Ugrás a tartalomhoz

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(FIDESZ szócikkből átirányítva)
Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Mottó: "Nekünk Magyarország az első!" (2015–2026)
"A biztos választás" (2026–)
Adatok
ElnökOrbán Viktor
SzövetségFidesz–KDNP (2005–)
AlelnökBóka János
Gál Kinga
Gyopáros Alpár
Kreicsi Bálint
FrakcióvezetőBóka János
Országos Választmány elnökeKövér László
SzóvivőZsigó Róbert (2013 áprilisától)
Horváth László (2021 áprilisától)
Alapítva1988. március 30.; 38 évvel ezelőtt (1988-03-30)
Eredeti névFiatal Demokraták Szövetsége
Székház1089 Budapest, Visi Imre utca 6. (Polgárok Háza)
Ifjúsági tagozatFidelitas
Tagok számaCsökkenés35 000[1] (2015)
Ideológiapopulizmus[2][3]
jobboldali populizmus[4]
nacionalizmus
nemzeti konzervativizmus
neoliberalizmus
neokonzervativizmus
kereszténydemokrácia
keresztény nacionalizmus[5][6]
euroszkepticizmus[2][4]
illiberalizmus[7][8]
globalizációellenesség
Korábbi ideológiák:
liberalizmus,
liberális konzervativizmus
Politikai elhelyezkedésjobboldali; egyes elemzések szerint radikális jobboldali vagy szélsőjobboldali[9][10][11][12][13][14]
Parlamenti jelenlét1990–
Európai parlamenti jelenlét2004–
Parlamenti mandátumok
44 / 199
Megyei közgyűlési mandátumok
227 / 381
Európai parlamenti mandátumok
10 / 21
Nemzetközi szövetségek
Európai pártEurópai Néppárt (2000–2021)
Patrióták.eu (2024–)
EP-frakcióEPP képviselőcsoport (2004–2021)[15]
Függetlenek (2021–2024)
Patrióták Európáért (2024–)[16]
Hivatalos színei
  narancssárga
Magyarország politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fidesz – Magyar Polgári Szövetség témájú médiaállományokat.
Névváltozatok
Időszak
Név
1988–1995Fiatal Demokraták Szövetsége
1995–2003Fidesz – Magyar Polgári Párt
2003–Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (rövidítve: Fidesz, ritkábban Fidesz–MPSZ) jobboldali populista,[2][17][18] euroszkeptikus,[2][19] nemzeti konzervatív párt. A 2010-es évek végétől egyes elemzések a radikális jobboldali és szélsőjobboldali pártok körébe is sorolják.[20][21][22] Ifjúsági szervezete a Fidelitas. 2010–2026 között Magyarország vezető kormánypártja volt, szövetségben a Kereszténydemokrata Néppárttal. Elnöke Orbán Viktor.

Fiatal Demokraták Szövetsége néven 1988-ban alakult liberális aktivista mozgalomként, amely szembeszállt a kormányzó marxista–leninista kormánnyal. 1990-ben jegyezték be politikai pártként, amelynek vezetője Orbán volt. Az 1990-es parlamenti választást követően bekerült az Országgyűlésbe; azonban az 1994-es választások után két mandátumot vesztett. A választásokat követően liberális konzervativizmust fogadott el, aminek következtében a liberális tagok kiléptek és csatlakoztak a Szabad Demokraták Szövetségéhez (SZDSZ). Ezután igyekezett kapcsolatot kialakítani más konzervatív pártokkal, és az 1998-as választások után jobbközép kormányt alakított. A 2000-es évek elején átvette a nacionalizmust, de népszerűsége kissé visszaesett, miközben több korrupciós ügy is napirendre került. 2002 és 2010 között ellenzékben volt, közben 2006-ban koalíciót kötött a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP). A 2006-os őszödi beszéd után (amit tömegtüntetések követtek) növekedett a támogatottsága, és a Fidesz kétharmados parlamenti többséget szerzett a 2010-es választásokon.

Miután 2010-ben visszatért Magyarország kormányzásához, nemzeti konzervatív politikát folytatott, és tovább tolódott jobbra. Az Európai Unióval szemben is kritikusabbá vált és a pártot euroszkeptikusnak minősítették. 2010-ben egy új médiatörvényt fogadtattak el a parlamentben, amely a sajtószabadság korlátozása miatt keltett jelentős kritikát,[23] majd elfogadtatták az új magyar alkotmányt, amely 2012-ben lépett hatályba, de a hatalmi berendezkedésre gyakorolt hatása miatt szintén jelentős kritikát váltott ki.[24][25] Kétharmados parlamenti többsége a 2014-es választás után is megmaradt, és a 2015-ös migránsválság eszkalálódását követően jobboldali populistaként és bevándorláskritikusként jellemzett retorikát alkalmazott. A megalakulása óta jelentősen megváltozott a politikai pozíciója; a Fideszt egyes elemzések a jobboldali és a szélsőjobboldali pártok közötti tartományban helyezik el a politikai spektrumon.[10][13][14] Politológusok illiberálisnak vagy autokratának minősítették a párt kormányzását,[26] Orbán pedig "keresztény illiberális demokráciának" jellemezte a kormánymodelljüket. 2022-ben az Európai Parlament a demokrácia visszaesése nyomán választási autokráciának minősítette a párt kormányzása alatt álló országot.[27] 2021-ben kilépett a jobbközép Európai Néppártból, majd 2024-ben az EP-ben az egyes elemzésekben radikális jobboldaliként[28], illetve szélsőjobboldaliként[29][30][31] jellemzett Patrióták Európáért nevű képviselőcsoporthoz csatlakozott.

