Ugrás a tartalomhoz

Bükkaranyos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bükkaranyos
Bükkaranyos címere
Bükkaranyos címere		 Bükkaranyos zászlaja
Bükkaranyos zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterNagy Lajos (független)[1]
Irányítószám3554
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség1502 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,2 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájMiskolci-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 09″, k. h. 20° 46′ 48″47.985900°N 20.779919°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 09″, k. h. 20° 46′ 48″47.985900°N 20.779919°E
Bükkaranyos (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Bükkaranyos
Bükkaranyos
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bükkaranyos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkaranyos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bükkaranyos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Bükkalja keleti részén, a Kulcsár-völgyben helyezkedik el, Miskolctól 13 kilométerre délre. A környező települések közül Harsány 5, Kisgyőr 10 kilométerre található, a legközelebbi városok a 7 kilométerre fekvő Emőd és a 9 kilométerre fekvő Miskolc. A településnek Miskolc két városrészével – Diósgyőrrel és Görömböllyel –, valamint Nyékládházával, Emőddel, Harsánnyal és Kisgyőrrel vannak közös határai.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Emőd felől a 2514-es úton – ez a község főutcája –, valamint Miskolc Görömböly városrésze és Vatta felől, mindkét irányból a 2515-ös úton, mely a település északi külterületeit szeli át.

Története

[szerkesztés]

Aranyos a tőle délre eső Muhinál a tatárjárás idején vívott csata idején már létező település volt.[forrás?]

Nevét 1285-ben említette először oklevél Aranyas néven. A 13. század végére már két település: Kis- és Nagy-Aranas néven. A parasznyai nemesek birtoka volt, akik 1285-ben cserébe adták a (Myskouch) Miskolc nemzetségbeli Ponyth fia Miklósnak.

1291-ben Miklós Kisaranyosd földet 25 márkáért Csebi Benedeknek és vejének eladta.

1324-ben, miután miután Károly Róbert király Aranyost Istringgel együtt hűtlensége miatt elkobozta Erney bán fia István fiaitól, Béli Lachk jászai várnagynak adta. A két aranyos szomszédai ekkor az egri püspök, a Nyéki és Vajlai nemesek és az abaúji Makranciak megbízottai voltak.

1910-ben 1161 lakosából 1157 magyar volt. Ebből 424 római katolikus, 669 református, 39 izraelita volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Miskolci járásához tartozott.

Legenda: "A tatárjárás idejéről is sok legenda maradt ránk. A szerencsétlen kimenetelű Muhi csata után a tatárok elől IV. Béla magyar király az erdős-bokros, ingoványos Bükkalja felé vette útját. A kevés számú, annál több sebtől vérző kísérő vitézeivel az Aranyoson átfolyó kis patakon vágott át, mely ez időben elöntötte az egész széles völgyet, így emiatt, nádas, berkes, ingoványos terület volt.

Alkalmas a menekülők számára. Mire a gázlón átértek a tatárok, szem elől tévesztették a királyt és kíséretét, így a fáradt kis csapat lepihenhetett, hogy erőt gyűjtsön a meneküléshez. Hajnalban közeledő lódobogást hallottak. Valamennyien talpra ugrottak és a legbozótosabb úttalan - utakon nekiindultak a hegynek. Folytatták a menekülést nyugat felé. A törtetésben leszakadtak és elvesztek az arany gombok a király dolmányáról. Azt a berkes részt, ahol a király és kísérete megpihent a nép elnevezte királyberek dűlőnek, ahol pedig gombjait vesztette el, azt a szőlőhegyet Aranygombnak." (Réti Gabriella 1990)

A bükkaranyosi határ térképén ma is megtalálhatók a Királyberek-dűlő és az Aranygomb elnevezésű területek. A völgyet és Bükkaranyost átszelő Kulcsár-patak vízhozama azóta megcsappant, az ingoványos partok visszahúzódtak.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Érsok Istvánné (független)[4]
  • 1994–1998: Érsok Istvánné (független)[5]
  • 1998–2002: Érsok Istvánné (független)[6]
  • 2002–2006: Székely Béla (független)[7]
  • 2006–2010: Székely Béla (független)[8]
  • 2010–2014: Nagy Lajos (független)[9]
  • 2014–2019: Nagy Lajos (független)[10]
  • 2019–2024: Nagy Lajos (független)[11]
  • 2024– : Nagy Lajos (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1466
1479
1478
1473
1460
1496
1502
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,6%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,6%, református 30,4%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 1,6%, felekezeten kívüli 13,7% (21,4% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2-0,2% románnak, ukránnak, horvátnak és lengyelnek, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak és szlováknak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,6% volt római katolikus, 22,2% református, 3,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 0,1% ortodox, 8,5% felekezeten kívüli (43,5% nem válaszolt).[14]

Nevezetességek

[szerkesztés]

Ismert emberek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Bükkaranyosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  6. ↑ Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  7. ↑ Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  10. ↑ Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  11. ↑ Bükkaranyos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 26.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Bükkaranyos Helységnévtár
  14. ↑ Bükkaranyos Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bükkaranyos&oldid=27493632”