Polgári körök

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A polgári körök egyik zászlaja

A polgári körök 2002-ben életre hívott politikai termék,[1] a Fideszhez kötődő konzervatív tömegmozgalom, ami 2002–2006 között volt politikai aktivitásának csúcspontján; szerepük később helyi, közéleti-kulturális rendezvények szervezésére korlátozódott.

Története[szerkesztés]

Orbán Viktor a Fidesz által elveszített 2002-es országgyűlési választás után, 2002. május 7-én beszédet mondott a Dísz téren,[2] melyben – mert „a haza soha nem lehet ellenzékben” – arra kérte az egybegyűlteket, hogy „a következő három hónapban hozzanak létre kis, néhány emberből álló csoportokat, baráti csapatokat, polgári köröket. […] arra van szükség, hogy százszámra alakuljanak polgári körök és társaságok. […] Erőnk csak akkor valódi erő, ha képesek vagyunk megteremteni és megszervezni a polgári Magyarország nyilvánosságát. […] Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” [3]

Hamarosan létrejött a Hajrá Magyarország! mozgalom, és csúcsszerve, a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör,[4] melynek Orbán Viktor (és kezdetben Vona Gábor is) tagja volt; a polgári köröket a két választási forduló között, az esetleges választási csalások bejelentésére létrehozott Demokrácia Központban kellett bejelenteni,[5] mely a mozgalom egyik operatív testülete volt.[6]

A talán az 1995-ben alapított Professzorok Batthyány Köre mintájára létrehozott polgári körök Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök Forza Italia elnevezésű – pártpolitikán „felül álló” – mozgalmának meghonosítása irányába mutattak.[7][8][9]

Orbán Viktor személyesen felelt a mozgalom szervezéséért, melynek kapcsán a Fidesz nevét Fidesz – Magyar Polgári Pártról Fidesz – Magyar Polgári Szövetségre változtatták. A mozgalommal kapcsolatos koordinációt az akkor még MDF-es Hende Csaba, 2007-től Bíró Ildikó fideszes parlamenti képviselő vezette.[10] A Fidesz és akkori szövetségese, az MDF kapcsolatát beárnyékolta, hogy Dávid Ibolya és Orbán másként gondolkozott a polgári körök szerepéről és a két párt esetleges uniójáról – miközben Orbán éppen Hendét, az MDF második emberét kérte fel a polgári körök megszervezésének koordinálására.[11]

2002-ben országszerte 11 300 polgári kört regisztráltak. Orbán jelszava a polgári köröknek ez volt: „készenlét és mozdulás, ha eljön az idő”. Schmitt Pál akkori jellemzése szerint „a polgári körök selyemháló a nemzet testén”.[3]

Az átalakult Fidesz szövetségébe a „polgárok” (itt: antikommunisták) mellett az Orbán Viktor személye köré csoportosuló polgári körök és a „nemzeti érzelmű polgárok” is beletartoznak. A szövetség alkotóelemei tehát egy parlamenti politikai párt, a pártot támogató polgári körök hálózata és a szimpatizánsok időről-időre megszólított, mozdulásra hívott tábora. A nemzeti legitimitást biztosító struktúra kiépítésének a kezdetét jelentette a polgári körök létrehozása, melynek deklarált célja A polgári körök hitvallása című dokumentum[12] szerint a nemzeti érdekek védelme a politikai intézményrendszerrel párhuzamos szerveződési formában.[13]

A Fidesz a 2006-os választásokra a társadalom egészét („az embereket”) igyekezett megszólítani. Ekkorra a polgári körök mozgalma elhalkult, emblematikus polgári körösöket nem lehetett látni a médiában, a Fidesz számára kényelmetlenné váló utcai politizálásról áthelyeződött a súlypont a helyi, közéleti-kulturális rendezvények szervezésére. Ugyanakkor a konzervatív értékrendűnek aposztrofált Echo TV-n 2008 tavaszától 2010 szeptemberéig[14] Polgári körben címmel műsort kaptak.[10][15]

Szerepük[szerkesztés]

A polgári körök deklarált feladata ez volt: „készenlét és mozdulás, ha eljön az idő”. Feladatuk volt kampányolni a 2002. őszi önkormányzati választásokon akár az utcán, idegeneket győzködve és „őrködni a választások tisztasága felett”.[16] Hasonló szerepük volt a 2004-es európai parlamenti választáson, ahol mozgósításuk célja a kopogtatócédulák gyűjtése és a személyes meggyőzés volt a kampány során.[17]

Hende értékelése szerint a polgári körök munkájának eredménye vezetett Sólyom László 2005-ös köztársasági elnökké választásához is.[18]

Működési forma[szerkesztés]

A kommunistaellenes Molnár Tamás grafikus, az Inconnu Csoport alkotója megalapította a Párhuzamos Alapítványt, a polgári körök rendezvényeinek, hírleveleinek és a jobboldali könyvkiadók támogatására. A Soros György alapítványának „tükörképeként” létrehozott Párhuzamos Alapítvány támogatást kérő hirdetéseinek célcsoportja „a szavazófülkék kokárdás, büszke népe” volt.[19]