A 2026-os országgyűlési választáson vereséget szenvedett a Tisza Párttal szemben; a parlamentben a korábbi 135 képviselő helyett 52 helyet szerzett a KDNP-vel közösen, melyből 44 mandátum jutott a Fidesznek.[32][33]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
 Ehhez a szakaszhoz további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Fiatal Demokraták Szövetsége (1988–1995)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pártot a Kádár-rendszerrel elégedetlen, abban szocializálódott és többségében valamilyen közéleti, politikai szerepet is vállaló személy alapította. Az új politikai szervezetet 37 radikális reformer, főiskolás-egyetemista fiatal hozta létre, az 1980-as évek végén.[34][35][36]

A csoport magja az ELTE jogi karának egy ún. szakkollégiuma volt, melyet az egyetem fiatalabb, szabadabb légkörre váró oktatói hoztak létre, némileg az egykori NÉKOSZ-ra emlékeztető módon. Az intézmény a politikai gondolkodó Bibó István nevét vette fel. A fiatalok nagyobb szabadságra vágytak, így a kollégiumban szabadegyetemi jelleggel hallgattak kurzusokat, találkozókon vettek részt (ezek közül kiemelkedik az 1985-ös szarvasi tanácskozás). Végül úgy határoztak, hogy létre kell hozniuk egy szervezetet, amely az akkor egyeduralkodó KISZ ellensúlya lehet.

A szervezet megalakulására némi vitákat, egyeztetéseket követően 1988. március 30-án került sor a kollégium Ménesi úti épületének alagsorában. A név szintén vita tárgya volt, végül a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)-titulusban állapodtak meg. Az alapítók különböző főiskolákról-egyetemekről érkező fiatalok voltak, de a társaság központi magját a „bibósok” alkották. Később ők vették át a vezető szerepet.

Elnöki poszt éveken át nem volt. Az elnöki teendőket eleinte egy hattagú szóvivői testület látta el. A hatóságok folyamatosan akadályozták a működésüket, jogi úton is megpróbálták őket ellehetetleníteni, de sikertelenül. A szövetség tagsága folyamatosan növekedett. A vezetők közül kiemelkedett a radikálisabb Kövér László, aki pár évvel korábban diplomázott az egyetemen, a nála néhány évvel fiatalabb, szintén jogász Orbán Viktor, illetve a liberálisabb nézeteket valló Fodor Gábor. Mind a hárman, ahogy az alapítók többsége is - kollégisták lévén - vidéki származásúak voltak, Kövér Pápán, Orbán Székesfehérváron, Fodor pedig Gyöngyösön született. Alapító társuk volt még a szintén „bibós” Áder János és Szájer József, valamint a közíró Bayer Zsolt is.

1988-tól az első szabad választásokig a magát „liberális, radikális és alternatív” erőként meghatározó generációs szövetség elképzeléseit olyan, a társadalmat megmozgató tüntetéseken ismertette, mint a Nagy Imréről megemlékező június 16-i, vagy az 1989. március 15-i megmozdulás, illetve a Bős-Nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozások, emellett állást foglaltak a romániai falurombolás, illetve a kínai, Tienanmen téri események ellen. Az első esetben a rendőrség erőszakosan lépett fel. Több szervezőt, felszólalót is inzultáltak, többek közt Orbán Viktort, Mécs Imrét és Tamás Gáspár Miklóst.

Akadt tehát dolguk a rendőrséggel és a bíróságon is, de a rendszer az ellenkező hatást érte el vele: a szervezet országszerte is egyre jelentősebbé vált, később párttá is alakultak. A Fidesz hármas önmeghatározása a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia, a korrupciómentes politika, és a kulturális sokszínűség (pluralizmus) képviseletét jelentette.

A rendszerváltás fontos eseménye volt az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások, ahol a Fideszt két állandó résztvevő és egy helyettes képviselte, méghozzá Orbán Viktor, Kövér László és Fodor Gábor.

1990-ben, az első szabad választáson a Fidesz átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, így képviselői bejutottak az Országgyűlésbe, és 22 fős frakciót alkotva parlamenti pártként folytatta tevékenységét. 1992-ben a pártot felvették a Liberális Internacionáléba.

Orbán Viktor és Kövér László kezdeményezésére a párt 1992-től – belső vitákat kiváltva – a konzervativizmus és a jobboldaliság felé fordult, működését centralizálta; az újonnan létrehozott elnöki pozícióba 1993-ban Orbán Viktort választotta a párt kongresszusa. Mindez a Fidesz liberális jellegének megőrzését szorgalmazó Fodor Gábor és társainak kiszorulását is jelentette.[37] 1993-ban a párt e csoportja – Fodor Gábor vezetésével – kilépett a Fideszből, az országgyűlési képviselői mandátummal tagjai egyúttal lemondtak a párt listáján szerzett parlamenti mandátumukról. (A kilépőket a tagságból több mint kétszázan követték. Fodor és társai közül néhányan a következő választáson az SZDSZ színeiben jutottak ismét a parlamentbe.)

Fidesz – Magyar Polgári Párt (1995–2003)

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Fidesz Lendvay utcai székháza

A párt jobbra tolódott, és bár az MDF-kormány ellenzékeként óriási népszerűségnövekedést könyvelhetett el a parlamenti ciklus alatt, az 1994-es választáson csak 7,01%-os eredményt ért el.[38] 1995-ben felvette a Fidesz – Magyar Polgári Párt nevet, és részben átvette a választáson komoly vereséget szenvedett Magyar Demokrata Fórum (MDF) helyét a politikai palettán.

1998-ban kormányra került az MDF-fel és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párttal koalícióban. A miniszterelnök Orbán Viktor lett.

