Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal

Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-; vasútvonal
	A hatvani MÁV-állomás épületegyüttese
Vonalszám:	80
Hossz:	199 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	120 / 100 / 80 km/h
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal témájú médiaállományokat.

A Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal a MÁV 80-as számú, Mezőzomborig kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala. A nemzetközi törzshálózat tagja. 2016-ban megkezdődött a Mezőzombor–Sátoraljaújhely vonalszakasz villamosítása és 2019. május 21-én feszültség alá helyezték, amit tesztüzem követett.^[1] 2019. július másodikától villamos vontatással közlekednek a vonatok. A korábbi Hatvan–Miskolc–Szerencs-vasútvonalhoz hozzátartozott a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonal is, amely a 2017/2018-as menetrendváltás óta újra a 100c számot viseli.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Biztosítóberendezés
3 A pálya
4 Fejlesztések
- 4.1 Szerencs és Sátoraljaújhely között
- 4.2 Hatvan és Szerencs között
5 Külső hivatkozások
6 Galéria
7 Források

Története[szerkesztés]

A Magyar Északi Vasút 1867-ben építtette meg a Pesttel közvetlen összeköttetést biztosító hatvani vasútvonalat és a Hatvan–Salgótarján vasútvonalat. A Budapest–Hatvan vonalat Gödöllőn is átvezették: a cél a Salgótarján környéki érc- és szénbányák voltak. A király és a felségek kedvéért megépült Kőbányán a 100-as vonalból elágazó „Királyvágány” és Gödöllőn a királyi váróterem is. A következő években a Hatvan és Miskolc (1869-70-ben), valamint a Hatvan és Szolnok közötti vasútvonalak (1873-ban) is megépültek, így a vonal egyik jelentős állomása, Hatvan vasúti csomóponttá vált. Miskolcra már 1859-ben megérkezett a vasút Szerencs irányából, majd 1860-ban megépült a Kassa felé vezető vasútvonal is, így vasúti összeköttetésbe került Kassával. 1871-ben adták át a gömöri vonalat, ami közlekedési szempontból lényeges ugrás volt. 1871-ben a Magyar Északkeleti Vasút megnyitotta Szerencs–Sátoraljaújhely vonalát. A vasútépítés idején Sátoraljaújhelyen nagy izgalmakat keltett a pályaudvar elhelyezése, mert az építtető vasúttársaság és az állam az indóház helyét máshová javasolta, mint ahová az újhelyiek óhajtották. A vasútvonal folytatása Sátoraljaújhelytől Ungvárig 1872-ben készült el. A jelenlegi 80-as számú vonal kezdő- és végpontja közötti legfontosabb állomások, csomópontok a következők (zárójelben a csatlakozó vasútvonalak menetrendi száma): Hatvan (80a, 81, 82), Vámosgyörk (85), Kál-Kápolna (102, 84), Füzesabony (87, 108), Mezőkövesd, Nyékládháza (88, 89), Miskolc (90, 92, 94), Szerencs (98, 100c) és Sárospatak. A vonalat alapvetően két részre lehet felosztani: a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely törzsrészre, valamint a pár éve a menetrendekben is a 80-as vonal részeként feltüntetett, régebben 100c számmal szereplő Szerencs-Mezőzombor-Nyíregyháza vonalra. A vonal legnagyobb állomása Miskolc-Tiszai pályaudvar, melynek fogadóépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján, eklektikus stílusban. Nevét onnan kapta, hogy Miskolcot a Tiszavidéki Vasút pályája kötötte be az országos hálózatba. Az épület műemlék, utoljára 2003-ban újították fel, megtartva az eredeti kinézetet és hangulatot. A felújítás során többféle módon akadálymentesítették, például a vakok számára a padlón vezetőcsíkokat létesítettek. Az épület mellett a közösségi közlekedés megállóit és a peronokat aluljáró köti össze. A homlokzatán látható évszámok az állomás 1859-es létrejöttére, az épület 1901-es elkészültére, valamint a 2003-as utolsó felújításra utalnak. A Fogadóteremben érintőképernyős idegenforgalmi és utastájékoztató terminál található.

Biztosítóberendezés[szerkesztés]

A vasútvonal állomásain többnyire DOMINO 55 típusú biztosítóberendezések üzemelnek, amelyek kapcsolódnak a miskolci Központi Forgalom Ellenőrzési (KÖFE) központhoz. A nyíltvonalak önműködő biztosított térközjelzőkkel vannak felszerelve, a jelfeladás kiépített. Mezőzombor állomás a Mezőzombor–Nyíregyháza KÖFI-hez (Központi Forgalom Irányítási központ) csatlakozik. Mezőzombortól az országhatárig állomásköz szerinti követési rend van érvényben, az állomásokon távvezérelt D55 biztosító berendezés üzemel.

