Olaszliszka
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Olaszliszka | |||
 | |||
| Légifotó | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Sárospataki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Fekete Gyula (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3933 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1538 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 42,8 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,49 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 14′ 34″, k. h. 21° 25′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 34″, k. h. 21° 25′ 49″ | |||
 Olaszliszka
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Olaszliszka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Olaszliszka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Olaszliszka község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sárospataki járásában, Miskolctól 57 kilométerre keletre, a Bodrog jobb partján, szőlődombok mellett, a Tokaj-hegyaljai borvidéken.
Története
1239-ben említik először, IV. Béla magyar király egyik levelében, LYSKA néven. IV. Béla olasz – más forrás szerint vallon[3] – szőlősgazdákat telepített a környékre, innentől Olaszliszka a neve. A betelepült szőlőművesek a Burgundia nevű falurészben éltek.
A település és határa ekkor királyi birtok volt, 1243-ban azonban a király a szepesi prépostságnak adományozta. 1320-ban Károly Róbert király szabad piacot engedélyezett az ekkor már Liszka Olaszi néven említett településnek.
1466-ban Mátyás király városi rangra emelte Liszka Olaszit, évi három szabad vásárt engedve neki.
A török idők
A település a török hódítás idején, a 16. és 17. században rendkívül nehéz helyzetbe került geopolitikai helyzete miatt: pont azon a területen feküdt, ahol az országon osztozó három hatalom érdekei ütköztek.
Szapolyai János, aki a mohácsi csatavesztés után az ország keleti felében uralkodott, 1530-ban vámmentességet adott a városnak és 12 mérföldes körzetének. 1538-ban a várost és vidékét a váradi béke a Habsburg I. Ferdinándnak, Ausztria és Magyarország nyugati fele uralkodójának juttatta.
1546-ban a város határában ütközet zajlott, Serédy Gáspár és Perényi Péter hadai közt. A környékért folyt a harc a nyugati és a keleti királyság közt, végül 1560-ban a Habsburg-párti Schwendli Lázár elfoglalta és a tokaji vár birtokaihoz csatolta a várost. Hamarosan azonban az észak felé előrenyomuló törökök elpusztították.
1567-ben a szepesi prépostság visszakapja mint birtokát. 1601. szeptember 2-án Rudolf megerősítette a Mátyástól kapott kiváltságokat és hozzájuk még pallosjogot is adott a városnak. 1606-ban a bécsi béke alapján Bocskai István fejedelem uralma alá került a város.
A városban 1831-ben, majd később még egyszer, 1871-ben kolerajárvány pusztított. Olaszliszkán 1848. október 4-én átvonult a szabadságharc zempléni önkéntes zászlóalja és sokan csatlakoztak hozzá.
21. század
2006-ban itt történt az országszerte elhíresült kegyetlen olaszliszkai lincselés, amely során életét vesztette egy tanár, Szögi Lajos.
Népcsoportok
A településen a lakosságnak 80%-át magyar, a 20%-át cigány származású[4] emberek alkotják. Ezenkívül 2 ruszin is él a településen.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1737 | 1723 | 1684 | 1709 | 1536 | 1538 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Látnivalók
Gótikus templom
- Gótikus stílusú római katolikus temploma 1332-ben épült a Nagyboldogasszony tiszteletére, a 19. században barokk formát kapott.
A magyar templomok közt különlegesnek számító tornya 1632-ben készült katonai őrtoronynak. (Az építő, az eperjesi Stenczel Dániel munkájáért 400 forintot és 20 köböl búzát kapott.) A toronyban két harang van, delente megkonduló nagyharang másfél tonnát nyom. A harang pajzsán lévő felirat szerint a 17. század legnevesebb harangöntője, az eperjesi Georg Wierd készítette 1633-ban.
Más látnivalók
- Kőhíd
- Kossuth Emlékház
- Zsinagóga
- Református templom (1784 és 1787 között épült)
- A „Traktér” ötszáz éves épület, eredetileg a terebesi pálos szerzetesek kolostora, a 17. században a királyi dézsmaszedők lakhelye, a 18. században postaállomás és vendégfogadó
- Kelet-Európa Modern Képtár és Nemzetközi Szoborpark, Történeti és Néprajzi Látványtár (2012)
Környező települések
Szegilong (3 km), Vámosújfalu, a legközelebbi városok: Sárospatak (12 km ) és Szerencs (kb. 22 km).
Érdekességek
- A templomot 1772-ben kirabolták. A monda szerint az arany kegytárgyakat a rablók a Bodrogba rejtették, de azok felemelkedtek a víz színére és így megtalálták őket. Az eset emlékére kőkeresztet illesztettek a sekrestye falába.
- 1805. december 5-én egy éjszakát Olaszliszkán pihent a Szent Korona, amikor Pozsonyból Napóleon császár közelgő seregei elől Keletre, Munkácsra menekítették.
- A liszkai közhit szerint itt született 1802. szeptember 19-én Kossuth Lajos (és nem a hivatalosan születési helyének tartott Monokon, ahol csak anyakönyvezték), miközben apja, várandós feleségével úton volt haza Monokra a sátoraljaújhelyi tiszti értekezletről.
- Tokaj hegyalja egyik legnagyobb szőlőtermelő területe.
Híres emberek
- Friedländer Herman, az „olaszliszkai csodarabbi”, aki 1920 nyarán tanácsaival dúsgazdaggá tett egy svájci tőzsdei spekulánst.
- Csiky Tibor szobrászművész
- Varkoly László képzőművész (szül. 1960 02. 16. Olaszliszka) a 80-as évek képzőművészetének jelentős alakja.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ A 2014-es választás eredményei. (Hozzáférés: 2015. július 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ [1]
- ↑ http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html
Képgaléria
További információk
- Olaszliszka honlapja
- Európai borutak portál
- Olaszliszka az utazom.com honlapján
- Légifotók Olaszliszkáról
- Olaszliszka alternatív honlapja