2000 novemberében az Európai Néppárt tagja lett és egyidejűleg kilépett a Liberális Internacionáléból. 2000 decemberében az Európai Demokrata Unió tagjává vált.

A párt a 2002-es választáson az MDF-fel szövetségben, közös pártlistával indult. A Fidesz-MDF szövetség, bár képviselőcsoportjai együttes létszámát 165-ről 188-ra növelte, ellenzékbe került. Az MDF-nek a közös listán parlamentbe jutott tagjai önálló országgyűlési frakciót alakítottak, melynek nagyobbik része a ciklus közben Lakitelek Munkacsoport néven kivált az MDF-ből és a Nemzeti Fórum szervezetet megalkotva a Fidesz frakciójához csatlakozott.

A 2002. évi választási vereség utáni XV., rendkívüli, nem tisztújító kongresszus három ponton módosította a Fidesz alapszabályát. A változtatás értelmében a párt miniszterelnöke megbízatásának lejárta után négy évig automatikusan teljes jogú tagja a párt elnökségének.

2002. július 3-án lemondott Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke, parlamenti frakcióvezetője, mert tudomást szerzett édesapja állambiztonsági múltjáról. A párt vezetését attól kezdve Áder János ügyvezető alelnök látta el egészen 2003. május 17-ig.

A választási vereséget követően Orbán Viktor őszig a háttérben maradt. A 2002. októberi önkormányzati választási vereség széleskörű mozgósításra és a pártirányítás szerkezetének átalakítására ösztönözte. Figyelmét egy konzervatív tömegmozgalom, a polgári körök létrehozására fordította Hende Csaba operatív irányításával.[39]

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (2003– )

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Fidesz székháza 2003-tól 2011-ig (Budapest, VIII. ker., Szentkirályi u. 18.)

2003-ban a párt más konzervatív–jobboldali pártok és szervezetek bevonásával szövetséggé alakult, és nevét Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatta. A szövetség új alapszabálya tovább központosította a párt működését, minden személyi döntést a mindenkori elnök kezébe adva. A pártkongresszuson ismét Orbán Viktort választották elnökké.

A párt a jóléti ígéretekkel, a választókat közvetlenül megszólító akciókkal (nemzeti petíció (2004), nemzeti konzultáció (2005), illetve a korábban a baloldalhoz kötődő közszereplők megnyerésével (Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás) igyekezett bővíteni bázisát.

A Fidesz 2004-ben támogatta a Munkáspárt és a Magyarok Világszövetsége eredménytelenül zárult népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról.

A 2006-os országgyűlési választáson a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) közös pártlistán indult. A szövetség ugyanannyi (164) parlamenti mandátumot szerzett, mint 2002-ben a Fidesz az MDF nélkül. 2006. május 4-én az önálló frakciót alakító KDNP-vel a párt „Magyar Szolidaritás Szövetsége” néven frakciószövetséget hozott létre, melynek elnökévé Orbán Viktort, társelnökévé Semjén Zsoltot, a KDNP elnökét választották. (A Fidesz frakciója 141, a KDNP-é 23, a frakciószövetség együttesen 164 tagot számlált.)

Az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után, 2006. október 9-én Navracsics Tibor és Semjén Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz és a KDNP frakció minden alkalommal kivonul az ülésteremből, ha Gyurcsány Ferenc napirend előtt felszólal az Országgyűlésben. Ilyenkor csak a frakcióvezetők képviselik a két képviselőcsoportot.[40] 2008 tavaszán a párt kezdeményezésére népszavazást tartottak Magyarországon a vizitdíj, a tandíj és a kórházi napidíj kérdéséről. Mindhárom díj esetében az érvényesen szavazók több mint 80%-a támogatta annak eltörlését. A Fidesz értelmezése szerint az emberek a népszavazáson a kormányról is ítéletet mondtak, ezért a párt előrehozott választást sürgetett. A 2009-ben bekövetkezett miniszterelnök-váltás során és azt követően is fenntartották álláspontjukat, és világossá tették, hogy nem támogatják az MSZP által életre hívott Bajnai-kormány válságkezelő munkáját. Az ez évi európai parlamenti választáson a szavazatok 56,36%-át nyerte el a Fidesz–KDNP.

2010–2026 között

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP pártszövetség a szavazatok 52,73 százalékával 263 parlamenti mandátumot, ezzel kétharmados többséget szerzett, ismét Orbán Viktor alakított kormányt. A párt parlamenti frakcióvezetőjének tisztségében Navracsics Tibort Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester váltotta fel. 2010 júniusában a párt európai parlamenti képviselőjét, Schmitt Pált választotta köztársasági elnökké az új parlament a Fidesz által 2005-ben támogatott Sólyom László helyett. Ebben a parlamenti ciklusban a párt kétharmados parlamenti többségére támaszkodva élt egy új alkotmány megalkotásának lehetőségével, és több kritika, valamint az ellenzék bojkottja ellenére létrehozta Magyarország új alaptörvényét, amelyet Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. április 25-én írt alá. 2012-ben Schmitt Pált Áder János követte a köztársasági elnöki székben.

A 2014-es országgyűlési választás ismét a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta, egyúttal ismételten kétharmados többséget szerzett. Ezzel Wekerle Sándor és Nagy Imre mellett Orbán Viktor lett a harmadik magyar kormányfő, aki harmadszor is kormányt alakíthatott. A 2014-es európai parlamenti választás és a 2014-es önkormányzati választás szintén a Fidesz-KDNP győzelmét hozta.

