Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-
vasútvonal
A hatvani MÁV-állomás épületegyüttese
A hatvani MÁV-állomás épületegyüttese
A Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal útvonala
Vonalszám: 80
Hossz: 199 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Feszültség: 25 kV 50 Hz / nincs ~
Maximális sebesség: 120 / 100 / 80 km/h
Commons
80a Budapest felé
82 Szolnok felé
67 Hatvan vasútállomás
81 Somoskőújfalu felé
Zagyva folyó
77 Hort-Csány
86 Újszász felé
87 Vámosgyörk
85 Gyöngyös felé
91 Adács mh.
97 Karácsond mh.
101 Ludas
iparvágány a visontai hőerőmű felé
106 Nagyút
Tarna folyó
84 Kisterenye felé
113 Kál-Kápolna
102 Kisújszállás felé
125 Füzesabony
108 Debrecen, 87a Eger felé
131 Szihalom mh.
Heves megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határa
134 Mezőkövesd-Hőfürdő
138 Mezőkövesd
140 Mezőkövesd felső mh.
144 Klementina mrh.
147 Mezőkeresztes-Mezőnyárád vasútállomás
iparvágány Bükkábrány felé
156 Csincse mh.
162 Emőd
88 Mezőcsát, 89 Tiszapalkonya-Erőmű felé
169 Nyékládháza
173 Kistokaj mh.
93 Diósgyőr felé
Miskolc-Rendező
elágazás Miskolc-Gömöri pályaudvar / 92 Ózd felé
182 Miskolc-Tiszai pályaudvar
Sajó folyó
187 Felsőzsolca
90 Hidasnémeti (Kassa) felé
Hernád folyó
197 Hernádnémeti-Bőcs
202 Tiszalúc mh.
211 Taktaharkány
214 Taktaszada mh.
220 Szerencs
Szerencsi-patak
98 Hidasnémeti felé
225 Mezőzombor
100c Nyíregyháza felé / megszűnt deltavágány
232 Bodrogkeresztúr
236 Szegi mh.
238 Erdőbénye mh.
244 Olaszliszka-Tolcsva
250 Bodrogolaszi mh.
256 Sárospatak
266 Sátoraljaújhely
"csapi kihúzó"
Ronyva-patak,
magyar-szlovák államhatár
ŽSR 190 Tiszacsernyő (Čierna nad Tisou) felé
268 Kisújhely (Slovenské Nové Mesto)
ŽSR 190 Kassa (Košice) felé

A Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal a MÁV 80-as számú, Mezőzomborig kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala. A nemzetközi törzshálózat tagja. 2016-ban megkezdődik a Mezőzombor–Sátoraljaújhely vonalszakasz villamosítása, a munkálatokat várhatóan 2017-2018-ban befejezik.[1][2][3] A korábbi Hatvan–Miskolc–Szerencs-vasútvonalhoz hozzátartozott a Szerencs–Nyíregyháza-vasútvonal is, amely a 2017/2018-as menetrendváltás óta újra a 100c számot viseli.

Története[szerkesztés]

