Szakoly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Maszkerádi Malvin (vitalap | szerkesztései) 2021. május 13., 10:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Izraelita temető)
Ez a szócikk Szakoly szól. Hasonló címmel lásd még: Szakolykert.
Szakoly
Szakoly címere
Szakoly címere		 Szakoly zászlaja
Szakoly zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásNagykállói
Jogállásközség
Alapítás éve1290
PolgármesterBacskai Erzsébet (Polgárok Egyesülete Szakolyért)[1]
Irányítószám4234
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség2575 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség65,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület41,44 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 46′, k. h. 21° 55′Koordináták: é. sz. 47° 46′, k. h. 21° 55′
Szakoly (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Szakoly
Szakoly
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Szakoly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakoly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szakoly község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése

A település a Közép-Nyírség D-i részén található Nyíradony város (HB-megye) közelében.

Balkánytól 3 km-re keletre, Nyírmihályditól 7 km-re északnyugatra, Abapusztától 7 km-re északkeletre, Nyírgelsétől 6 km-re nyugatra és Kislétától 8 km-re (földúton) délnyugatra helyezkedik el, Nyíradonytól 5 km-re déli irányba helyezkedik el Szakolykerten keresztül haladva (részben földút) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli részén.

Elérhetőség vasúton: Vasútállomása nincs, a Nagykálló–Nyíradony-vasútvonalon legközelebb Balkányban (4 km) volt, de ott 2007. március 4-én "ideiglenesen" megszűnt a forgalom. Nyírmihálydi állomása a (Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka-vasútvonalon) kb. 6 km-re van.

Elérhetőség közúton: A 471-es úttól mintegy 7 km-re helyezkedik el. A településen a 4913-as számú országút halad át.

Debrecentől 37 km-re található, míg Nyíregyházától 35 km-re.

Domborzata és vízrajza

Földrajzilag homokdombos terület, korábban tölgyek és nyírekben gazdag volt, napjainkban akác és nyárfaerdős, homokos talajú terület. A terület sokáig mocsaras terület volt, de a mocsarakat a 19-20. század között lecsapolták. Tengerszint feletti magassága változó néhol 115 m -121 m között.

A településen található a Bábaréti-tó. (Napjainkban a település határában működő bioerőmű hasznosítja.). A településen két nagyobb folyás található Szakolyi-folyás és Kállói-főfolyás, ezek időszakosan vízzel telítettek.

Állat- és növényvilág

Az erdőkben gyakori az őz, vaddisznó, vadnyúl és a fácán. Növényvilágát tekintve a környék jellemzően akácok, nyárfák, nyírekben gazdag, sok gyógynövény is megtalálható a környéken. pl.: bodza, lándzsás útifű, máriatövis, bojtorján, pipacs kanálisok partján gólyahír és vérrehulló fecskefű stb. Házi kertekben gyakori a kamilla, kapor, régen a mák is, de a szigorú szabályok miatt ma ez már csak ritkán fordul elő.

Története

A település kialakulását történeti leírások több, mint 700 évesre becsülik. A településen a bioerőmű építése során, rengeteg avar kori, kelta tárgyak, kelta maszkok, görög-macedón arany- és ezüstérmék, továbbá kelta vert ezüst és öntött érméket, valamint csontváz lelet kerültek elő, így valószínűleg még régebb óta lakott ez a terület. A leletek alapján, már Krisztus előtt a II-I. században lakott volt ez a terület.

III. Béla magyar király uralkodása idején az ország 5 ispotálya közül az egyik Szakolyban működött.

Már az 1290-ben voltak feljegyzések, melyek említik a települést Ina-Szakola néven. Ezért úgy tartják, hogy a Szakoly szláv eredetű helynév, melynek jelentése: sólyom. Ez azonban tévedés, mert a községet egy 1326. évi oklevélben Zakul, illetve Zokul néven említik, ami a székely név egyik változata (THÚRY József: A székelyek eredete, 142. oldal).

1320. Dózsa nádor elnöklete alatt megyegyűlés volt Szakolyban.

1487-ben a falu a Zakoly család birtoka volt. Az ősrégi jellegét ma is őrzi a Földvár nevű dűlő, ahol a monda szerint földvár állott.

A török pusztítása idején csaknem lakhatatlanná vált, újjáépítése a 18. század végére tehető. A település ezidőtájt, Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség határ települése is volt, így hol, Erdély része, hol Magyarország része volt.