2015 nyarán a szíriai háború, az orosz katonai beavatkozás és a jelentős számú szíriai menekült érkezése nyomán az európai bevándorlás kérdése bekerült a magyar és a külföldi közéleti viták középpontjába, amelynek kezelésére számos megoldási javaslat merült fel. A Fidesz-KDNP a tavaszi internetadó elleni tüntetéseket követően a migráció kérdését a kormányzati kommunikáció egyik központi témájává tette; ezt kritikusai idegenellenes kommunikációként értékelték. Ebben a kontextusban a kormányzat következetesen elsősorban a migráció és migráns megnevezéseket használja, kevésbé különítve el a háborús vagy politikai menekültet a gazdasági bevándorlótól, és a jelenséget alapvetően kedvezőtlenként értelmezi.

A 2017 novemberében tartott tisztújító kongresszuson az elnökségben Novák Katalin került alelnökként, az Európai Számvevőszéknél tisztséget vállaló Pelczné Gáll Ildikó helyére. Orbán Viktort újabb két évre elnökének választotta a párt.[41] A 2018-as országgyűlési választás újból a Fidesz-KDNP pártszövetség győzelmét hozta. A koalíció a Parlamentben ismételten kétharmados többséget szerzett. Orbán Viktor ezzel az első magyar kormányfő, aki negyedszerre is kormányt alakíthatott.

A 2019-es európai parlamenti választáson a szavazatok nem egészen 53%-ával a mandátumok 62%-át (13 helyet) szerezte meg.

Miután az Európai Néppárt pártszövetség kilenc tagpártja kérte a Fidesz kizárását,[42] 2021. március 3-án a Fidesz bejelentette, hogy ki fog lépni a jobbközép szövetségből.[43] 2021. március 18-án Novák Katalin bejelentette, hogy ezt meg is tették.[44] Utána egy ideig függetlenként politizáltak az Európai Unió parlamentjében.

2022. szeptember 22-én Navracsics Tibor bejelentette, hogy átül a KDNP frakciójába, ezzel a KDNP-nek 19 mandátuma lett az országgyűlésben.[45]

2024. június 30-án Orbán Viktor, Andrej Babiš, és Herbert Kickl megalapították az egyes elemzésekben szélsőjobboldaliként jellemzett[46][47] Patrióták Európáért nevű szövetséget.[48]

2026-tól

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2026-ban a párt megsemmisítő vereséget szenvedett a választásokon: minden budapesti egyéni körzetet óriási fölénnyel nyert meg az ellenzéki mozgalomként indult Tisza párt[49], vidéken pedig leomlottak a Fidesz bástyáinak tartott körzetek is[50]. Orbán Viktor a vereség láttán nem sokkal már a parlamenti mandátumát is visszaadta, több fideszes vezető pedig lemondott. A Tisza párt a modern magyar történelem messze legnagyobb mandátumarányával vette át a kormányzást: 141 képviselővel alapult meg az új országgyűlés, míg a Fidesz 52 képviselőt, a Mi hazánk összesen 6 képviselőt[51].

Szervezeti felépítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elnökei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A Fidesz elnöke
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke
A párt logója
A párt logója
HivatalbanOrbán ViktorHivatal kezdete: 2003. május 17.
Hivatalban
Orbán Viktor
Hivatal kezdete: 2003. május 17.
Adatok
Ország Magyarország
MegszólításElnök úr
ElsőOrbán Viktor (1993–2000)
TípusPártelnök
HelyettesAlelnök
MegválasztjaPártkongresszus
Hivatali idő2 év, megújítható
Hivatal kezdete1993. április 18.
Elődkollektív elnökség
A Wikimédia Commons tartalmaz A Fidesz elnöke témájú médiaállományokat.
A Fidesz elnökei
# Kép Név Hivatal kezdete Hivatal vége
― kollektív elnökség
(szóvivői testület, majd országos választmány)		 1988. március 30. 1993. április 18.
1 Orbán Viktor
(1963–)		 1993. április 18. 1994. július 9.
1994. július 9. 1995. április 30.
1995. április 30. 1997. április 20.
1997. április 20. 1999. május 9.
1999. május 9. 2000. január 29.
2 Kövér László
(1959–)		 2000. január 29. 2001. május 6.
3 Pokorni Zoltán
(1962–)		 2001. május 6. 2002. július 3.
― ügyvezető elnök
Áder János
(1959–)		 2002. július 3. 2003. május 17.
(1) Orbán Viktor
(1963–)		 2003. május 17. 2005. június 13.
2005. június 13. 2007. május 15.
2007. május 15. 2009. június 13.
2009. június 13. 2011. július 3.
2011. július 3. 2013. szeptember 28.
2013. szeptember 28. 2015. december 15.
2015. december 15. 2017. november 12.
2017. november 12. 2019. szeptember 29.
2019. szeptember 29. 2021. november 14.
2021. november 14. 2023. november 18.
2023. november 18. 2026. június 13.
2026. június 13. hivatalban

Alelnökei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Választási eredményei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országgyűlési választások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Választás
 Szavazatok száma
(I. forduló)
 Szavazatok aránya
(I. forduló)
 Szavazatok száma
(II. forduló)
[52]		 Szavazatok aránya
(II. forduló)
 Mandátumok száma
 Mandátumok aránya
 Parlamenti szerepe
1990-es 439 481 8,95% 63 0641 1,85%1
21 / 386
 5,44% ellenzék
1994-es 379 295 7,02% 29 3911 0,69%1
20 / 386
 5,18% ellenzék
1998-as 1 263 522 28,18% 187 609 38,80%
148 / 386
 38,34% kormánypárt
2002-es2 2 306 763 41,07% 2 196 524 49,97%
164 / 386
 42,49%2 ellenzék
2006-os3 2 272 979 42,03% 1 511 176 46,65%
141 / 386
 36,53%3 ellenzék
2010-es4 2 706 292 52,73% 620 138 53,81%
227 / 386
 58,80%4 kormánypárt
2014-es5 2 264 780 45,04% – –
117 / 199
 58,79%5 kormánypárt
2018-as6 2 824 647 49,60% – –
117 / 199
 58,79%6 kormánypárt
2022-es7 3 060 706 54,13% – –
117 / 199
 58,79%7 kormánypárt
2026-os8 2 458 337 38,61% – –
44 / 199
 22,11%8 ellenzék

