Balkány városrészei

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Vadászkert szócikkből átirányítva)
Balkány nagyobb városrészei térképen

Balkánynak 24 városrésze van. Mindegyik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nagykállói kistérségében található. A tanyák irányítószáma Balkányéval azonos, 4233. A telefonos körzethívószámuk kivétel nélkül 42. A városhoz tartozik a jelenleg 24 „élő” városrészből álló tanyavilág. Balkány lakosságának egyharmada itt él. Balkányhoz tartozik Abapuszta, Baloghtanya, Béketelep, Cibak, Csiffytanya, Déssytanya, Felszabadulástelep, Görénypuszta, Jármytanya, Kenderes, Kiskecskés, Kismogyorós, Nádas, Nagykecskés, Nagymogyorós, Ordastelep, Perkedpuszta, Petritanya, Szitás, Táncsicstelep, Tormáspuszta, Trombitás, Újhelyitanya és Vecser.


Demográfiai adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balkány tanyáinak népessége diagramban (teljes méret)
Külterület neve Lélekszám [1]
Abapuszta 290
Baloghtanya 14
Béketelep 120
Cibak 189
Csiffytanya 27
Déssytanya 125
Felszabadulástelep 31
Görénypuszta 173
Jármytanya 33
Kenderes 9
Kiskecskés 27
Kismogyorós 15
Külterület neve Lélekszám
Nádas 55
Nagykecskés 40
Nagymogyorós 67
Ordastelep 30
Perkedpuszta 263
Petritanya 50
Szitás 14
Táncsicstelep 30
Tormáspuszta 59
Trombitás 8
Újhelyitanya 131
Vecser 33

Tanyák Balkánytól északra és nyugatra, vagyis az 1. számú körzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanyák Balkánytól északra és északnyugatra
Görénypuszta és környékének a térképe
Görénypuszta és környékének a térképe
Perkedpuszta és környéke
Perkedpuszta és környéke
Görénypuszta

Görénypuszta 3 km-re Balkány központjától északra helyezkedik el. Helyén – az egykori feljegyzések szerint – a 14. században még falu állt. 1329-ben említik nevét először az oklevelek, Guryn néven, ekkor már lakott helyként tüntették fel. 1367-ben és még 1374-ben is Ónodi Czudar Péter és a Kállay család tagjainak közös birtoka volt. 1415-ben a Czudar család volt a település földesura, s egy része övék még a század közepén is. Az 1400-as évek vége felé azonban már csak mint puszta van említve, s ekkortól sorsa már Balkányéval azonos. 1578-ban a törökök el akarták foglalni a nagykállói várat. A csata küzdőterének Görénypusztát választották.

Budalapos

Budalapos Görénypuszta szórványa, a 4102-es közúton. Balkány központjától 3, Nagykállótól 11, Biritől 3, Görénypusztától 1 km-re található. A tanya valójában sosem létezett, csak a szóhasználatban, hiszen közigazgatásilag mindig Görénypusztához tartozott, viszont Balkány és környékén sokan úgy hiszik, hogy a tanya közigazgatásilag önálló.

Perkedpuszta
Ökomenikus imaház Perkedpuszán

Perked a központtól 7 km-re északkeletre található, Balkány második legnépesebb tanyája. A Balog-Semjén nemzetség birtoka volt. Nevét az oklevelek 1325-ben említik első ízben Terra Perked formában. Ekkor osztozott meg rajta a Balog-Semjén nemzetség semjéni és biri ága, és az osztozkodáskor a Biri család kapta. Biri Mihály magvaszakadtával Perked egy része ismét visszaszállt a rokon semjéni ágra, másik része pedig nőági örökösödés útján a Domahidy család birtokába került. 1446-ban Perkedi Bálint Szabolcs vármegye alispánja volt, ekkor a Taktaközben fekvő Csobaj településen is volt birtoka. Az 1500-as évek közepe táján a Kállay család tagjaival rokon Domahidy család birtoka lett. 1556-ban még viszonylag népes település volt, de pár évtized múltán már csak mint puszta volt jegyezve. Birtokosai ekkor a Kállay és a Jármy családok voltak. Perked birtokosainak, a Kállayaknak és Jármyaknak a szomszédos Abán ás Balkányban is voltak birtokaik, így a későbbiekben Perked sorsa is azonos volt velük. Az 1800-as években Perked már népes puszta volt, s a Gencsyek birtokán élénk dohánytermesztés folyt, itt ekkor már 34 dohánykertész és cseléd élt. Az 1800-as években itt a Gencsyek mellett birtokos volt még a Jármy család is.