A Magyar Északi Vasút 1867-ben építtette meg a Pesttel közvetlen összeköttetést biztosító hatvani vasútvonalat és a Hatvan–Salgótarján vasútvonalat. A Budapest–Hatvan vonalat Gödöllőn is átvezették: a cél a Salgótarján környéki érc- és szénbányák voltak. A király és a felségek kedvéért megépült Kőbányán a 100-as vonalból elágazó „Királyvágány” és Gödöllőn a királyi váróterem is. A következő években a Hatvan és Miskolc (1869-70-ben), valamint a Hatvan és Szolnok közötti vasútvonalak (1873-ban) is megépültek, így a vonal egyik jelentős állomása, Hatvan vasúti csomóponttá vált. Miskolcra már 1859-ben megérkezett a vasút Szerencs irányából, majd 1860-ban megépült a Kassa felé vezető vasútvonal is, így vasúti összeköttetésbe került Kassával. 1871-ben adták át a gömöri vonalat, ami közlekedési szempontból lényeges ugrás volt. 1871-ben a Magyar Északkeleti Vasút megnyitotta Szerencs–Sátoraljaújhely vonalát. A vasútépítés idején Sátoraljaújhelyen nagy izgalmakat keltett a pályaudvar elhelyezése, mert az építtető vasúttársaság és az állam az indóház helyét máshová javasolta, mint ahová az újhelyiek óhajtották. A vasútvonal folytatása Sátoraljaújhelytől Ungvárig 1872-ben készült el. A jelenlegi 80-as számú vonal kezdő- és végpontja közötti legfontosabb állomások, csomópontok a következők (zárójelben a csatlakozó vasútvonalak menetrendi száma): Hatvan (80a, 81, 82), Vámosgyörk (85), Kál-Kápolna (102, 84), Füzesabony (87, 108), Mezőkövesd, Nyékládháza (88, 89), Miskolc (90, 92, 94), Szerencs (98, 100c) és Sárospatak. A vonalat alapvetően két részre lehet felosztani: a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely törzsrészre, valamint a pár éve a menetrendekben is a 80-as vonal részeként feltüntetett, régebben 100c számmal szereplő Szerencs-Mezőzombor-Nyíregyháza vonalra. A vonal legnagyobb állomása Miskolc-Tiszai pályaudvar, melynek fogadóépülete 1901-ben épült Pfaff Ferenc tervei alapján, eklektikus stílusban. Nevét onnan kapta, hogy Miskolcot a Tiszavidéki Vasút pályája kötötte be az országos hálózatba. Az épület műemlék, utoljára 2003-ban újították fel, megtartva az eredeti kinézetet és hangulatot. A felújítás során többféle módon akadálymentesítették, például a vakok számára a padlón vezetőcsíkokat létesítettek. Az épület mellett a közösségi közlekedés megállóit és a peronokat aluljáró köti össze. A homlokzatán látható évszámok az állomás 1859-es létrejöttére, az épület 1901-es elkészültére, valamint a 2003-as utolsó felújításra utalnak. A Fogadóteremben érintőképernyős idegenforgalmi és utastájékoztató terminál található.

Biztosító berendezés[szerkesztés]

A vasútvonal állomásain többnyire DOMINO 55 típusú biztosító berendezések üzemelnek, amelyek kapcsolódnak a miskolci Központi Forgalom Ellenőrzési (KÖFE) központhoz. A nyíltvonalak önműködő biztosított térközjelzőkkel vannak felszerelve, a jelfeladás kiépített. Mezőzombor állomás a Mezőzombor–Nyíregyháza KÖFI-hez (Központi Forgalom Irányítási központ) csatlakozik. Mezőzombortól az országhatárig állomásköz szerinti követési rend van érvényben, az állomások nem biztosítottak (kulcsazonosítós biztosító berendezés üzemel).

A pálya[szerkesztés]

A 80-as számú vasútvonal Hatvantól Mezőzomborig kétvágányú, villamosított. Az eredetileg két külön vonalnak épített Szerencs-Sátoraljaújhely és Szerencs-Nyíregyháza vonalszakaszok egymás mellett futnak Szerencstől Mezőzombor állomásig, ahol szétválnak: előbbi északkeleti irányba, utóbbi pedig keleti-délkeleti irányba fut tovább.

A vonal a Keleti pályaudvar és Hatvan közötti szakaszát 1956-ban, a Hatvan és Füzesabony közötti szakaszt 1961-ben, a Füzesabony és Miskolc-Tiszai Pályaudvar közötti részt 1962-ben, a Miskolc és Mezőzombor közötti vonalszakaszt pedig 1966-ban, a Szerencset Nyíregyházával összekötő vasútvonallal együtt villamosították. Azonban hiába lett kiépítve a felsővezeték Budapest és Miskolc között már az 1960-as évek elejére, még alapvetően gőzmozdonyos üzemet kellett folytatni, mivel nem állt rendelkezésre a MÁV-nál megfelelő számú villamosmozdony. Ezt orvosolták az 1963-tól nagy számban gyártott és beszerzett V43-as villanymozdony-sorozattal.

