Üllő (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 13:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
Üllő
Üllő címere
Üllő címere		 Üllő zászlaja
Üllő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásVecsési
JogállásVáros
PolgármesterKissné Szabó Katalin (független)[1]
Irányítószám2225
Körzethívószám29
Népesség
Teljes népesség12 611 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség244,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,1 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 23′ 03″, k. h. 19° 20′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 03″, k. h. 19° 20′ 40″
Üllő (Pest vármegye)
Üllő
Üllő
Pozíció Pest vármegye térképén
Üllő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Üllő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk Üllő településről szól. Hasonló címmel lásd még: Üllő (egyértelműsítő lap).

Üllő város Pest megyében, a budapesti agglomerációban, azon belül a Vecsési járásban található. Üllő a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér, az M0-s és az M4-es autóutak közelsége miatt kiváló logisztikai övezetbe esik.[3]

Fekvése

Üllő Pest megyében, Budapest agglomerációjában, a Pesti-síkság szélén fekszik. Tengerszint feletti magassága 125 méter.[4] A főváros központjától 25 kilométerre délkeletre, a Liszt Ferenc repülőtértől 5 kilométer távolságra található. A település mellett haladnak el az M0-s és M4-es autóutak.

Megközelítése

A település közúti megközelítését igen könnyűvé teszi, hogy közigazgatási területét érinti az ország már említett két, fő közlekedési útvonala: az M0 a város nyugati határában, az M4 pedig a belterület északi szélén húzódva; ezek mellett a 4-es főút a település központján is végighúzódik. A belvárost az M4-es úttal a 404-es főút kapcsolja össze, onnan tovább Gyömrő felé a 3124-es út vezet; déli szomszédjával, Ócsával pedig a 4603-as út kapcsolja össze Üllőt.

A várost a hazai vasútvonalak közül a Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt: Üllő vasútállomás. Üllőre Budapest-Nyugati pályaudvarról 30 perc, Kőbánya-Kispest állomásról 20 perc a menetidő. [Autóbusszal Budapest Kispest végállomásról ugyancsak mintegy 30 perc alatt érhető el.]

A névadóról

Árpád fejedelem öt fia közül Üllő volt sorban a középső. A legidősebb fivér Levente a honfoglalást az Al-Duna irányából biztosítva esett el. A 907. július 3-7-ig zajlott Pozsonyi csatában Árpád mellett három felnőtt fia vezette a magyar tyumeneket/töményeket. Üllő és Tarhos vezette az egyik seregtestet. A támadó Keleti Frank Birodalom királyának, IV. (Gyermek) Lajosnak a hadai kétszeres túlerőben voltak. A magyar hadak a csata végére teljesen megsemmisítették a támadókat. Meghalt Tarhos, Üllő, és Jutocsa is. A harcban szerzett sebesülései miatt Árpád is hamarosan követte fiait. A fejedelemfiak közül csak a még szinte gyermek Zsolt maradt életben. Ez a döntő ütközet tette lehetővé a magyarok nyugati terjeszkedését a továbbiakban, amit ki is használtak.

Története

„ Üllő határában avar sírok kövesztik rég a csendet... ”
– Baranyi Ferenc: Duna-Tisza köze

A régészeti leletek szerint már az őskorban lakták a települést. A rézkorból csőtalpas edény, a bronzkorból női sírleletek (községi legelő), gázlómadár csontjaiból készült furulya, a vaskorból kelta cserépanyag került elő. A népvándorlás korából hét szarmata-jazig sírt is feltártak. Legjelentősebb régészeti emléke az 1932-ben és az 1951-ben feltárt két avar temető (több, mint 400 sír), melyek feltárása (az első a Disznójárás dűlőn, a második a Vecsés-Üllő közötti felüljárótól déli irányban) jelentősen hozzájárultak a megye avar kori képének megalkotásához.

Ma már történészek által is elfogadott tény, hogy a település neve Árpád fejedelem harmadik fiától származik. A Jeleh – Hülek – Illew – Üllő a névváltozás fontosabb állomásai.

Az 1939/1940-ben az Ilona úton feltárt honfoglalás kori temető (23 sír) László Gyula régész professzor szerint nagycsaládi temetkezőhely volt.

Az első írásos emlék a tatárjárás után, 1252-ből származik: ekkor dezertum (elhagyott puszta), amely egy 1289-es dokumentum szerint már az „üllői nemesek földje”, így 1989-ben ennek ünnepelte 700 éves évfordulóját a település. Mivel ez a dokumentum egy határjárás (birtokadományozás) során keletkezett, van olyan feltevés, hogy talán nem is Üllőre vonatkozik. Üllő fénykora a középkorban Mátyás király alatt lehetett, mert Pest megyének a Duna balparti részének törvénykezési székhelye volt: jó néhány iratot címeztek innen a nádornak, illetve Mátyásnak a törvénykezők.

A település a török korban végig lakott volt, nem pusztult ki, mint szomszédai, bár létszáma 1591-től jelentősen visszaesett. A fennmaradt magyar adófizetők névsorai, a török tulajdonosokkal, szpáhikkal együtt bizonyítják ezt. A török kiverésekor a Buda visszafoglalása miatti harcokban elnéptelenedett, de 1693-tól már ismét lakták. A török hódoltság alatt a település adózott.