1839-ben már közel 1100 lelket számláltak. Szentmiklóssy Sándornak kis úri lakja volt, melyet 1895-ben építtetett, jelenleg eredeti állapotában óvodaként működik. Damjanich seregei a debreceni csatába Szakoly községen keresztül az akkori Debreceni utcán (mai nevén Rákóczi utcán) vonultak keresztül.

Jelentős volt a gróf Tisza-féle kúria, amelyben Móricz Zsigmond író is járt, és az itt eltöltött vigadalom alapján írta meg a Kivilágos kivirradtig című regényét.

1919. szeptember 23-án a magyar–román háborúban Szakolyt, Szabolcs vármegyétől elszakították, és Szatmár vármegyéhez csatolták, ezzel a Nagy-Románia részévé vált. Ez az állapot nem tartott sokáig, 1920 áprilisában a románok kivonultak Kelet-Magyarországról, és 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés meghúzta az új országhatárt, ezzel Szakoly ismét Magyarország része lett.

1900-as évek elején Móricz Zsigmond író, legációba itt tartózkodik, majd negyed századdal később szakolyi emlékeit felhasználva megírja a Kivilágos kivirradtig című regényét, a regény 1926-ban készült el. Móricz Zsigmond később is többször visszalátogatott barátjához Szakolyba.

A Horthy-korszak idején sok magyar és zsidó család kivándorolt Amerikába (USA., Kanada, Dél-Amerikába), valamint Nyugat-Európába. Akik később hazatérek ők földbirtokosok lettek.

1945-ben a legelsők között került sor a földosztásra, amely során 600 család részére mintegy 5000 hold földet osztottak ki. A település eltartó és megtartó képessége ebben az időben szintén robbanásszerűen megerősödött.

1948-ban megépült az új orvosi rendelő, az 50-es években új postával és iskolával gazdagodott a település.

1949-ben megalakult az Aranykalász, 1960-ban az Árpád, 1961-ben a Virágzó Szakszövetkezetek, melyek 1980-ban egyesültek a Egyetértés MGTSZ néven. Ennek következménye a dinamikus fejlődés megindulása, és új munkahelyek létesülése.

1950-es évekig Szakolykert, Szakoly település része volt, de a szakolykerti lakosok a megyerendezések során, szavazással Nyíradonyhoz csatlakoztak.

A napjainkban ismert Szakoly területe a 19-20. század során a korábbi családi birtokok összevonásából jött létre.

1970-es években a település gazdaságilag is fellendül, a településen létrejön a varroda, ahol textilipari termékek készültek a 90-es évek végéig és a fűrésztelep. A 90-es évek végén ezek is tönkre mentek a gazdasági válság idején.

1990-es években a teljes településen kiépítik a közmű hálózatot és leaszfaltozzák az utakat.

1992-ben megalakul a tűzoltóság.

1998-ban Létrejön a település határában a Dél-Nyírségi szilárd hulladéklerakó. Valamint, létrejön a gyümölcsaszalóüzem, melyet Bíró Boldizsár, a Népjóléti és Családügyi Minisztérium államtitkárhelyettese (1998.) helyezett ünnepélyes keretek között üzembe.

A 2000-es években évek a település szépen fejlődik.

2001-ben Szakolyt tornádó sújtja, soha korábban nem jegyeztek fel még hasonlót sem. Még Dr. Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is ellátogatott Szakolyba megtekinteni a vihar utáni károkat.[3]

2006-ban Leteszik Magyarország első zöldmezős beruházásának alapkövét Szakolyban. Elkezdik felépíteni az első zöldmezős bioerőművet, melyet 2009.-ben adtak át.

2008-ban rengeteg vállalkozás ment tönkre a gazdasági válság idején (bezárt a településen működő gyümölcsaszalóüzem, üzemanyagtöltő állomás stb.)

2009-ben megkezdi működését a biomasszaerőmű

2010-ben a települést másodjára, ismét súlyos szélvihar sújtotta, több napos elektromos áram- és vízhiányt okozva.[4]

2016-ban a csőd szélére sodródott a település jelenlegi vezetők hibájából kifolyólag. Felmerült Szakoly település, Hajdú-Bihar megyéhez való átcsatolása, de ez a mai napig nem rendeződött, ám a lakosoknak egyes szolgáltatásokért már át kell járniuk Hajdú-Bihar megyébe pl.: orvosi ügyelet. A település új vezetése első intézkedései között gondoskodott arról, hogy az orvosi ügyelet visszakerüljön a lakosok által könnyen megközelíthető Balkányba, ez 2020. április 1-jétől valósult meg.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Rényai János (független)[5]
  • 1994–1998: Rényai János (független)[6]
  • 1998–2002: Rényai János (független)[7]
  • 2002–2006: Rényai János (független)[8]
  • 2006–2010: Szűcs Gabriella (független)[9]
  • 2010–2014: Szűcs Gabriella (független)[10]
  • 2014–2019: Szűcs Gabriella (független)[11]
  • 2019-től: Bacskai Erzsébet (Polgárok Egyesülete Szakolyért)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2795
2771
2743
2577
2620
2575
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 1%-a cigány, 1% egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,8%-a magyarnak, 3,4% cigánynak mondta magát (18,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17%, református 32,7%, görögkatolikus 23,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,7% (23,9% nem válaszolt).[13]