A Mezőzombor és Sátoraljaújhely / magyar-szlovák országhatár közötti rész villamosítása 2016-ban megkezdődik, és 2017-2018-ban befejeződik.[1][2]

Az engedélyezett legnagyobb sebesség: Hatvan és Mezőzombor között 120 km/óra, Mezőzombor és Sátoraljaújhely között 80 km/óra. Több szakaszon (pl. műtárgyak, állomások területe) állandó lassújel van érvényben.

Maximális sebesség[szerkesztés]

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Sebesség [km/h] (Jobb vágány) Sebesség [km/h] (Bal vágány)
Hatvan Vámosgyörk 20 60–120 120
Vámosgyörk Karácsond mh. 20 60–80–100
Karácsond mh. Ludas 9 100–120 120
Ludas Nagyút 5 120
Nagyút Kál-Kápolna 7 160 60–120
Kál-Kápolna Füzesabony 12 120
Füzesabony Mezőkövesd 13 80–100
Mezőkövesd Mezőkövesd felső 2 80
Mezőkövesd felső Mezőkeresztes-Mezőnyárád 7 40–60–120
Mezőkeresztes-Mezőnyárád Csincse mh. 9 80–100
Csincse mh. Emőd 6 60–120 60–80
Emőd Nyékládháza 7 60 120
Nyékládháza Kistokaj 4 60–100–120
Kistokaj Miskolc-Tiszai 9 120 100
Miskolc-Tiszai Felsőzsolca 5 100
Felsőzsolca Hernádnémeti-Böcs 10 60–120
Hernádnémeti-Böcs Szerencs 23 120
Szerencs Sátoraljaújhely 36 80–100

Forgalom[szerkesztés]

A vonal villamosított szakaszán jellemzően a V43-as villanymozdony-sorozat a meghatározó vontatási eszköz a személyszállításban, Szerencstől Sátoraljaújhelyig – jelenleg a gyorsvonatok esetében már Miskolctól – pedig az M41-es dízelmozdonyok a meghatározóak. Iskolaidőszakban pénteken és hétvégeken InterCity-forgalomban megjelennek a Siemens-gyártmányú Desiro dízel motorvonatok is. Teherszállításban a villamosított részen a V43-asok mellett a V63-as „Gigant” becenevű villanymozdonyok is számottevőek, a nem villamosított szakaszon pedig az M62-es „Szergej” dízelmozdonyok is gyakran előfordulnak, melyeket Miskolc Vontatási Főnökség ad ki szolgálatra.

Földrajz[szerkesztés]

A Zagyva a hatvani vasúti hídról észak felé nézve

A vasútvonal útja során átvág az Alföld északi peremén, az Egri-Bükkalján, a Borsodi-Mezőségen, hogy végül a Taktaközön át jusson el a Zempléni-hegység lábaihoz.

A Hatvan-Sátoraljaújhely vasútvonal a főváros felől a következő folyók, patakok, vízfolyások felett halad át: Zagyva (Hatvan), Ágói-patak, (Hort), Szarv-Ágy (Horttól keletre), Rédei-Nagy-patak, (Vámosgyörk keleti széle), Gyöngyös-patak (Vámosgyörk és Adács közt, Külső-Mérges-patak, (Adács nyugati szélén), Karácsondi-árok, (Karácsondtól délre, Bene-patak, (Ludastól keletre), Tarnóca-patak, (Nagyút és Ludas közt), Száraz-ér, (Nagyúttól keletre), Tarna (Kál nyugati szélén), Laskó-patak (Füzesabony nyugati szélén), Eger-csatorna, Füzesabony keleti szélén, Eger-patak, (itt Rima-patak néven fut), (Szihalom nyugati szélén), Ostoros-patak, (Heves megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán, Kánya-patak, (Mezőkövesd nyugati szélén, Hór-patak, Mezőkövesd város belterületén, Lator-patak, (Mezőkövesd és Mezőnyárád közt, Kácsi-patak, (Mezőnyárádtól délre), Csincse-patak és Kis-Csincse-patak (Csincsétől nyugatra, Kulcsár-völgyi-patak, (Emődtől keletre, Hejő (Mályinál, Sajó, (Felsőzsolca délnyugati részén), Harangod-patak, (Taktaharkány), Gilip-patak, (Bekecstől délre, Szerencsi-patak, Mádi-patak, (Szerencs), Bényei-patak, (Erdőbénye), Tolcsva (Vámosújfalu), Hotyka-patak (Sárospatak nyugati széle).

