„Tolcsva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
botok
117 228 szerkesztés
a Rákóczi család --> Rákóczi-család, OH 1220. oldal
Sárospataki járás, linkesítések
7. sor: 7. sor:
| régió = Észak-Magyarország
| régió = Észak-Magyarország
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén
| járás = Sárospataki
| kistérség = Sárospataki
| kistérség = Sárospataki
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
22. sor: 23. sor:
}}
}}


'''Tolcsva''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Sárospataki kistérség]]ben, a [[Tokaj-hegyaljai borvidék]]en.
'''Tolcsva''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Sárospataki járás]]ban, a [[Tokaj-hegyaljai borvidék]]en.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
Tolcsva [[Magyarország]] északkeleti részén, Tokajhegyalja középső területén, a Bodrogba folyó Nagy-Tolcsva patak két oldalán fekszik, [[Szerencs]] és [[Sátoraljaújhely]] között, 25–25 km távolságra.
Tolcsva [[Magyarország]] északkeleti részén, Tokajhegyalja középső területén, a [[Bodrog (folyó)|Bodrogba]] folyó [[Nagy-Tolcsva-patak]] két oldalán fekszik, [[Szerencs]] és [[Sátoraljaújhely]] között, 25–25 km távolságra.


Öt hegyaljai szőlőtermelő településsel határos: északon és északnyugaton [[Erdőhorváti]], keleten és délkeleten [[Sárazsadány]], dél-délnyugaton [[Olaszliszka]], nyugaton [[Erdőbénye]], délen [[Vámosújfalu]].
Öt hegyaljai szőlőtermelő településsel határos: északon és északnyugaton [[Erdőhorváti]], keleten és délkeleten [[Sárazsadány]], dél-délnyugaton [[Olaszliszka]], nyugaton [[Erdőbénye]], délen [[Vámosújfalu]].
38. sor: 39. sor:


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete ==
A település a Tolcsva patakról kapta a nevét, amelynek mentén épült.
A település a Tolcsva-patakról kapta a nevét, amelynek mentén épült.


== Története ==
== Története ==
57. sor: 58. sor:
A [[18. század]] végén Tolcsva bekapcsolódott az országos postahálózatba. A faluban gyógyfürdő működött. Az [[1828]]-as népszámlálás adatai szerint a településen 501 ház állt. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]] eseményeiről a zsidó kereskedők számoltak be a falu lakosainak, akik a pesti vásáron tartózkodtak. 1848 szeptemberében Szirmay Ödön akkori polgármester rendelete értelmében a szőlődézsmát eltörölték, mely egyike volt a legnehezebb feudális terheknek. A szabadságharc csatáiban aktívan részt vettek a tolcsvaiak.
A [[18. század]] végén Tolcsva bekapcsolódott az országos postahálózatba. A faluban gyógyfürdő működött. Az [[1828]]-as népszámlálás adatai szerint a településen 501 ház állt. Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]] eseményeiről a zsidó kereskedők számoltak be a falu lakosainak, akik a pesti vásáron tartózkodtak. 1848 szeptemberében Szirmay Ödön akkori polgármester rendelete értelmében a szőlődézsmát eltörölték, mely egyike volt a legnehezebb feudális terheknek. A szabadságharc csatáiban aktívan részt vettek a tolcsvaiak.


Az 1850-től 1945-ig tartó történelmi korszakban fontos változások következtek be Tolcsva társadalmi, gazdasági, kulturális életében. A települést [[1856]]-ban súlyos tűzvész pusztította, melynek során számos középület és 90 ház porig égett. Az iparosság továbbra is egységes céh keretek között működött. Az [[1867]]. évi [[kiegyezés]] megteremtette a modern közigazgatást, gazdálkodást, pénzintézeti működéseket, az iskola ügyet, a művelődés irányítását új alapokra helyezte. Tolcsva 1872-ben, a [[Sátoraljaújhely]]-[[Legenye]]-[[Mihályi]] vasúti szárny bővítése révén bekapcsolódott az országos és nemzetközi vasúti közlekedésbe. [[1886]]. évi közigazgatási törvény a várost lefokozta nagyközségi rangra.
Az 1850-től 1945-ig tartó történelmi korszakban fontos változások következtek be Tolcsva társadalmi, gazdasági, kulturális életében. A települést [[1856]]-ban súlyos tűzvész pusztította, melynek során számos középület és 90 ház porig égett. Az iparosság továbbra is egységes céh keretek között működött. Az [[1867]]. évi [[kiegyezés]] megteremtette a modern közigazgatást, gazdálkodást, pénzintézeti működéseket, az iskola ügyet, a művelődés irányítását új alapokra helyezte. Tolcsva 1872-ben, a [[Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely/Nyíregyháza-vasútvonal|''Sátoraljaújhely''-''Legenye-Mihályi'']] vasúti szárny bővítése révén bekapcsolódott az országos és nemzetközi vasúti közlekedésbe. [[1886]]. évi közigazgatási törvény a várost lefokozta nagyközségi rangra.