1: Jelentős számú visszalépés folytán más pártok javára
2: Az MDF és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. 164 képviselő Fidesz–MDF, 24 MDF–Fidesz színekben jutott be, összesen 188 (48,71%).
3: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után az eredeti tervektől eltérően önálló, 23 tagú KDNP frakció alakult.
4: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 36 tagú KDNP frakció alakult.
5: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 16 tagú KDNP frakció alakult.
6: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 16 tagú KDNP frakció alakult.
7: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 18 tagú KDNP frakció alakult.
8: A KDNP és a Fidesz közös listán indult, saját jelöltjeik nem voltak. A választás után önálló, 8 tagú KDNP frakció alakult.

Önkormányzati választások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990: 792 képviselő, 33 polgármester
  • 1994: önállóan 284, koalícióban 370 mandátum; 30 polgármester
  • 1998: közel 2000 képviselő, 189 polgármester
  • 2002: 123 polgármester (önálló és közös jelölt együtt)
  • 2006: önállóan 82, közös jelöltekkel együtt 237 polgármester; önállóan 984, közös jelöltekkel együtt több mint 3000 képviselő
  • 2010: Az összes megyei közgyűlésben többség; 22 megyei jogú város polgármesteri tisztsége (a 23-ból); budapesti közgyűlésben: főpolgármester (Tarlós István), 17 mandátum
  • 2014: Az összes megyei közgyűlésben többség; 20 megyei jogú város polgármesteri tisztsége (a 23-ból); budapesti közgyűlésben: főpolgármester (Tarlós István), 17 polgármester, 2 kompenzációs listáról
  • 2019: Az összes megyei közgyűlésben többség; 13 megyei jogú város polgármesteri tisztsége (a 23-ból); budapesti közgyűlésben: 7 polgármester, 6 kompenzációs listáról
  • 2024: Pest vármegye kivételével az összes vármegyei közgyűlésben többség; 15 megyei jogú város polgármesteri tisztsége (a 25-ből); 8 kerületi polgármesteri tisztség Budapesten (a 23-ból); budapesti közgyűlésben: 10 mandátum (a 32-ből)
A párt plakátja a 2009-es európai parlamenti választásra Makón

Európai parlamenti választások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma +/- Európai parlamenti csoport Európai párt
2004-es 1 457 750 47,40%
12 / 24
 Növekedés 12 Európai Néppárt (EPP) Európai Néppárt (EPP)
2009-es1 1 632 309 56,36%
13 / 22
 Növekedés 1
2014-es1 1 193 991 51,48%
11 / 21
 Csökkenés 2
2019-es1 1 824 220 52,56%
12 / 21
 Növekedés 1 Európai Néppárt (EPP)

(2021-ig)

Függetlenek (2021-től)

 Európai Néppárt (EPP)

(2021-ig)

Függetlenek (2021-től)

2024-es1 2 048 211 44,82%
10 / 21
 Csökkenés 2 Patrióták Európáért (PfE) Patrióták.eu

1 - A KDNP-vel közös listán

Kritikák

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fidesz vezette kormányt gyűlöletkeltőként jellemzett kampányokkal,[53][54] a kormánypárt és az állam, illetve a hatalmi ágak összefonódásával,[55][56] az állam foglyul ejtése néven leírt folyamatokkal,[57] a demokratikus intézményrendszer gyengítésével,[58] a média- és sajtószabadság jelentős korlátozásával, a bíróságok függetlenségének gyengítésével,[59][60] a független és nem kormányzati intézmények politikai befolyás alá vonásával, a választási szabályok és gyakorlat vitatott alakításával, kritikus újságírók megfigyelésével [61] és velük szembeni támadásokkal,[62] a kritikus független civil szervezetek bírálatával és korlátozásával, továbbá korrupciós gyakorlatokkal vádolják. Kritikus értelmezések szerint az uniós támogatások jelentős igénybevétele mellett a Fidesz és az Orbán-kormány rendszeresen bírálta az EU-t, egyes döntéshozatali folyamatokat akadályozott, és több ügyben konfliktusba került annak intézményeivel.

Az Európai Unióban Magyarország lett az egyetlen ország, amelyet választási autokráciává minősítettek,[63] ahol a kormánypárt több kritikai értelmezés szerint jelentős befolyást szerzett a hatalmi ágak és intézmények felett.[56]

Orbán Viktor és a Fidesz gyakran egy konzervatív „forradalom” vezetőiként mutatták be magukat az EU-n belül, „a nemzeti szuverenitásért küzdve”. A hivatkozott elemzés ezzel szemben a kormányzati rendszert radikálisan nacionalista és populista rezsimként írta le, amelyet erősen centralizált politikai kommunikáció jellemzett, és amelyben a szerzők szerint a közpénzek vitatott elosztására, valamint a pénzmosásra alkalmas mechanizmusok működtek, a nemzeti szuverenitás és az illiberális demokrácia fogalmi keretébe ágyazva.[64]

2025 körül Magyarország az uniós összehasonlításokban a legalacsonyabb anyagi jóléti mutatókkal rendelkező országok közé tartozott[65][66] – a hivatkozott elemzés ezt Lengyelország helyzetével állította szembe, mivel Lengyelország az 1990-es években jelentősen szegényebb országként indult, mint Magyarország.[64] A 2020-as évek elejére Magyarországot a korábban alacsonyabb fejlettségi szintről induló Románia is számos gazdasági mutatóban megelőzte.[67][68]

