Ugrás a tartalomhoz

Választási autokrácia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A választási autokrácia (más néven hibrid választási autokrácia) egy hibrid rezsim (wd), amelyben a demokratikus intézmények látszatkeltés céljából üzemelnek és tekintélyelvű kormányzati rendszert szolgálnak. Ezekben a rezsimekben általános választásokat tartanak, de ezek nem érik el a szabadság és a tisztesség demokratikus normáit,[1][2] a hatalmon lévő kormány különféle manipulációs és / vagy elnyomási eszközökkel tartja fenn a hatalmát.[3] Bár a rendszernek vannak egyes demokratikus jellemzői, például a többpárti választások, ezt olyan autoriter gyakorlatokkal elegyítik, amelyek aláássák a választási folyamat tisztességét, és korlátozzák a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat.[3]

A Freedom House amerikai szervezet 2022-es országjelentése.[4] Az EU-s országok közül egyedül csak Magyarországot sorolta a részlegesen szabad országok közé, a többi a szabad kategóriába került.
  Szabad
  Részben szabad
  Nem szabad
A Göteborgi Egyetem V-Dem politikakutató intézetének 2023-as országértékelése a demokrácia index alapján[5]
(A sötétkék a legjobb értékelés, a fekete a legrosszabb. Magyarország az EU-ban a legrosszabb minősítést; Ukrajnával és Albániával hasonló pontszámot kapott.)

  0.900–1.000
  0.800–0.899
  0.700–0.799
  0.600–0.699
  0.500–0.599
  0.400–0.499
  0.300–0.399
  0.200–0.299
  0.100–0.199
  0.000–0.099
  Nincs adat
Az országok demokráciáinak osztályozása 2018-2023-as adatok alapján [6]
sötétzöldː liberális demokrácia, világoszöldː választási demokrácia, rózsaszínː választási autokrácia, pirosː teljes (zárt) autokrácia
Jelentősen autokratizálódó (piros és rozsdabarna) vagy demokratizálódó (kék) országok 2010–2020 között. A szürkével jelölt országok lényegében változatlanok.[7]
Az autokratizálódó országok között az USA D. Trump idején.
Politológusok a demokrácia visszaesésében kirívó példának hozzák fel Kelet-Európában Lengyelországot és Magyarországot.[8][9][10][11]

Fő jellemzőiː[3]

  • A választási autokráciák gyakran manipulált választásokat eredményeznek, ahol a hivatalban lévő kormány különféle taktikákat alkalmaz a folyamatos uralom biztosítása érdekében, mint például a média nagy részének ellenőrzése, a választók elnyomása és a választási csalás.
  • A választási autokráciákban az ellenzék részt vehet a választásokon, de jelentős akadályokkal és hátrányokkal szembesülnek, mint például a médiához és az erőforrásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés, vagy az elnyomás veszélye.
  • A választási autokráciák fenntarthatják a demokrácia látszatát a rendszeres választások megtartásával, de ezeket a választásokat a nemzetközi megfigyelők nem tartják tisztességesnek.
  • A hatalom koncentrációja a hivatalban lévő kormány kezében van, párosulva a demokratikus intézmények és a polgári szabadságjogok erodálódásával.
  • A választási autokráciák a teljes értékű demokráciák és a nyílt diktatúrák közötti középútnak tekinthetők, ahol a kormányzat fenntartja a demokratikus rendszer látszatát, miközben autoriter taktikákat alkalmaz a hatalmon maradás érdekében.

A szakirodalomban az olyan megnevezéseket, mint például választási autokrácia, hibrid rezsim, többpárti autokrácia, és részben szabad rendszer, felcserélhetően használják valamely autokratikus rezsim leírására.[12]

Az Orbán Viktor által 2010-2026 között vezetett Fidesz–KDNP kormányzás idején 2020-ban az amerikai Freedom House, illetve 2022-ben az Európai Parlament is Magyarországot a hibrid-rezsimek közé sorolta be.[13][14] A svéd V-Dem intézet a Fidesz 2022-es nagyarányú győzelmét a választási szabályok manipulációjával jellemezte, ahol a sajtószabadság és az igazságszolgáltatás működése is kívánnivalót hagy maga után.[15]