A pálya[szerkesztés]

A 80-as számú vasútvonal Hatvantól Mezőzomborig kétvágányú, villamosított. Az eredetileg két külön vonalnak épített Szerencs-Sátoraljaújhely és Szerencs-Nyíregyháza vonalszakaszok egymás mellett futnak Szerencstől Mezőzombor állomásig, ahol szétválnak: előbbi északkeleti irányba, utóbbi pedig keleti-délkeleti irányba fut tovább.

A vonal a Keleti pályaudvar és Hatvan közötti szakaszát 1956-ban, a Hatvan és Füzesabony közötti szakaszt 1961-ben, a Füzesabony és Miskolc-Tiszai Pályaudvar közötti részt 1962-ben, a Miskolc és Mezőzombor közötti vonalszakaszt pedig 1966-ban, a Szerencset Nyíregyházával összekötő vasútvonallal együtt villamosították. Azonban hiába lett kiépítve a felsővezeték Budapest és Miskolc között már az 1960-as évek elejére, még alapvetően gőzmozdonyos üzemet kellett folytatni, mivel nem állt rendelkezésre a MÁV-nál megfelelő számú villamosmozdony. Ezt orvosolták az 1963-tól nagy számban gyártott és beszerzett V43-as villanymozdony-sorozattal.

A Mezőzombor és Sátoraljaújhely / magyar-szlovák országhatár közötti rész villamosítása 2016-ban megkezdődött, és 2019-ben befejeződött.^[2]^[3]^[4]

Az engedélyezett legnagyobb sebesség: Hatvan és Mezőzombor között 120 km/óra, Mezőzombor és Sátoraljaújhely között 100 km/óra.

Maximális sebesség[szerkesztés]

Kezdőpont	Végpont	Hossz [km]	Sebesség [km/h] (Jobb vágány)	Sebesség [km/h] (Bal vágány)
Hatvan	Vámosgyörk	20	60–120	120
Vámosgyörk	Karácsond mh.	20	60–80–100
Karácsond mh.	Ludas	9	100–120	120
Ludas	Nagyút	5	120	120
Nagyút	Kál-Kápolna	7	120 (160)	60–120
Kál-Kápolna	Füzesabony	12		120
Füzesabony	Mezőkövesd	13		80–100
Mezőkövesd	Mezőkövesd felső	2		80
Mezőkövesd felső	Mezőkeresztes-Mezőnyárád	7		40–60–120
Mezőkeresztes-Mezőnyárád	Csincse mh.	9	80–100
Csincse mh.	Emőd	6	60–120	60–80
Emőd	Nyékládháza	7	60	120
Nyékládháza	Kistokaj	4	60–100–120	120
Kistokaj	Miskolc-Tiszai	9	120	100
Miskolc-Tiszai	Felsőzsolca	5	100
Felsőzsolca	Hernádnémeti-Böcs	10	60–120
Hernádnémeti-Böcs	Szerencs	23	120
Szerencs	Sátoraljaújhely	36	80–100

Ludas és Mezőkeresztes-Mezőnyárád állomások között a bal vágány rosszabb állapotának oka, hogy Bükkábrányból, a lignit bányából a Mátrai Erőműbe azon közlekednek a rakott vonatok.

Forgalom[szerkesztés]

A vonal villamosított szakaszán jellemzően a V43-as villanymozdony-sorozat a meghatározó vontatási eszköz a személyszállításban, Szerencstől Sátoraljaújhelyig – jelenleg a gyorsvonatok esetében már Miskolctól – pedig az M41-es dízelmozdonyok a meghatározóak. Iskolaidőszakban pénteken és hétvégeken InterCity-forgalomban megjelennek a Siemens-gyártmányú Desiro dízel motorvonatok is. Teherszállításban a villamosított részen a V43-asok mellett a V63-as „Gigant” becenevű villanymozdonyok is számottevőek, a nem villamosított szakaszon pedig az M62-es „Szergej” dízelmozdonyok is gyakran előfordulnak, melyeket Miskolc Vontatási Főnökség ad ki szolgálatra.

Földrajz[szerkesztés]

A Zagyva a hatvani vasúti hídról észak felé nézve

A vasútvonal útja során átvág az Alföld északi peremén, az Egri-Bükkalján, a Borsodi-Mezőségen, hogy végül a Taktaközön át jusson el a Zempléni-hegység lábaihoz.