Üllő környékének paraszti (kapu-) háztartásaira eső összes török adóösszegek magyar arany forintban, 1546-1591
Település 1546 1559 1562 1580 1591
Üllő 1,34 3,75 4,64 4,26 5,16
Vecsés 13 6,3 7,54 10 10
Petrefalva (Péterfalva) 9,55 6,96 5,66 8,94 5,11

A Rákóczi-szabadságharcból 12 üllői katona neve ismert. A falu nagyobb része a váci püspök, majd a váci káptalan birtoka: az 1727-es betelepítés is az utóbbihoz tartozó Püspökszilágyiról történik. A 18. századi mezőgazdasági és birtokviszonyok képét jól mutatja be az üllőiek úrbéri bevallása 1765-ből, mely országos felmérés része volt, s Mária Terézia 1767-es Úrbéri rendeletét előzte meg. A település mai római katolikus temploma – mely műemlék jellegű – 1752-1757 között, a református templom 1844-ben épült.

A napóleoni háborúk idején francia hadifoglyok kerültek Üllőre. A reformkor egyik legjelentősebb eseménye a településen az ország második vasútvonalának megépítése és átadása volt 1847. szeptember 1-jén: a Pest–Cegléd–Szolnok vasútvonallal a település gyorsan bekapcsolódik az országos vasúthálózatba.

Az 1848-49-es szabadságharcban üllőiek is részt vettek, (pontos névsoruk nem ismert) 1849 januárjában megszállt a település katolikus parókiájában Jellasics is, sőt az osztrák főparancsnok Windisch-Grätz is járt itt.

1862-ben elindult a földrendezés (még az 1990-es években is tartott), s a kiegyezés után fellendül a növénytermelés (gyökérzöldség, sárgarépa) és az állattenyésztés (vasúti rampa megépítése). Az 1890-es évektől a mezőgazdasági miniszter engedélyezi a település számára évente két alkalommal az országos állat- és kirakodóvásár megtartását.

A századfordulótól

Római katolikus műemléktemplom a felújítás előtt

A század vége felé egyre több üllői jár be a székesfővárosba dolgozni, ekkortól indult fejlődésnek a sport (labdarúgás 1898), a munkásművelődés (1903-tól dal- sport- és önképzőkör). Az I. világháborúban üllőiek is harcoltak az orosz és olasz fronton (például három pilóta üllői lakos). A 101 áldozat nevét és emlékét a katolikus templom előtti emlékoszlop örökíti meg. A világháború alatt 200 orosz hadifogoly került a településre, velük mezőgazdasági munkát végeztettek.[5] A háború után egyre több üllői dolgozott Budapesten. Fellendült a közművelődés, a különböző műsoros estek, amatőr színházi előadások fénykora volt ez.

A második világháborút nagyon megszenvedte a község: a katonák, a polgári lakosok közül sokan haltak meg, az áldozatok pontos száma még nem ismert. 1939-ben Üllő 25 lengyel menekült katonát fogadott be (néhányuk leszármazottja ma is él Üllőn). 1944. november 2-án szovjet csapatok jelentek meg Üllőn, így a község is hadszíntérré vált. 1944. nyarán 20 üllői zsidó származású polgárt hurcoltak el Ausztriába. November 5-én német légitámadás érte Üllőt; november folyamán többször is gyalogos- és harckocsi támadás pusztított itt. Ezekben 150-200 fő halt meg, ezért november 9-től a szovjet hadvezetés kiköltöztette a lakosságot Ócsára. November 9-én 14:50-kor találatok miatt a katolikus templom tornya leomlott, a templom 8 mázsás Franciska-harangját június 9-én német katonák vitték el. Pest körülzárása után december 24-26 között a lakosság kezdett visszatelepülni. A tanítás 1945. március 15-től folytatódott július 14-ig.[6]

1944 végén és 1945 elején megalakultak a helyi pártok. 1945. január elején (5-én és 6-án) megalakult a községi képviselő-testület. Létrejött a polgárőrség, az üllői orvosokat tífuszjárvány miatt sikerült visszahozni a településre (dr. Lengyel István, dr. Csík Pál). A települést és környékét Szirony József tűzszerész vezetésével aknátlanították. 1945 tavaszán megindult a vasút helyreállítása, a lakóházak tatarozása. A villanyt 1945. január 15. és június 8. között hozták be a településre (Rákosi Jenő vezetésével). 1945-ben Üllőn a katolikus (10 tanulócsoport) és a református (3 tanulócsoport) iskolának összesen 470 diákja volt.

1948-tól a kor viszonyainak megfelelően megindult a téeszesítés. A különböző nevű tsz-ek megalakulása, egyesülése végül is a Ferihegy MgTsz létrejöttéhez vezetett, mely három település (Péteri, Üllő, Vecsés) határára terjedt ki. Itt a rendszerváltás 1989-ben hozott gyökeres változást.