Szakoly–Dugótanya
A tanyán áthaladó 49145-ös út

Balkány központjától 4 kilométerre, Perkedpusztától 4, Biritől 5, Nagykállótól 19 kilométerre található. A szórványtelepülés Szakoly község részét képezi. Népessége 8 fő. A tanya lényegi része Szakoly község közigazgatási területén helyezkedik el.

A képen látható út bal oldali ágánál található a balkányiak birtokában lévő méhész tanya. A városrész azon oldala része Balkánynak.

Újhelyitanya

Újhelyitanya Balkány központjától 3 km-re, Geszterédtől 6 km-re található 124 fős lakosú tanya. A tanya régen az Újhelyi család, Újhelyi Zoltán tulajdona volt. 19451995-ig Liszenkótelep volt a neve.

Petőfitelep

Petőfitelep Balkány központjától 3, Geszterédtől 5 kilométerre, Újhelyi tanya közvetlen szomszédságában található. Népessége 42 fő. A tanya régen Ujhelyi Zoltán tulajdona volt. 19451995 között Liszenkótelep volt a neve. Nevezetessége az Ujhelyi-kastély, melyben a szocializmus évei alatt pálinkafőző üzem működött.

Tanyák Balkánytól délkeletre, vagyis a 2. számú körzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az abapusztai görög katolikus templom
Abapuszta és környéke
Közúti jelzőtábla Felszabadulástelep elején
Abapuszta

Abapuszta a város centrumától délkeletre 9 km-re található. A középkorban község volt, melyről egy 11. századi oklevél is megemlékezik, mely a Forgách család levéltárában található. 1290-ben említik először, ekkor IV. László király, az utód nélkül elhalt June fia Abád birtokát a Kállay család ősének számító Mihály ispán fiainak adományozta. 1448-ban a guthi Országh család volt földesura, a családnak még a 15. században is birtokában volt a település, s az 1500-as évek közepe táján a környék legnépesebb falvai közé számították. Később egy ideig a Petneházy család tagjainak zálogbirtoka volt. A 19. században a Finta, Gencsy, Guthy, Jósa és Jármy családok voltak birtokosai. Az 1900-as évek elején a Jármy család birtoka volt. Később Abapusztát Balkányhoz csatolták. 2001 óta a város legnépesebb tanyája 345 lakójával.

Felszabadulástelep (Finánc-tag)
Kismogyorós, egy házsor a tanyán
Kismogyorós, a tanya közepén álló kút

Felszabadulástelep (korábban, a köznyelvben: Finánc-tag) Balkány központjától 11, Abapusztától 3, Kismogyoróstól 5, Nagykállótól 25 km-re található. Csak földúton közelíthető meg. Abapuszta része volt a világháború előtt. Lakossága: 44 fő.

Kiskecskés

Kiskecskés Balkány központjától 5,5, Nagykecskéstől 2, Ordasteleptől 2, Nagykállótól 19 km-re található. Népessége 32 fő.

Régebben 1 km-rel távolabb volt a mostani helyétől, a 112-es vasútvonal mellett. A tanya a 4102-es út mellé került az első világháborút követően, amikor az akkor is csekély létszámú tanya kihalt, a későbbi lakói nem a vasút mellé, hanem a főút mellé települtek. Jelenleg 6 lakóépület található a tanyán, ebből az egyik a rendszerváltás előtt iskolaként üzemelt.

Kismogyorós

Kismogyorós Balkány központjától 12,5, Trombitástól 5, Tormáspusztától 7, Aradványpusztától 2, Nagykállótól 28 km-re. található. Népessége 26 fő.

Nagykecskés
A nagykecskési útelágazás

Kecskés a város centrumjától délkeletre 7 km-re található, az Abapuszta felé vezető út kereszteződésében. Nevével először 1589-ben találkozhatunk a korabeli iratokban. Ekkor a szomszédos Szakoly falu birtokosa, a Szakolyi család pereskedett a Guthy család tagjaival a Kecskés tisztája nevű határrész birtokjogáért. 1618-ban még az adózók között tartották számon: ekkor még egy és negyed porta után fizetett adót, de néhány évtized múltán már mint elnéptelenedett hely van számon tartva. 1720-ban a szomszédos Balkány lakói Szakoly lakosaival együtt területét részben szántóföldnek, részben legelőnek használták, a későbbiekben pedig már mint Balkány része, azzal együtt szerepel.

Az 1848-as jobbágyfelszabaduláskor már mint földesúri majorság és puszta, birtokosai ekkor a Gencsy, Jármy, Guthy, Jósa, és Finta családok voltak. A Balkány és Szakoly között fekvő település az 1900-as évek elején még Kecskéspusztaként volt ismert. Akkori tulajdonosa Gencsy Margit (Horváth Mihályné) volt. Az itt álló szép kastélyt még Gencsy Ferenc (1768–1851) tábornok építette a 18. században. Az épület ebédlőjét még az 1900-as évek elején is azok a festmények díszítették, melyeket a tábornok Lyon városától kapott érdemei elismeréseként.