Gazdaság

Szakoly településen valósult meg Magyarország első zöldmezős bioerőmű beruházása, melynek alapkövét 2006-ban helyezték le és melyet 2009. augusztus 27-én adtak át, az avató ünnepségen Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter is jelen volt.[14] A bioerőmű fásszárú biomassza tüzelésű, névleges teljesítménye 19,8  MW, mely növeli az országos hálózat ellátottságát. Továbbá a biomassza erőmű területén található a Bábaréti-tó is. Az erőmű tulajdonosa 2016 óta a Veolia francia vállalatcsoport, az erőmű fontos stratégiai szerepet tölt be mind az ország, mind a vállalat szempontjából.[15][16]

A lakosság nagy része mezőgazdaságból él (nagyobb mennyiségben termelt agráriumok: burgonya, kukorica, görögdinnye, alma, dohány). Megtalálható a településen a szolnoki dohányfermentáló Zrt. (DOFER Zrt.) képviseleti irodája is, de napjainkra a dohány termesztés visszaesett. A településen élők másik fele a környező városokban (Balkány, Nyíradony, Nagykálló, Nyíregyháza, Debrecen) dolgoznak. A munkanélküliségi ráta az aktívkorúak között a településen alacsony.

A településen 60 °C-os termálvíz található, de ez mind a mai napig nincs gazdaságilag hasznosítva.

Infrastruktúra

A településen található háztartások 95%-a be van kapcsolva a közmű hálózatokba (víz, szennyvíz, elektromos áram). A háztartások 95%-ban internet elérhetőség is rendelkezésre áll, de a település központjában szabad Wi-Fi hálózat is elérhető. Mobil hálózatokat tekintve mindhárom nagy hazai mobil szolgáltatónak kiváló hálózati lefedettsége van a településen, mind a mobil, mind az internet hálózat (4G) is kiváló, TV szolgáltatást tekintve viszont a digitalizálás óta csak a Telekom tud nézhető szolgáltatást nyújtani.

Oktatási és művelődési intézmények

  • Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium
    Arany János Általános Iskola, Szakképző Iskola és Gimnázium
  • Biztos Kezdet Gyerekház
    Biztos Kezdet Gyerekház

Szakolyi lakosság képzettsége

A lakosság képzettségének megoszlása %-os arányban: 98% befejezi a 8. osztályt, ezt követően 35% szakmunkásképzőben folytatja tanulmányait, 25% középiskolában (szakgimnázium), vagy gimnáziumban, míg a lakosság 6% végez felsőfokú tanulmányokat (egyetem, főiskola). Analfabétizmus a lakosság 2%-át érinti.

Vallás és egyházak

Temetők

Keresztény temetők

Tiszaszőlői temető

Ide már nem temetnek.

Mihálydi úti temető

Jelenleg működő temető.

Kállói úti temető

Régi temető, ide sem temetnek már. Felszámolását tervezik.

Izraelita temető

Tiszaszőlői temető

A falu szélén egy erdős területen van a temető. A sírkövek egy részét széthordták, a maradékot benőtte a borostyán. Csak kettő síremlék áll a helyén, amin kohanita szimbólum van.[17]

Egészségügyi és szociális intézmények

  • Egészségügyi Központ (Házi orvosi, Védőnői szolgáltatások)
  • Gyógyszertár
Egészségügyi központ épülete
  • Fogászati rendelő
  • Szakoly Alapszolgáltatási Központ
Alapszolgáltatási Központ épülete
  • Módszertani Ápoló-Gondozó Otthon és Rehabilitációs Intézmény (a megyében a legelső)
  • Szakoly Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság

Egyéb nevezetességek

Műfüves labdarúgó pálya
  • Turul-szobor[18]
  • Labdarúgó pálya
  • Tájház
  • Műfüves labdarúgó pálya
  • Básty-kert (A település rendezvényei is itt kerülnek megrendezésre minden év nyarán. 2017. nyarán először maradt el).
  • Bay-kastély

Kulturális értékek

  • Hajnalcsillag Nyugdíjas Klub Asszonykórusa
  • Szakoly község településen forgatta videó klipjét a Nyughatatlan, Jaj... című zene számukhoz.