A település kultúrtörténetéhez tartozik, hogy 1847 nyarán járt itt Petőfi Sándor, 1866-1867 telén itt lakott Blaha Lujza. 1915-től itt élt – Tornyoslöbön – 1929-ben bekövetkezett haláláig Vargha Gyula, a jó nevű költő, statisztikus 1949-ben itt adta – talán egyik utolsó – műsoros estjét Karády Katalinnal, mielőtt emigrált.

A település 2005. július 1-jén kapta meg a városi rangot.

2007-ben Üllő és Vecsés a Gyáli kistérségből a Monori kistérségbe kerültek át, 2013 óta a Vecsési járáshoz tartoznak.

2010-ben a város elnyerte a befektetőbarát település ezüst fokozatát.[3]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Manczal János (független)[7]
  • 1994–1998: Manczal János (független)[8]
  • 1998–2002: Vasadi István (független)[9]
  • 2002–2006: Vasadi István (független)[10]
  • 2006–2006: Vasadi István (független)[11]
  • 2007–2010: Kissné Szabó Katalin (független)[12]
  • 2010–2014: Kissné Szabó Katalin (független)[13]
  • 2014–2019: Kissné Szabó Katalin (független)[14]
  • 2019-től: Kissné Szabó Katalin (független)[1]

A településen 2007. március 4-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[12] mert az előző polgármester nem sokkal a 2006 októberi megválasztása után elhunyt.[15]

Közösségi közlekedés

Volánbusz autóbuszvonalak

Budapest, Kőbánya-Kispest és Üllő között.

580, 581

Az 580-as busz egy járata hajnalban a Liszt Ferenc repülőtérig közlekedik.

Vonat

A városnak egy vasútállomása és egy megállóhelye van a 100a számú Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonalon.

A vonatok a Nyugati pályaudvarig közlekednek.

2019. május 27-től, munkanapokon 5:41-től 7:11-ig 30 percenként négy új vonat indul Üllőről, amelyek Üllő és Kőbánya-Kispest között csak Vecsésen állnak meg. Ezek a vonatok Kápolnásnyék, illetve Székesfehérvár állomásra közlekednek, a fő utazási irány – Kőbánya-Kispest - mellett közvetlen kapcsolatot biztosítanak Budapest-Kelenföldre. A vonatok a korszerű FLIRT motorvonatokból kerülnek kiállításra. A menetidő Kelenföldig 30 perc.

Közélete

Polgármesterei

Jelenleg
  • Kissné Szabó Katalin (független)
Korábban

Manczal János

Vasadi István

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
11 585
11 653
11 949
12 692
12 666
12 611
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,7% németnek, 0,4% románnak mondta magát (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 12,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 22% (31,3% nem nyilatkozott).[16]

Nevezetességei

A két templom harangja, valamint a városközpontban felállított honfoglalás emlékszobra és az életfa, az iskolában (Üllői Árpád Fejedelem Általános Iskola) minden évben megrendezett Árpád-napok. Híres még az Állatorvos-tudományi Egyetem Kutató Telepe a Dóra-majorban (Üllőhöz tartozó terület).

Képek

  • Üllő központjának egy része.
    Üllő központjának egy része.
  • Árpád Fejedelem Áltanános Iskola.
    Árpád Fejedelem Áltanános Iskola.
  • Városháza és az egészségház.
    Városháza és az egészségház.
  • Üllő Városi Sportcsarnok.
    Üllő Városi Sportcsarnok.
  • Viktória Ipari Park a bővítés előtt.
    Viktória Ipari Park a bővítés előtt.
  • Üllő Airport Logisztikai Központ a bővítés előtt.
    Üllő Airport Logisztikai Központ a bővítés előtt.

A település az irodalomban

  • Üllő az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Mattyasovszky Jenő Hód zsákutcában című bűnügyi regényének.

Testvérvárosai

Jegyzetek

  1. ↑ a b Üllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b Befektetőbarát település - ullo.hu (magyar nyelven). www.ullo.hu. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
  4. ↑ Dr. Dobos György: Üllőről 2000-ben, 2000, Üllő, Magiszter Bt., 9. oldal
  5. ↑ dr. Dobos György: Üllőről 2000-ben, Üllő, 2000, Magiszter Bt.
  6. ↑ dr. Dobos György: Üllőről 2000-ben, Üllő, 2000, Magiszter Bt. 41-42. oldal
  7. ↑ Üllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Üllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  9. ↑ Üllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  10. ↑ Üllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  11. ↑ Üllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  12. ↑ a b Üllő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. március 4. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  13. ↑ Üllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  14. ↑ Üllő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  15. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  16. ↑ Üllő Helységnévtár

További információk

Magyarország Vecsés 6 km Magyarország Ecser 10 km Magyarország Gyömrő 7 km
Magyarország Gyál 12 km

Észak
Nyugat  Magyarország Üllő  Kelet
Dél

Magyarország Péteri 7.5 km
Magyarország Felsőpakony 16 km Magyarország Inárcs 10 km Magyarország Monor 8 km
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Üllő_(település)&oldid=23767327”