A Hatvan-Sátoraljaújhely vasútvonal a főváros felől a következő folyók, patakok, vízfolyások felett halad át: Zagyva (Hatvan), Ágói-patak, (Hort), Szarv-Ágy (Horttól keletre), Rédei-Nagy-patak, (Vámosgyörk keleti széle), Gyöngyös-patak (Vámosgyörk és Adács közt, Külső-Mérges-patak, (Adács nyugati szélén), Karácsondi-árok, (Karácsondtól délre, Bene-patak, (Ludastól keletre), Tarnóca-patak, (Nagyút és Ludas közt), Száraz-ér, (Nagyúttól keletre), Tarna (Kál nyugati szélén), Laskó-patak (Füzesabony nyugati szélén), Eger-csatorna, Füzesabony keleti szélén, Eger-patak, (itt Rima-patak néven fut), (Szihalom nyugati szélén), Ostoros-patak, (Heves megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán, Kánya-patak, (Mezőkövesd nyugati szélén, Hór-patak, Mezőkövesd város belterületén, Lator-patak, (Mezőkövesd és Mezőnyárád közt, Kácsi-patak, (Mezőnyárádtól délre), Csincse-patak és Kis-Csincse-patak (Csincsétől nyugatra, Kulcsár-völgyi-patak, (Emődtől keletre, Hejő (Mályinál, Sajó, (Felsőzsolca délnyugati részén), Harangod-patak, (Taktaharkány), Gilip-patak, (Bekecstől délre, Szerencsi-patak, Mádi-patak, (Szerencs), Bényei-patak, (Erdőbénye), Tolcsva (Vámosújfalu), Hotyka-patak (Sárospatak nyugati széle).

Fejlesztések[szerkesztés]

Szerencs és Sátoraljaújhely között[szerkesztés]

2012 végére elkészült a Mezőzombor–Bodrogkeresztúr állomásköz átépítése 54 kg/fm, hézagnélküli kivitelben, részben a 100-as vonal átépítése során visszanyert anyagok felhasználásával. A felújítás befejeztével a 30–40 km/h sebességkorlátozások megszűntek, újra 80 km/h lett az engedélyezett sebesség. A Bodrogkeresztúr–Erdőbénye szakasz felújítása 2014. szeptember 15 és november 30, az Erdőbénye–Olaszliszka-Tolcsva állomásköz felújítása 2015. április 9 és július 11 között készült el. 2016-tól Olaszliszka-Tolcsva–Sárospatak, 2017-től pedig a Sárospatak–Sátoraljaújhely állomásköz kerül felújításra a villamosítással bezárólag. A felsorolt szakaszokon 100 km/h lett az engedélyezett sebesség.

2015 júniusától másfél hónap alatt elkészült Erdőbénye-Olaszliszka–Tolcsva állomások között a teljes pályafelújítás közel 2 milliárd forintért.

A vasút villamosítás teljes nettó összege 23 milliárd forint. Mindez magába foglalja végig az egész szakaszon a jelzőberendezések kialakítását, a peronok és a különböző fogadó egységek felújítását és természetesen a drótok kihúzását is. Eredetileg 2016-ra tervezték a munkák befejezését. A kivitelezést végül 2017. szeptemberében kezdték meg^[5] és a tervek szerint a villamos üzemet 2019. július 2-án kezdik meg. A felső vezeték feszültség alá helyezése 2019. május 21-én megtörtént. A kivitelező a Vasútépítők Kft. és a Vasútvill Kft. közös vállalkozása, az M-S Konzorcium végzi. A teljes projekt nettó költsége huszonhárommilliárd forint. Ennek az első része a MÁV hazai forrásának felhasználásával történt 2015 tavaszáig, mintegy 2 milliárd forint értékben megtörtént.

Hatvan és Szerencs között[szerkesztés]

A vonalszakasz állapota jelentősen leromlott az utóbbi évtizedekben, nagy részén 40–60–80–100 km/h-ra csökkent az engedélyezett sebesség. A MÁV a vasútvonal fejlesztését tűzte ki céljául, mely 2014-től legalább 2020-ig fog tartani. Cél a vasútvonal teljes hosszán a 160 km/h pályasebesség és a 225 kN tengelyterhelés elérése, a személyszállítási szolgáltatási színvonal növelése (a peronok felújítása, az állomások akadálymentes megközelítése, P+R és B+R parkolók telepítése),a kölcsönös átjárhatóság biztosítása érdekében az ETCS vonatbefolyásoló rendszer telepítése, továbbá a hidak, az átjárók, az energiaellátás valamint a biztosítóberendezés korszerűsítése. 2013-2015-ben átépült a legrosszabb állapotú Nagyút - Mezőkeresztes-Mezőnyárád szakaszon a jobb vágány. A következő években a munka folytatódni fog az alábbi állomásközökben.

2020-ig.