Szakoly történelmi emlékei

1978-ban Szakoly határában rengeteg XVI. századi ezüstpénz, valamint újkőkori edényeket találtak.

Később a szakolyi református templomban találtak egy XVII. századi kókuszserleget, melyet napjainkban a Debreceni Református Templom Kollégiumának gyűjteményében őriznek.[19]

2007-ben a biomasszaerőmű építése során a Kígyós-réten (Bábarét) római kori - kelta maszkok, tárgyak, görög-macedón ezüst- és aranykincseket, agyagtárgyakat, csontvázakat találtak, valamint kelta vert ezüst és öntött pénzeket. A talált kincsek mind a mai napig zárolva vannak. A leleteket a Nyíregyházi Józsa András Múzeumban őrzik, megtekintésükre nincs lehetőség, mivel szigorúan titkosak.[20] Ezen leletek alapján, viszont biztosra vehető, hogy a település már Krisztus előtt a II-I. században is lakott volt.[19]

Testvértelepülései

Fontos régi szakolyi nagybirtokos családok

Zakoly-család, Szentmiklóssy-család, Tisza-család, Bonczy-család, Melith-család

Legrégebbi és leggyakoribb családnevek a településen

Elek, Győri, Kiss, Kovács, Módis, Nagy, Szabó, Szűcs, Vadon

Legrégebbi szakolyi zsidó családok

Weisz, Lichtmann, Reizmann, Rozinger

Szakoly község tanyái

Sok tanyával rendelkezik a település, ám ezek közül már csak Tiszaszőlő és Baromlaktanya lakottak, többi tanyáról az emberek beköltöztek a Szakolyba. Földvártanya (Földvár) ősrégi története és a tanya neve is jelzi, hogy egykor földvár állott a település határában. Tiszatanya a 80-as évekig volt lakott tanya rész, az oda vezető utat Tisza sornak hívták (mai neve: Esze Tamás utca).

1950-ig Szakolykert is, Szakoly tanyája volt, ám a megyehatár rendezés során átszavazták az lakosok magukat Hajdú-Bihar megyébe, így napjainkban Nyíradony része.

Baromlaktanya Földvártanya
Miklóssytanya Tiszaszőlő
Ficzfástanya Tiszatanya

Szakolyban született vagy itt élt/élő híres emberek

Szakolyban született híres emberek

Parthén Péter (Szakoly,~1592 - ?): szerzetes

Szilágyi János (Szakoly, 1930. december 21. - ) nyugalmazott vezérigazgató, Szakoly díszpolgára címmel kitüntetett személy (Szakolyért Baráti Klub alapítója)

Szakolyban élő/élt, vagy hosszabb időt itt töltött híres emberek

Móricz Zsigmond (1898): író (Kivilágos kivirradtig című regény)

Dr. Kiss Tihamér (1937-től): Szakoly magánorvosa, zeneszerző (álnéven Dalnoki Tihamér: számos zeneszerzeményt jelentetett meg)

Jegyzetek

  1. ↑ a b Szakoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ - II. Népesség, közigazgatás. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  4. ↑ Zrt, HVG Kiadó: Orkánerejű szél Szabolcsban, viharkárok Borsodban (magyar nyelven). hvg.hu, 2010. június 14. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  5. ↑ Szakoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Szakoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  7. ↑ Szakoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szakoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. ↑ Szakoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  10. ↑ Szakoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  11. ↑ Szakoly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  12. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. ↑ Szakoly Helységnévtár
  14. ↑ Erőműben országos minta Szakoly (magyar nyelven). www.hermanottointezet.hu. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  15. ↑ Veolia: Létesítményeink. Veolia Magyarország, 2017. december 15. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  16. ↑ Kft, Mérnökmédia: Üzemlátogatás a DBM Zrt. szakolyi biomassza erőművében (magyar nyelven). www.e-villamos.hu. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  17. ↑ Szakoly 2 (hu-HU nyelven). Izraelita Temetők, 2015. március 3. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  18. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  19. ↑ a b - I. A település multjából. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2019. január 4.)
  20. ↑ Szakoly, Kígyós-rét Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis (magyar nyelven). archeodatabase.hnm.hu. (Hozzáférés: 2019. január 4.)

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

Perkedpuszta Kisléta Nyírgelse
Balkány

Észak
Nyugat  Szakoly  Kelet
Dél

Nyírmihálydi
Ordastelep Abapuszta Nyíradony
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szakoly&oldid=23862229”