Terület Kritika Példa, magyarázat
Demokrácia Autokratikus vonások A kétharmados többség kiterjedt törvényalkotási használata, a jogállam leépítése
Gazdaság Kleptokrácia [69] „haveri kapitalizmus”[70] Oligarchák, a Tiborcz- és Mészáros-jelenség; a közbeszerzések és a túlárazás.
Magyarország az EU legkorruptabb országa lesz.[71][72] AZ EU 2022-től részben a kiterjedt korrupció miatt fagyasztotta be az uniós forrásokat.[73][74]
Társadalom Társadalmi polarizáció fokozása Kiterjedt propaganda, ellenségképek gyártása, a gyűlölet szítása, a társadalom polarizálása, Soros-kampány, Brüsszel- és EU-ellenes retorika
Oktatás Szakmai és intézményi autonómia korlátozása CEU budapesti működésének megszűnése, SZFE ügye

Források

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. ↑ "Te párttag vagy? Ez ma már elég ciki!".
  2. 1 2 3 4 Vokskabin: Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
  3. ↑ Bieling, Hans-Jürgen (2015). "Uneven development and 'European crisis constitutionalism', or the reasons for and conditions of a 'passive revolution in trouble'". In Jäger, Johannes; Springler, Elisabeth (eds.). Asymmetric Crisis in Europe and Possible Futures: Critical Political Economy and Post-Keynesian Perspectives. Routledge. 110. o. ISBN 978-1-317-65298-4.
  4. 1 2 Bíró, András; Boros, Tamás; Varga, Áron (2015). "Euroszkepticizmus Magyarországon" (PDF). Policy Solutions. 2015. szeptember 6. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2021. november 4.
  5. ↑ Fekete, Liz (2016. április). "Hungary: power, punishment and the 'Christian-national idea'". Race & Class (angol nyelven). 57 (4): 39–53. doi:10.1177/0306396815624607. ISSN 0306-3968.
  6. ↑ Religion and Neo-Nationalism in Europe. 2020. ISBN 978-3-7489-0505-9 Hozzáférés: 2023. január 19.
  7. ↑ Barber, Tony (2018. október 9.). "Trust in Europe's illiberal governments grows". Financial Times. Hozzáférés: 2020. január 10.
  8. ↑ Foster, Peter (2019. május 29.). "A 'climate of fear': Hungary, inside a dying democracy propped up by the EU". The Telegraph. ISSN 0307-1235. Hozzáférés: 2021. január 10.
  9. ↑ "Török Gábor: A Fidesztől még a Mi Hazánk is balra áll". Telex.hu. Hozzáférés: 2024. május 31.
  10. 1 2 Friedrich-Ebert Stiftung (2017). "Rethinking the Far Right in Hungary" (PDF). Viktor Orbán and Fidesz have become more radical than the far-right Jobbik party on numerous issues.
  11. ↑ "A Fidesz – az új szélsőjobboldal" (PDF). Eszmélet. 2019. Hozzáférés: 2025. június 1.
  12. ↑ Berberoglu, Berch. The Global Rise of Authoritarianism in the 21st Century. New York: Routledge. 10. o. ISBN 978-0-367-85437-9. He points out that since gaining a two-thirds majority in the 2010 general elections, the formerly conservative and now far-right Fidesz–KDNP government led by Viktor Orbán has carried out a root-and-branch transformation of Hungarian society.
  13. 1 2 Heinrich Böll Stiftung (2022). "Viktor Orbán has not arrived on the far right just now by his 'mixed race' comment". The rhetoric of Orbán has then, year after year, increasingly sought to blur the boundary between the right and the far right.
  14. 1 2 "Orbán's Fidesz forming new far-right alliance with Austrian, Czech parties". politico.eu. 2024. Hungarian Prime Minister Victor Orbán and his far-right Fidesz party are forming a new political alliance with Austria's Freedom Party (FPÖ) and the Czech Action of Dissatisfied Citizens (ANO) Movement
  15. ↑ Bíró Marianna, Iván András – A Fidesz azonnal távozik az Európai Néppárt frakciójából(telex.hu, 2021.03.03.)
  16. ↑ Márton Balázs - Harmadik legnagyobbként megalakult a Fidesszel a Patrióták Európáért EP-frakció (Telex.hu, 2024.07.08.)
  17. ↑ Right-Wing Populism in Central Europe: Hungarian Case (Fidesz, Jobbik)
  18. ↑ Cambridge University Press: Populist Democracies: Post-Authoritarian Greece and Post-Communist Hungary
  19. ↑ "Euroscepticism in Hungary". European Consortium for Political Research (ECPR). Hozzáférés: 2021. október 26.
  20. ↑ "The Hungarian Far Right". ibidem.eu (angol nyelven). 2017. Hozzáférés: 2025. június 26.. Far-right parties such as Jobbik (and increasingly Fidesz)
    Strickland, Patrick (2017. december 12.). "Everything you need to know about Hungary's far right". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 26.. Fidesz's rightward shift continued, and the party has since incorporated policies that have raised red flags among experts. "Since the refugee crisis, Fidesz has become much more radical and even more prejudiced than it was before."
    "Despite far-right lurch, Hungary's Fidesz rides high in Europe and at home". Despite far-right lurch, Hungary’s Fidesz rides high in Europe and at home (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 26.
  21. ↑ "Infographic: Where Europe's Far-Right Has Gained Ground". Statista Daily Data (angol nyelven). 2023. november 23. Hozzáférés: 2025. június 27.