Ordastelep

Ordastelep (közkeletű nevén: Ordas) Balkány középpontjától 5, Szakolytól 4 km-re (légvonalban), Abapusztától 5, és Nyíradonytól 8, Nagykállótól 19 km-re található 28 lakosú kertváros. Látnivalója a víztorony.

Szitás

Szitás Balkány középpontjától 7,1, Nyíradonytól 4, Nagykecskéstől 1, Nagykállótól 22 km-re található. Népessége 16 fő.

Tanyák Balkánytól délnyugatra, vagyis a 3. számú körzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tanyák Balkánytól délnyugatra
Balkány 3. számú körzetének az északi része; Béketelep és környéke
Balkány 3. számú körzetének az északi része; Béketelep és környéke
Balkány 3. számú körzetének a déli része; Tormáspuszta és környéke
Balkány 3. számú körzetének a déli része; Tormáspuszta és környéke
Baloghtanya

Balkány központjától 4, Cibakpusztától 1, Béketeleptől 2, Nagykállótól 17 km-re található. Népessége 22 fő. Nevezetességei:

Táncsicstelep (Bay-tanya)
Béketelep
Cibak

Cibak (más források szerint: Cibakpuszta) 3 km-re Balkány központjától, délre helyezkedik el. Az 1455-ben a szomszédos Szakoly település birtokosának, a Szakolyi családnak volt birtoka. Nevét a Szakolyon birtokos Szakolyi Gáspár unokájáról, Czibak Imréről kapta, aki anyja, Szakolyi Katalin révén kapta örökül a balkányi birtokrészt. Balkány határának e részét róla nevezték el Czibaknak, majd Czibakpusztának. A török időkben a környék majdnem teljesen elpusztult, majd később a Kállay család tagjai szerezték meg Balkánnyal együtt.

Csiffytanya
Déssytanya

Déssytanya (közkeletű nevén Déssy) Balkány központjától 10, Cibakpusztától 8, Béketeleptől 4, Nagykállótól 24 km-re található. A Déssy család birtoka volt évekig. Népessége 134 fő. Itt lakik Balkány tanyagondnoka, Néző Ferenc.

Jármytanya
Kenderes

Kenderes Balkány központjától 4,8, Baloghtanyától 1, Ordasteleptől 5, Ungártól 1 km-re található. Csak földúton közelíthető meg, a Balkány–Cibak–Baloghtanya–Kenderes és a Balkány–Cibak–Kenderes útvonalakon. Lakossága 15 fő. A városrésztől alig 1 km-re helyezkedik el a Kenderes–Ordastelep között húzódó út mellett egy temető.

Nádas

Nádas (más források szerint: Nádaspuszta) Balkány központjától 9,5, Trombitástól 4, Tormáspusztától 2, Nagykállótól 25 km-re található. Lakossága 74 fő.

Nagymogyorós

Nagymogyorós Balkány központjától 11,5, Trombitástól 2, Tormáspusztától 3, Nagykállótól 26 km-re található. Népessége 74 fő.

Petritanya

Petritanya Balkány központjától 8,5, Tormáspusztától 1, Bay-tanyától 4, Nagykállótól 23 km-re található. Népessége 49 fő. A Petri család birtoka volt.

Petritanya
Tormáspuszta

Tormáspuszta (közkeletű nevén Tormás) Balkány központjától 9, Jármy tanyától 3,5, Béke-teleptől 4, Hajdúsámsontól 14 km-re (földúton), Nagykállótól 23 km-re található 62 lakosú tanyahely. Vonzásköréhez tartozik még Petritanya, Déssytanya, Nádas, Nagymogyorós és Trombitás is. Az előbbi hárommal egybe épült az évek során, így, mivel jelzőtáblák nem jelzik, egy nagy városrésznek tekinthető.

Nevezetességei:

  • Ökumenikus imaház
  • Temető a Balkány felé vezető út mellett
  • Az egykori termelőszövetkezet
Trombitás

Trombitás Balkány központjától 13, Tormáspusztától 4, Nagymogyoróstól 3, Abapusztától 7, Nagykállótól 27 km-re fekszik. Népessége 6 fő, ezzel Balkány leggyérebben lakott kertvárosa (2006).

Ungár

Ungár Balkány központjától 5,2, Kenderestanyától 1, Vecsertanyától 1, Nagykállótól 20 km-re található. Hozzácsatolták Vecserhez, lakosságát lásd ott.

Vecser

Balkány központjától 7,5, Ungártól 1, Abapusztától 4, Nagykállótól 20 km-re található. Lakossága: 32 fő.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]