Fejlesztések[szerkesztés]

Szerencs és Sátoraljaújhely között[szerkesztés]

2012 végére elkészült a MezőzomborBodrogkeresztúr állomásköz átépítése 54 kg/fm, hézagnélküli kivitelben, részben a 100-as vonal átépítése során visszanyert anyagok felhasználásával. A felújítás befejeztével a 30–40 km/h sebességkorlátozások megszűntek, újra 80 km/h lett az engedélyezett sebesség. A BodrogkeresztúrErdőbénye szakasz felújítása 2014. szeptember 15 és november 30, az ErdőbényeOlaszliszka-Tolcsva állomásköz felújítása 2015. április 9 és július 11 között készült el.[3] 2016-tól Olaszliszka-TolcsvaSárospatak, 2017-től pedig a SárospatakSátoraljaújhely állomásköz kerül felújításra a villamosítással bezárólag. A felsorolt szakaszokon 100 km/h lett az engedélyezett sebesség.[1]

„A következő lépés 2015 júniusában folytatódik, amikor is másfél hónap alatt készül el Erdőbénye-Olaszliszka–Tolcsva állomások között a teljes pályafelújítás. Mindez a vasút villamosítás fontos és elengedhetetlen része, ami a MÁV belső költségvetéséből történik. Ez közel 2 milliárd forint.

2015-ben új lendületet vesz a vasút villamosítás, amikor európai uniós pályázatból folytatódik részben, egészen Sátoraljaújhelyig a pályatest felújítása. Mindez magába foglalja végig az egész szakaszon a jelzőberendezések kialakítását, a peronok és a különböző fogadó egységek felújítását és természetesen a drótok kihúzását is. Remélhetőleg minden munka 2016 év végére befejeződik.

A vasút villamosítás teljes összege mintegy 16 és fél milliárd forint. Ennek az első része a MÁV hazai forrásának felhasználásával történik 2015 tavaszáig, mintegy 2 milliárd forint értékben. A fennmaradó rész Tolcsva és Sátoraljaújhely között európai uniós forrásokból fog megvalósulni. Dr. Hörcsik Richárd azt is elmondta, hogy jelenleg több ilyen pályafelújító projekt fut az országban, a térség a második helyen áll. Véleménye szerint nagyon jó esély van arra, hogy valóban meg is tudják nyerni ezt a pályázatot, majd hozzátette „Egy régi álma válhat valóra a Zemplénieknek, hogy nem csak autóval, hanem vonattal is fel lehet jutni 3 óra alatt Budapestre!"http://www.zemplentv.hu/2016-igeri-a-mav-a-villamositast-a-satoraljaujhely-mezozombor-vonalon/

Hatvan és Szerencs között[szerkesztés]

A vonalszakasz állapota jelentősen leromlott az utóbbi évtizedekben, nagy részén 40–60–80–100 km/h-ra csökkent az engedélyezett sebesség. A MÁV a vasútvonal fejlesztését tűzte ki céljául, mely 2014-től legalább 2020-ig fog tartani. Cél a vasútvonal teljes hosszán a 160 km/h pályasebesség és a 225 kN tengelyterhelés elérése, a személyszállítási szolgáltatási színvonal növelése (a peronok felújítása, az állomások akadálymentes megközelítése, P+R és B+R parkolók telepítése),a kölcsönös átjárhatóság biztosítása érdekében az ETCS vonatbefolyásoló rendszer telepítése, továbbá a hidak, az átjárók, az energiaellátás valamint a biztosítóberendezés korszerűsítése. 2013-2015-ben átépült a legrosszabb állapotú Nagyút - Mezőkeresztes-Mezőnyárád szakaszon a jobb vágány. A következő években a munka folytatódni fog az alábbi állomásközökben.

2020-ig.

2020 után.

Az ETCS vonatbefolyásoló rendszer kiépítéséig 120 km/h marad az engedélyezett sebesség. Ez előreláthatóan 2020 után valósul meg.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]