    "The rise of the far right in the European Union: Gaining power not through a sweeping victory, but through creeping normalisation - FIIA - Finnish Institute of International Affairs" (brit angol nyelven). 2024. május 7. Hozzáférés: 2025. június 27.
    "Orbán's Fidesz forming new far-right alliance with Austrian, Czech parties". Politico (brit angol nyelven). 2024. június 30. Hozzáférés: 2025. június 26.
  22. ↑ "A new typology of parties of the populist radical right: Fidesz's radicalized conservatism and gender inequality in comparison to the Rassemblement National". Bristol University. Hozzáférés: 2025. június 26.. This article argues for a bifurcation between parties of the populist radical right (PRR) that are genuinely ideologically conservative, especially in relation to gender and sexual politics, and those that are not. The article therefore proposes a new PRR party subtype – radicalized conservatism – which combines core PRR ideologies with religiously sourced conservatism. Four dimensions for identifying conservatism within PRR parties are proposed: (1) party relations to Christian democracy; (2) Church–party relations; (3) gender and sexual politics; and (4) knowledge politics. Next, these dimensions are applied in a comparison between France's Rassemblement National and Hungary's Fidesz parties. Fidesz is found to be a radicalized conservative party, in contrast to the Rassemblement National, which is not.
  23. ↑ "Bayer Judit: Az új médiatörvény sajtószabadságot korlátozó rendelkezései (Médiakutató)". mediakutato.hu. Hozzáférés: 2025. szeptember 19.
  24. ↑ "NYT: Alkotmányellenes a magyar alkotmány". Mandiner. 2012. január 3. Hozzáférés: 2025. február 15.
  25. ↑ "Itt az Orbán-alkotmány végleges szövege « Amerikai Népszava Online". 2011. április 15. Hozzáférés: 2025. február 1.. A Fidesz visszaélve a kétharmados parlamenti többséggel a magyar nép felhatalmazás és bevonása nélkül eltörli a Magyar Köztársaság demokratikus alkotmányát, és helyébe a Fidesz és a KDNP világnézetét tükröző alaptörvényt kreál. Létrejön egy ideológiai alapokon nyugvó állam, az illegitim hatalom. Az új alaptörvény megteremti a leválthatatlan egypárturalmi önkényuralom alapjait. Érvénybe lépése napjától Magyarországon megszűnik az alkotmányos demokrácia, a köztársaság. Helyébe Orbán Viktor és pártja diktatúrája lép.
  26. ↑ "Hungary Enters a New Era of Autocracy". After Viktor Orbán's landslide victory, the illiberal Hungary experiment will continue. Brussels must respond decisively to the erosion of democracy and media freedom.
  27. ↑ "MEPs: Hungary can no longer be considered a full democracy | News | European Parliament". European Parliament (angol nyelven). 2022. szeptember 15. Hozzáférés: 2024. július 12.
  28. ↑ "Patriots for Europe: Orbán's attempt to unite the radical right". OSW Centre for Eastern Studies (angol nyelven). 2024. július 23. Hozzáférés: 2025. június 26.
  29. ↑ "Hungary: Orban announces new far-right European alliance – DW – 06/30/2024". dw.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2024. július 1.
  30. ↑ "Portugal's far right joins Viktor Orbán's 'Patriots for Europe' alliance" (angol nyelven). 2024. július 1.
  31. ↑ "Le Pen's National Rally to take control of far-right Patriots in EU Parliament". Politico.eu (angol nyelven). 2024. július 8. Hozzáférés: 2024. július 8.
  32. ↑ "Parlamenti Patkó 2026 - az Országgyűlés összetétele". 24.hu. Hozzáférés: 2026. április 18.
  33. ↑ "Hivatalos: Szijjártó Péter és Kocsis Máté is beül a parlamentbe, Kövér László és Rogán Antal búcsúzik". telex. 2026. április 27. Hozzáférés: 2026. április 27.
  34. ↑ "A Fidesz fogantatása". nol.hu/archivum. Hozzáférés: 2022. február 7.
  35. ↑ "Mi lett a 37 Fidesz-alapítóból?". index.hu. 2018. március 29. Hozzáférés: 2022. február 7.
  36. ↑ "Fidesz - dokumentumok" (PDF). rev.hu. Hozzáférés: 2022. február 7.
  37. ↑ A folyamat részleteiről ld. például Petőcz György: Csak a narancs volt (Irodalom Kft., 2001) ISBN 9630088762
  38. ↑ A korábbi választások eredményei
  39. ↑ Csurgó Dénes - Ott volt Orbán kezében a töltött fegyver, és ő meghúzta a ravaszt (Telex.hu, 2025.11.15.)
  40. ↑ A Fidesz és a KDNP kivonul, ha Gyurcsány szerepel a parlamentben (2006. október 9.)
  41. ↑ Orbán Viktor: A Fidesz már ma is készen áll a választásokra (origo.hu, Hozzáférés: 2017.11.12)
  42. ↑ Haász János (2021. március 2.). "Európai párttársai egyötöde kizáratná a Fideszt a Néppártból". index.hu.
  43. ↑ Nótin Tamás, Buzna Viktor (2021. március 3.). "Megszületett a döntés: kilép a Fidesz a jobbközép Európai Néppárt frakciójából". index.hu.
  44. ↑ "A Fidesz kilépett az Európai Néppártból". Portfolio.hu. 2021. március 18. Hozzáférés: 2024. november 28.
  45. ↑ "Navracsics Tibor a KDNP frakciójában folytatja". ORIGO. 2022. szeptember 22. Hozzáférés: 2024. november 28.
  46. ↑ "Orbán-Babiš alliance opens 'new opportunities' for German far-right". Euractiv.
  47. ↑ "Le Pen's National Rally to take control of far-right Patriots in EU Parliament". Politico.eu (angol nyelven). 2024. július 8. Hozzáférés: 2024. július 8.