A [[filoxéra]] járvány (szőlővész) [[1886]]-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szőlő pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész előtti állapot. A nagyobb szőlőbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel. A Hegyalján a XIX. század második felétől különböző társaságok, egyesületek alakultak, melyekhez a tolcsvai birtokosok is csatlakoztak.
A [[filoxéra]] járvány (szőlővész) [[1886]]-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szőlő pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész előtti állapot. A nagyobb szőlőbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel. A Hegyalján a XIX. század második felétől különböző társaságok, egyesületek alakultak, melyekhez a tolcsvai birtokosok is csatlakoztak.
81. sor: 82. sor:
1904 januárjában hosszú készülődés után újjáalakult a tolcsvai ipartestület, mely egybefogta a helyi iparosságot, mestereket, segédeket, tanoncokat egyaránt. A lakosság ellátására kiépült az üzlethálózat, mely a környező falvakból a piacra ideérkező lakosság igényeit is kielégítette.
1904 januárjában hosszú készülődés után újjáalakult a tolcsvai ipartestület, mely egybefogta a helyi iparosságot, mestereket, segédeket, tanoncokat egyaránt. A lakosság ellátására kiépült az üzlethálózat, mely a környező falvakból a piacra ideérkező lakosság igényeit is kielégítette.


1920 után a trianoni határ miatt a tolcsvaiak elvesztették a korábbi piacaikat. A pénzromlás, majd a gazdasági válság mind kedvezőtlenül hatott a község iparos, gazdálkodó rétegére.
1920 után a [[Trianoni békeszerződés|trianoni határ]] miatt a tolcsvaiak elvesztették a korábbi piacaikat. A pénzromlás, majd a gazdasági válság mind kedvezőtlenül hatott a község iparos, gazdálkodó rétegére.


Egy 1940. évi összeírás ipari létesítmény között említ egy ''fűrésztelep''et, egy ''hengermalmot'', ''gyümölcskonzervgyár''at, ''szeszfőzdéket''.
Egy 1940. évi összeírás ipari létesítmény között említ egy ''fűrésztelep''et, egy ''hengermalmot'', ''gyümölcskonzervgyár''at, ''szeszfőzdéket''.
117. sor: 118. sor:
== Ismert tolcsvaiak ==
== Ismert tolcsvaiak ==


*[[Szekrényessy Anna]] (Nuschi) /1880-1939/ nemzetközi hírű opera-énekesnő. Szekrényessy Lajos (1847-1909) és Mezőssy Margit tolcsvai birtokosok leánya, született [[Miskolc]]on. Ifjúsága jelentős részét töltötte Tolcsván. A nemzetközi operaszínpadok ünnepelt Wagner-énekesnője, ki Wagner minden jelentősebb operájának női főszerepét végig énekelte német, svájci, magyar és amerikai színpadokon.
*[[Szekrényessy Anna]] (Nuschi) /1880-1939/ nemzetközi hírű opera-énekesnő. [[Szekrényessy Lajos]] (1847-1909) és Mezőssy Margit tolcsvai birtokosok leánya, született [[Miskolc]]on. Ifjúsága jelentős részét töltötte Tolcsván. A nemzetközi operaszínpadok ünnepelt Wagner-énekesnője, ki Wagner minden jelentősebb operájának női főszerepét végig énekelte német, svájci, magyar és amerikai színpadokon.
*Itt született [[1923]]. [[március 22.|március 22-én]] [[Antalóczy Zoltán]] nemzetközi hírű szívgyógyász orvos, professor emeritus, MTA doktor, filozófus, a Magyar Kultúra Lovagja.
*Itt született [[1923]]. [[március 22.|március 22-én]] [[Antalóczy Zoltán]] nemzetközi hírű szívgyógyász orvos, professor emeritus, MTA doktor, filozófus, a [[Magyar Kultúra Lovagja]].


