szerkesztései) 2018. szeptember 8., 14:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Története)
Alsózsolca
Alsózsolca címere
Alsózsolca címere		 Alsózsolca zászlaja
Alsózsolca zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásváros
PolgármesterSzilágyi László[1]
Irányítószám3571
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség5590 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség215,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 20° 52′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 12″, k. h. 20° 52′ 47″
Alsózsolca (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Alsózsolca
Alsózsolca
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Alsózsolca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsózsolca témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alsózsolca város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

Miskolctól 10 kilométerre kelet-délkeletre, a Sajó bal partján található.

A kb. 100 méterre a településtől lévő Felsőzsolca vasútállomás megközelíthető vonattal a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonalon és a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon.

Környező települések

Sajólád 4 km-re dél-délkeletre, Felsőzsolca 5 km-re északnyugatra.

Története

A terület az őskor óta lakott. A község helyén már a 10–11. századtól kezdve itt éltek elődeink. Annyi vehető biztosra, hogy a tatárjárás után már itt állt a település A települést 1281-ben említik először. Itt állt egy fahíd, mely az egyetlen átkelő volt Miskolc felé. 1296-tól a Bánfalvi Bárius családé volt a település, majd a Vay családé. Mindkét család templomokat építtetett a faluban. A település lakói nagyrészt gazdálkodásból éltek.

Az 1848–49-es szabadságharc idején a község mellett is folyt ütközet, a magyarok megfutamították az orosz sereget. Görgey Artúrnak két napig a faluban volt a főhadiszállása. Jókai Mór írásaiban ír a Sajó folyó alsózsolcai szakasza mentén zajló összetűzésekről. Itt Gózon Lajost „zsolcai hős”-ként örökíti meg. „Gózon Lajos pesti ügyvéd, aki mint őrnagy harcolt a szabadságharcért 1849. július 26-án a Sajó vizén egy század önként jelentkező honvéddel átgázolt a Sajó jobb oldalára, s ott meglepte az erősen tüzelő orosz üteget, mely megriadva visszavonult.”

2007-ben városi címet kapott.

Népcsoportok

A településen a lakosság 85%-át magyar, a 15%-át cigány származású [3] emberek alkotják. Ezenkívül 2 szlovák is él a településen.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
5768
5744
5683
5553
5594
5590
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Nevezetességei

  • Műemlék református templom, épült 1792-ben copf stílusban. 1795-ben szentelték, Báró Vay Miklós építtette. A Vay-ak neve egybeforrt a település történelmével, mivel a család évszázadokon keresztül sokat tett a település gazdasági és szellemi fejlődéséért.
  • Vay család kriptája, (mai neve: Vay kripta ) halottasház: Az 1800-as években épült műemlék a család sok tagjának nyughelye, a halottasház mára is megtartotta eredeti funkcióját. A halottasházat 1974-ben a család egyik leszármazottja a község használatába adta.
  • Haller-kastély: A háború után a község iskolájaként működött, majd később a Gyermek- és Ifjúsági Nevelőotthon kapott benne helyet. Ma az épület üresen áll, hasznosításra várva.

Oktatási Intézmények

  • 2. sz. Napköziotthonos Óvoda
  • Fekete István Óvoda és Bölcsőde
  • Alsózsolcai Herman Ottó Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Dr. Ámbédkar Iskola Alsózsolcai Telephelye[4][5]

Lábjegyzetek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsózsolca&oldid=20391499”