  48. ↑ "Patrióták Európáért – új jobboldali pártszövetséget alakítanak Orbán Viktorék". Szabad Európa. 2024. június 30. Hozzáférés: 2024. június 30.
  49. ↑ Népszava. "Brutális vereséget szenvedett a Fidesz-KDNP, Magyar Péter alakíthat kormányt a parlamenti választás után". Népszava. Hozzáférés: 2026. július 2.
  50. ↑ Dániel, Rényi Pál (2026. április 12.). "Történelmi vereséget szenvedett a Fidesz, megbukott a NER, Magyar Péter kétharmaddal alakíthat kormányt". 444. Hozzáférés: 2026. július 2.
  51. ↑ hu.euronews.com https://hu.euronews.com/my-europe/2026/04/18/a-vegeredmeny-szerint-141-mandatumot-szerzett-a-tisza-52-t-a-fidesz-kdnp-es-hatot-a-mi-haz. Hozzáférés: 2026. július 2. {{cite web}}: Missing or empty |title= (súgó)
  52. ↑ 2014-es választásoktól már nincs második forduló.
  53. ↑ "A gyűlölet évtizede – Partizán-dokumentumfilm a Fidesz kommunikációs stratégiájáról". 2025. május 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2025. június 27.
  54. ↑ "10 ÉV GYŰLÖLET | Film az orbáni gyűlöletpolitikáról". Partizán. 2025. május 11. Hozzáférés: 2025. szeptember 26.
  55. ↑ "Puzsér Róbert - Facebook".
  56. 1 2 "A Fidesz már szinte minden hatalmi ágat bedarált". hirklikk.hu. Hozzáférés: 2025. szeptember 26.. A jól működő demokráciákban a hatalmi ágak szétválasztása a hatalommal való visszaélés megakadályozásának alapfeltétele. Itthon azonban a Fidesz már szinte minden hatalmi ágat bedarált.
  57. ↑ Jancsics Dávid - A korrupció szociológiája (HVG könyvek, 2025) ISBN 9789635656646
  58. ↑ Beauchamp, Zack (2018. szeptember 13.). "It happened there: how democracy died in Hungary". Vox (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 29.
  59. ↑ Novak, Benjamin; Kingsley, Patrick (2018. május 2.). "Hungary's Judges Warn of Threats to Judicial Independence". The New York Times (amerikai angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 29.
  60. ↑ "EU Parliament delivers Article 7 blow to Orban – DW – 09/12/2018". dw.com (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 29.
  61. ↑ Walker, Shaun (2021. július 18.). "Viktor Orbán using NSO spyware in assault on media, data suggests". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 29.
  62. ↑ Walker, Shaun (2019. január 21.). "Hungary: pithy insults fly as anti-Orbán protesters resort to ridicule". The Guardian (brit angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 29.
  63. ↑ "Magyarország már nem teljes értékű demokrácia - megszavazta az állásfoglalást az EP". euronews.com. 2022. szeptember 15. Hozzáférés: 2022. szeptember 17.
  64. 1 2 "'Symposium' on Hungary". GLOBSEC. 2026. április 15.
  65. ↑ "Household material welfare in Europe: Which country's individuals use the most?". Euronews (angol nyelven). Luxembourg tops list, while Hungary and Bulgaria rank lowest.
  66. ↑ "Europe: quality of life index by category 2025, by country". Statista (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. augusztus 15.
  67. ↑ "Egy fontos fogyasztási mutató, amiben Románia állva hagyta Magyarországot". telex. 2023. december 20. Hozzáférés: 2023. december 30.
  68. ↑ "Így húzott el mellettünk Románia az utóbbi tíz évben | G7 - Gazdasági sztorik érthetően". 2023. október 21. Hozzáférés: 2023. december 30.
  69. ↑ Közbeszerzések, politikai favoritizmus, kleptokrácia, Corruption Research Center Budapest
  70. ↑ "How Viktor Orbán's Hungary Eroded the Rule of Law and Free Markets". Cato Institute. Cato Institute. Hozzáférés: 2026. április 11.. Far from being a model, Orbán's Hungary is a cautionary tale of what results from an unrestrained executive with strongly centralized power, crony capitalism, and the systematic dismantling of the rule of law.
  71. ↑ Aradi Hanga Zsófia - Transparency International: Magyarország az EU legkorruptabb országa (Telex.hu, 2023.01.31.)
  72. ↑ "Hungary remains the most corrupt country in the European Union (Magyarország továbbra is a legkorruptabb ország az Európai Unióban)". Transparency International Hungary (amerikai angol nyelven). 2024. január 30. Hozzáférés: 2024. szeptember 28.. "It is no surprise that the anti-corruption measures are half-hearted at best, because the Orbán-government's primary goal has been to get the frozen EU funds unlocked, not to weed out corruption and rebuild the rule of law in Hungary,"
  73. ↑ "Eltékozolt lehetőségek – Befagyasztott uniós források Magyarországnak". eufundshungary.helsinki.hu. Hozzáférés: 2026. április 9.
  74. ↑ Mohamed, Edna. "EU to release billions in frozen funds for Hungary amid Magyar reforms". Al Jazeera (angol nyelven). Hozzáférés: 2026. május 30.. Under Orban's rule, the EU froze about 18 billion euros ($21bn) in funds earmarked for Budapest due to democratic backsliding, corruption and the treatment of LGBTQ issues.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Wikihírek
Wikihírek
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fidesz_–_Magyar_Polgári_Szövetség&oldid=29224419”