== Források ==
== Források ==


*[[Borovszky Samu]]:Zemplén vármegye
*[[Borovszky Samu]]:Zemplén vármegye
*Szekrényessy Attila: Egy borsodi udvarház története Bp. 2006. ISBN 963 229 008 9
*[[Szekrényessy Attila]]: Egy [[Borsod (település)|borsodi]] udvarház története Bp. 2006. ISBN 963 229 008 9


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
132. sor: 133. sor:


{{Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései}}
{{Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései}}
{{Sárospataki járás}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
{{DEFAULTSORT:Tolc~sva}}
{{DEFAULTSORT:Tolc~sva}}

A lap 2014. január 3., 00:35-kori változata

 A településen világörökségi helyszín található 
Tolcsva
5 puttonyos tokaji aszú
5 puttonyos tokaji aszú
Tolcsva címere
Tolcsva címere		 Tolcsva zászlaja
Tolcsva zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSárospataki
KistérségSárospataki
Jogállásközség
PolgármesterCsoma Ernő (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám3934
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség1517 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség104,00 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 02″, k. h. 21° 26′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 02″, k. h. 21° 26′ 46″
Tolcsva (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tolcsva
Tolcsva
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tolcsva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolcsva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tolcsva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járásban, a Tokaj-hegyaljai borvidéken.

Fekvése

Tolcsva Magyarország északkeleti részén, Tokajhegyalja középső területén, a Bodrogba folyó Nagy-Tolcsva-patak két oldalán fekszik, Szerencs és Sátoraljaújhely között, 25–25 km távolságra.

Öt hegyaljai szőlőtermelő településsel határos: északon és északnyugaton Erdőhorváti, keleten és délkeleten Sárazsadány, dél-délnyugaton Olaszliszka, nyugaton Erdőbénye, délen Vámosújfalu.

Földrajz

Domborzatának alapvető jellemvonásai:

  • a felszín gyenge függőleges tagozottsága
  • a magasabb (500 m-nél magasabb) hegységek hiánya
  • a tenger szintje felett 300 m-nél nem magasabb dombok

A talaj felszínét főleg jégkorszaki nyirok és humuszos talaj borítja, a település kiváló természeti, földrajzi adottságokkal rendelkezik, melyek fontos tényezői az eredményes szőlőművelésnek.

Nevének eredete

A település a Tolcsva-patakról kapta a nevét, amelynek mentén épült.

Története

Tolcsva és környéke az őskőkortól kezdve lakott volt, amit az itt talált régészeti leletek is bizonyítanak. A Várhegy[3]) nevű határrész arra utal, hogy ott vár állhatott, IV. Béla korabeli, melynek nyomai még a múlt század közepén láthatók voltak. A régészek értékes leleteket találtak a településen és környékén, melyek többsége megtalálható a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve a budapesti Nemzeti Múzeumban.

Az oklevelek 1255-ben említették először, Tolchwa néven. A Zsigmond-kori okmányokban nyomon követhetők Tolcsva birtokosainak változásai:

1366-ban Tolcsvai János és fiainak, 1398-ban Debrői Istvánnak, 1404-ben Keéri Lászlónak, 1410-ben Toronyi Pálnak,1414-1445 között a Csicseri családnak, 1446-tól a Tolchvai és Upori családnak volt itt birtoka.

1511-től a Bánffy, Eödönffi, Dobó, Gerendi, Czékei, Mezőssyek, Szekrényessyek, Dessewffyek és sok más nemesi család birtoka volt. 1602-ben a Lónyay, 1630-ban a Rákóczi-család volt Tolcsva birtokosa. 1486-ban Nagytolcsva mezővárosi rangot kapott, és a későbbiek során is különféle városi szabadalmakat élvezett.

Egykor arany- és ezüst-bányászata is volt. A Tolcsva környéki hegyek pedig jáspist, obszidiánt és kalcedont tartalmaznak.

Az 1700-as évek második felében Tolcsva a gróf Szirmay és utána a báró Waldbott Frigyes családok tulajdonába került. A Waldbott kastély ma is áll, melyben a község általános iskolája működik.

A görögök megjelenése Tolcsván 1711 után figyelhető meg, akik az ún. Tokaji Compania kereskedő társaság tagjaiként fontos szerepet játszottak a Hegyalja borkereskedelmével és a vidéknek külföldi árukkal történő ellátásában. Az 1725-1728-as népszámlálás szerint már éltek zsidó családok Tolcsván. A későbbi időben nagy szerepet játszottak a vidék borkereskedelmében.