2021-ben a Varieties of Democracy (V-Dem) svéd politikakutató intézet India besorolását hibás demokráciáról választási autokráciára csökkentette, ahol a Bháratíja Dzsanatá Párt (BJP) és Narendra Modi kormányázása alatt erősödik a nacionalista retorika és csökken a szólásszabadság. Az amerikai székhelyű Freedom House szintén lejjebb fokozta a szabad demokráciáról a "részben szabad demokráciák" csoportjába.[16][17][18]

  1. ↑ Morse, Yonatal L. (2012). "The Era of Electoral Authoritarianism". World Politics. 64 (1): 161–198. ISSN 0043-8871.
  2. ↑ Liboreiro, Jorge (2022. szeptember 15.). "Hungary is no longer a full democracy, MEPs say in new resolution". Euronews (angol nyelven). Hozzáférés: 2022. szeptember 22.
  3. 1 2 3 "Electoral Autocracy - (Intro to Political Science) - Vocab, Definition, Explanations | Fiveable". library.fiveable.me (angol nyelven). Hozzáférés: 2025. június 15.
  4. ↑ https://freedomhouse.org/countries/freedom-world/scores
  5. ↑ Democracy Report 2023, Table 3, V-Dem Institute, 2023
  6. ↑ https://ourworldindata.org/grapher/political-regime
  7. ↑ Nazifa Alizada, Rowan Cole, Lisa Gastaldi, Sandra Grahn, Sebastian Hellmeier, Palina Kolvani, Jean Lachapelle, Anna Lührmann, Seraphine F. Maerz, Shreeya Pillai, and Staffan I. Lindberg. 2021. Autocratization Turns Viral. Democracy Report 2021 Archiválva 2021. szeptember 14-i dátummal a Wayback Machine-ben. University of Gothenburg: V-Dem Institute.
  8. ↑ Licia Cianetti; James Dawson; Seán Hanley (2018). "Rethinking "democratic backsliding" in Central and Eastern Europe – looking beyond Hungary and Poland". East European Politics. 34 (3): 243–256. doi:10.1080/21599165.2018.1491401. Over the past decade, a scholarly consensus has emerged that that democracy in Central and Eastern Europe (CEE) is deteriorating, a trend often subsumed under the label 'backsliding'. … the new dynamics of backsliding are best illustrated by the one-time democratic front-runners Hungary and Poland.
  9. ↑ Kingsley, Patrick (2018. február 10.). "As West Fears the Rise of Autocrats, Hungary Shows What's Possible". The New York Times (amerikai angol nyelven). ISSN 0362-4331. Hozzáférés: 2019. május 27.
  10. ↑ Bozóki András, Hegedűs Dániel (2018. október 3.). "An externally constrained hybrid regime: Hungary in the European Union". Democratization (angol nyelven). 25 (7): 1173–1189. doi:10.1080/13510347.2018.1455664. ISSN 1351-0347.
  11. ↑ Bogaards, Matthijs (2018. november 17.). "De-democratization in Hungary: diffusely defective democracy". Democratization. 25 (8): 1481–1499. doi:10.1080/13510347.2018.1485015. ISSN 1351-0347.
  12. ↑ Schmid, Jonas Willibald. "Electoral autocracies, hybrid regimes, and multiparty autocracies: same, same but different?". Democratization. 0 (0): 1–24. doi:10.1080/13510347.2025.2476183. ISSN 1351-0347. Hozzáférés: 2025. június 15.
  13. ↑ "Freedom House: Magyarország már nem demokrácia, hanem hibrid rezsim". 444.hu. 2020. május 6.
  14. ↑ Kerner Zsolt – Kimondta az Európai Parlament: Magyarország nem demokratikus ország (24.hu, 2022. szeptember 15.)
  15. ↑ "DEMOCRACY REPORT 2023 Defiance in the Face of Autocratization" (PDF). Hozzáférés: 2024. július 7.. Hungary's 2022 parliamentary elections secured another victory for long-time autocratizer Viktor Orbán and his right-wing, Christian-nationalist Fidesz party, and revealed their manipulation of electoral rules... Starting in 2020, former Prime Minister Janez Janša in Slovenia seemed to be mimicking Hungary's Victor Orbán by restricting press freedoms and neglecting compliance with the judiciary...
  16. ↑ Biswas, Soutik (2021. március 16.). "'Electoral autocracy': The downgrading of India's democracy". BBC News.
  17. ↑ Singh, Tripurdaman (2023. július). "The Authoritarian Roots of India's Democracy". Journal of Democracy.
  18. ↑ "Flawed Freedom Rankings Have a Real Point About India". Wall Street Journal. 2023. január 19.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]