A Szövetség a Nemzetért Alapítványt (SZNA) a 2002-es kormányváltás után hozta létre Makovecz Imre és tizenöt jobboldali értelmiségi a polgári körös mozgalom ernyőszervezeteként. Az SZNA tulajdonában állt a Polgárok Háza Kht. is, ami a Polgárok Házát és a Fidesz 2006-ban nyitott webáruházát is üzemeltette. Makovecz halála esetére Orbán Viktort jelölte ki a nonprofit szervezet alapítói jogainak gyakorlójává.[20] 2009-ben a Polgárok Háza Kht. 3 millió forint törzstőkéjű, nonprofit kft-vé alakult, tulajdonrészt kapott belőle ügyvezetője, Kubatov Gábor a Fidesz pártigazgatója.[21]

2009-ben a Fidesz átalakította az elnöki kabinetrendszert, a polgári körök Bíró Ildikó vezette „civil igazgatósága” Orbán Viktor mellől a Balog Zoltán által vezetett Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány hatáskörébe kerültek.[22]

Székház[szerkesztés]

A polgári körök székháza Budapest 8. kerületében, az Orczy tér közelében, a Visi Imre utca 6. szám alatt található. A székházat kulturális és képzési központ kialakítására a Szövetség a Nemzetért Alapítvány (kuratóriumának elnöke: Hende Csaba) három részletben kifizetett több mint százmillió forintért vásárolta 2002 decemberében egy külföldi, jogi személyiséggel rendelkező társaságtól. A háromszintes, 1200 négyzetméteres székház vételárát adományokból fizették ki, a vételárra részletfizetési kedvezményt kaptak, így a befolyó adományok egy részét már a rossz állapotban lévő épület több mint 100 millió forint költségű rehabilitációjára tudták fordítani.[23][24]

Ismertebb polgári körök[szerkesztés]

  • Szövetség a Nemzetért Polgári Kör, a mozgalom csúcsszerve
  • Szabadság Kis Körei polgári kör, ami a Medgyessy-kormány alatt nemzetközi jogi fórumokhoz és intézményekhez fordult a jogbiztonságot féltve[25]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ↑ G. Fodor Gábor atombombája, a Fidesz őszödi beszéde – Vad visszhangok jobbról az interjúnkra (magyar nyelven). Magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2021. január 4.)
  2. ↑ Orbán Viktor beszéde a Dísz téren
  3. ↑ a b Kellenek még a polgári körök Orbánnak? (Népszabadság, 2010. március 1.). [2011. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  4. ↑ A Fidesz története: 2002. [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  5. ↑ Megint működik az Új Demokrácia Központ (168 óra Online, 2009. június 2). [2009. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  6. ↑ Dobszay János: A párttal, a néppel (HVG 2005/11. szám, 2005. március 16.). [2010. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  7. ↑ Dobszay János: Szövetségi gyűrés – Befejezés előtt a Fidesz-átszervezés (HVG 2004/13. szám, 2004. március 27.)[halott link]
  8. ↑ Dobszay János: Fordulat a kormányzati kommunikációban – Beszédgyakorlat (HVG 2004/11. szám, 2004. március 13.)[halott link]
  9. ↑ Bednárik Imre, kopikám: Őszre zászlót bontanak a polgári körök (Népszabadság, 2002. május 9.)
  10. ↑ a b Csuhaj Ildikó: Vannak még polgári körök – A koordinátor szerint „elmúlt a szerelmes eufória” (Népszabadság, 2008. augusztus 6.)
  11. ↑ Bednárik Imre, kopikám: Törésvonalak a szövetségben? - Polgári körök a Margitszigeten (Népszabadság, 2002. június 10.)
  12. ↑ A polgári körök hitvallása[halott link]
  13. ↑ [[Szabó Ildikó (szociológus)|Szabó Ildikó]]: A nemzet fogalmi konstrukciója a Fidesz diszkurzusaiban 1998 és 2006 között. [2009. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  14. ↑ [1][halott link]
  15. ↑ „Az ég felé dobott vetőabrosz” (Interjú Bíró Ildikóval, Demokrata.hu, 2011.03.29. )[halott link]
  16. ↑ Bihari László: Kövér: a polgári körök feladata a kampány (MTI, Népszabadság, 2002. július 17.)
  17. ↑ Csuhaj Ildikó: A polgári körök nem követelnek, csak kérnek majd (Népszabadság, 2003. december 15.)
  18. ↑ Orbán: a polgári körök nélkül Sólyom nem győzött volna (MTI, HVG: 2005. június 11.)
  19. ↑ HVG: Kokárdás nép, Párhuzamos Alapítvány (2002. november 26.)
  20. ↑ Orbán „kormányzói jogköre” és a „központivá vált zsidókérdés”: Makovecz Imre politikai portréja (HVG, 2011. szeptember 28.)
  21. ↑ Kft lesz a Polgárok Háza. [2011. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  22. ↑ Csuhaj Ildikó: Kikerülnek a polgári körök (Népszabadság, 2009. január 20.). [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)
  23. ↑ Csuhaj Ildikó: Költözés előtt a polgári körök (Népszabadság, 2003. június 30.)
  24. ↑ Megkezdődhet a polgári körök székházának felújítása (MTI, HVG: 2003. június 30.)
  25. ↑ A jogállamot félti a Szabadság Kis Körei polgári kör (MTI, Index, 2003. április 15.)

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Polgári_körök&oldid=26951919”