A 18. század végén Tolcsva bekapcsolódott az országos postahálózatba. A faluban gyógyfürdő működött. Az 1828-as népszámlálás adatai szerint a településen 501 ház állt. Az 1848-as forradalom eseményeiről a zsidó kereskedők számoltak be a falu lakosainak, akik a pesti vásáron tartózkodtak. 1848 szeptemberében Szirmay Ödön akkori polgármester rendelete értelmében a szőlődézsmát eltörölték, mely egyike volt a legnehezebb feudális terheknek. A szabadságharc csatáiban aktívan részt vettek a tolcsvaiak.

Az 1850-től 1945-ig tartó történelmi korszakban fontos változások következtek be Tolcsva társadalmi, gazdasági, kulturális életében. A települést 1856-ban súlyos tűzvész pusztította, melynek során számos középület és 90 ház porig égett. Az iparosság továbbra is egységes céh keretek között működött. Az 1867. évi kiegyezés megteremtette a modern közigazgatást, gazdálkodást, pénzintézeti működéseket, az iskola ügyet, a művelődés irányítását új alapokra helyezte. Tolcsva 1872-ben, a Sátoraljaújhely-Legenye-Mihályi vasúti szárny bővítése révén bekapcsolódott az országos és nemzetközi vasúti közlekedésbe. 1886. évi közigazgatási törvény a várost lefokozta nagyközségi rangra.

A filoxéra járvány (szőlővész) 1886-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szőlő pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész előtti állapot. A nagyobb szőlőbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel. A Hegyalján a XIX. század második felétől különböző társaságok, egyesületek alakultak, melyekhez a tolcsvai birtokosok is csatlakoztak.

1913-ban nagy árvíz pusztított a településen, melynek során kb. 160 lakóház került víz alá. A természeti csapás után, emberi áldozatokat követelő világháború jött. A háború éveiben nemcsak a hadszíntéren, de a hadi üzemekben is jelen voltak a tolcsvai lakosok. Az áldozatok emlékére a községi képviselőtestület emlékművet állított. A világháború pusztításai, a Tanácsköztársaság helyi negatív intézkedései, majd a trianoni békeszerződés hátrányosan hatott Tolcsva fejlődésére 1920 után. A tolcsvaiak elvesztették a korábbi piacaikat, országos vásáraikra sem jöttek el az elcsatolt területekről.

1939-ben, a világháború kitörése után lengyel menekültek telepedtek meg Tolcsván. Központi utasításokra fokozódott a helyi zsidóság tevékenységének korlátozása. Megszüntették egyesületeiket, szervezeteiket, iskolájukat, eljárást kezdeményeztek ellenük, bolti készleteiket elkobozták, ingatlanaikat elvették stb. Tolcsváról a hadköteles férfiakat a hadszíntérre küldték, a polgári lakosság pedig a katonaság felszerelésének kiegészítésében vett részt. A II. világháború áldozatainak emlékoszlopán 47 név szerepel, kik katonaként, vagy polgári személyként haltak meg.

1944. december 17-én vonultak be a román, majd a szovjet csapatok. Komoly megterhelést jelentett a lakosság számára a szovjetek rendelkezései: a borkészlet felmérése és lefoglalása, termények, élő állatok, takarmány, élelmiszerek stb. hadi célra való beszolgáltatása. 1945 márciusában Tolcsván is megalakult a néphatalmi szervezet, a Nemzeti Bizottság. Ezen év augusztus 4-én Ónody Imre községi bíró elnökletével összeült az új képviselőtestület. Intézkedés történt a zsidó vagyonok visszajuttatásáról. Az 1945-46-os tanév már nyugodt körülmények között folyt. Az óvoda folyamatosan működött. 1945 márciusában Tolcsván is földosztás kezdődött. 1947-ben megtörtént a község villamosítása, 1948-ban pedig államosították az iskolákat. Megindult a mozi működése, a kultúrház és könyvtár intézményes működése és takarékpénztár is alakult.

A településről vette nevét a Tolcsvai család, valamint előnevét a Tolcsvai Nagy család.

Tolcsvával volt határos a mára már elpusztult Kutpataka község is, melynek nevét a 14. század végén említették az oklevelek Kughpathaka, Kwthpataka néven. 1410-ből ismerjük birtokosa nevét is: Toronyai Pál.

Népcsoportok

A település lakosságának 91%-a magyar, 8%-a cigány és 1%-a ruszin nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Gazdasága

A vidék alapvető gazdaság-földrajzi sajátosságát a XVII-XIX. században a szőlő- és borgazdaság jelentette, azonban a szántóföldi gazdálkodásnak, az állattartásnak, erdőhasznosításnak és a hozzájuk kapcsolódó iparágaknak is jelentős szerepük volt Tolcsván. Az itt lakók két nyomásban búzát, kukoricát, rozsot, zabot termeltek. Az erdőt építkezésre, tüzelésre, mekkoltatásra, legeltetésre, vadászatra hasznosították. A Tolcsva patakon több nagy teljesítményű malom működött. A kerti gyümölcsösökben szilvát, diót, körtét termeltek. Az állattartás rideg körülmények között folyt.

A Rákóczi-szabadságharc után a borpiac kiszélesedése, az aszúbor megjelenése, az értékesítés akadályainak eltűnése segítették a minőségi és mennyiségi fejlődést. Az itteni pincékben érlelt borokból kerültek ki a leghíresebbek, melyek az egész Hegyaljának megalapozták a hírnevét. A borszállítások elsősorban a felvidéki városokon át Lengyelországba irányultak.

1904 januárjában hosszú készülődés után újjáalakult a tolcsvai ipartestület, mely egybefogta a helyi iparosságot, mestereket, segédeket, tanoncokat egyaránt. A lakosság ellátására kiépült az üzlethálózat, mely a környező falvakból a piacra ideérkező lakosság igényeit is kielégítette.

1920 után a trianoni határ miatt a tolcsvaiak elvesztették a korábbi piacaikat. A pénzromlás, majd a gazdasági válság mind kedvezőtlenül hatott a község iparos, gazdálkodó rétegére.

Egy 1940. évi összeírás ipari létesítmény között említ egy fűrésztelepet, egy hengermalmot, gyümölcskonzervgyárat, szeszfőzdéket.

Az 1945 óta működő Szövetkezeti Borvásárló Egyesület utódaként 1950-ben alakult a Magyar Állami Pincegazdaság Tolcsvai Pincészete. Az állami gazdaság és pincegazdaság egyesülésével 1971. január 1-jétől kezdte meg működését a Tokajhegyaljai Állami Gazdaság Borkombinát, melynek II. sz. kerülete volt a tolcsvai. A Borkombinát 4 korszerű szőlőfeldolgozó üzemmel rendelkezett, a tároláshoz 16 pincészet, 200 pince szolgált, szeszfőzdék, palackozó üzemek is tartoznak hozzá.

1974-ben kezdte meg működését a tolcsvai palackozó üzem. Itt palackozott fajták: Tokaji Muskotályos, Tokaji Ó Furmint, Tolcsvai Édes Furmint, Tolcsvai Édes Hárslevelű, Tokaji Száraz Szamorodni, Tokaji Édes Szamorodni, Tokaji 3-6 puttonyos Aszú, Tokaji 6 puttonyos Muskotályos Aszú, melyek hazai és nemzetközi borversenyeken sok aranyérmet, világversenyt nyertek. A Borkombinát megalakulásától a Rákóczi-család történelmi címerének felhasználásával készítette el emblémáját, borcímkéjét.

A politikai változások után az 1990-es évek elején a Borkombinátból kisebb gazdasági egységek alakultak, a tolcsvai területen az Oremus Kft. működik, mely a helyi pincészeteket is kezeli.

A korábbi Békeharcos MgTsz 1992. szeptember 22-én átalakult Kertészeti és Borászati Pinceszövetkezetté. A község területén működik még az Északerdő Rt. Hegyaljai Erdészeti Igazgatósága, Tolcsva-Olaszliszka és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A közelmúltban megalakult a kistermelőket egyesítő Tolcsva-Erdőhorváti Hegyközség.

Nevezetességei

Tolcsva idegenforgalmi vonzerejét a műemlékek sokasága, a világhírű hegyaljai bor, valamint a térség szemet gyönyörködtető, szinte érintetlen természeti szépsége jelenti. A település különösen gazdag műemlék jellegű épületekben, amelyeket a Hegyalja neves szőlőgazdáinak kastélyai reprezentálnak.

Görög katolikus templom

A 18. században bevándorló ruszin és a Balkánról feltelepülő görögök hozták magukkal vallásukat. Templomuk 1859-ben, Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére lett felszentelve. A templom 1909-ben új főoltárt kapott, 1918-ban freskókkal díszítették. Az egyház 1925-ben két harangot vásárolt, 1927-ben pedig felújították a templomot.

Református templom

Tolcsván aránylag kis lélekszámú volt a református közösség. A község ma is álló temploma 1864-1869 között épült, a korábbi templom leégése után. Harangja 1866-ban készült el, orgonája 1882-ben épült.

Római katolikus templom

Építészeti szakemberek értékelései szerint a legrégebbi műemlék épület a mai Bajcsy-Zsilinszky u. 67. sz. alatt lévő gótikus plábánia templom, mely a leletek alapján a 14. században épült. Itt őrizték 1806. március 14-20-én a magyar Szent Koronát. A templom Kisbolgogasszony tiszteletére van szentelve. A templom kétszer is a reformátusok birtokába került, de 1711-től a helyi római katolikus közösség használatában volt.

Kastélyok, kúriák

Tolcsva, Rákóczi-kastély
Tolcsva, kastély

A templomok mellett Tolcsva jelentős más műemlékekkel, kastélyokkal, kereskedő- és polgárházakkal rendelkezik.

  • A Rákóczi-kastély kora barokk stílusban épült, mely méreteivel, építészeti emlékeivel a XVII. század felső-magyarországi építészetének jellegzetes építménye. A műemlék helyreállítására 1960-ban került sor. 1972-től a kastélyban szőlészeti és borászati múzeum működik, mely a tolcsvai szőlészet, borászat tárgyi és szellemi emlékeit őrzi.
  • A Dessewffy-kastélyt 1659-ben valószínűleg Bónis Ferenc építtette. Többszöri tulajdonosváltás után a XIX. században került a Dessewffy család birtokába, akik igényeik szerinti átalakításokat végeztek rajta. Az épületet majorsági épület és nagyméretű kert veszi körül.
  • Tolcsva harmadik jelentős kastélya az 1820 körül klasszicista stílusban, Szirmay Ádám által épített kastély. Eklektikus átalakításokkal, bővítésekkel módosított épület a mai alakját a XIX. század végén br. Waldbott Frigyes átépíttetésével nyerte. Az épületben ma iskola működik.
  • A Kossuth u. 64. sz. alatt található az ún. Stépán kúria, a XIX. századi klasszicista nemesi házak egyik jellegzetes emléke, feltehetően az 1820-as években épült.
  • Tolcsván még az 1959. évi műemléki összeírás idején is két másik klasszicista kúria állt, az 1820 körül épített Szemere-kúria, a Jókai u. 5. sz. alatt és az ekkor-tájt épült régi Szirmay kuria, mely később dr. Bekény József családjáé volt, a Bajcsy-Zsilinszky u. 29. sz. alatt látható. Ezen kívül figyelmet érdemel még számos barokk és klasszicista polgárház.
  • Az elmúlt években a térség gazdaságában végbement privatizációk hatásaként, a külföldi érdekeltségű társaságok – megismerve a település turisztikai lehetőségeit – visszatérő vendégei a falunak. A turisták érdeklődésének hatására mindinkább erzékelhetőek a belföldi turizmus fellendülésének a jelei is. Az utóbbi években jelentősen bővültek az igényes szálláslehetőségek és vendéglátóegységek száma. Felejthetetlen élményt nyújt az idelátogatóknak a borkóstolással egybekötött pincelátogatás, melyhez tájjelegű ételek kínálata is társul.

Ismert tolcsvaiak

  • Szekrényessy Anna (Nuschi) /1880-1939/ nemzetközi hírű opera-énekesnő. Szekrényessy Lajos (1847-1909) és Mezőssy Margit tolcsvai birtokosok leánya, született Miskolcon. Ifjúsága jelentős részét töltötte Tolcsván. A nemzetközi operaszínpadok ünnepelt Wagner-énekesnője, ki Wagner minden jelentősebb operájának női főszerepét végig énekelte német, svájci, magyar és amerikai színpadokon.
  • Itt született 1923. március 22-én Antalóczy Zoltán nemzetközi hírű szívgyógyász orvos, professor emeritus, MTA doktor, filozófus, a Magyar Kultúra Lovagja.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Tolcsva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Varhegy (lengyelül) A Lengyel Királyság és egyéb szláv országok földrajzi szótárában, tom XII (Szlurpkiszki — Warłynka) 1892
  4. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tolcsva&oldid=14271635”