Arnót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2018. január 20., 17:54-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (AkH. 12. kiadás: görög katolikus → görögkatolikus AWB)
Arnót
Arnót címere
Arnót címere		 Arnót zászlaja
Arnót zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterDr. Üveges István[1]
Irányítószám3713
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség2260 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség136,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 20° 51′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 20° 51′ 36″
Arnót (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Arnót
Arnót
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Arnót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arnót témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Arnót (keresztnév).

Arnót község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. Miskolctól 6 km-re helyezkedik el. A községet a 3-as főút köti össze Miskolccal. A legközelebbi vasútállomás Felsőzsolcán van 5 km-re, a miskolci 6 km-re.

Nevének eredete

Neve német személynévből származik. Valószínűleg az Árpád-kori Arnold nevű birtokosáról kapta nevét. Korábbi időkben Arnold, Alsóarnót, Arnolth, Arnod, Arnóth, Sajó-Arnót alakban szerepelt.

Története

Először Ornolthy néven említik 1230-ban, később többek között Alsóarnót és Sajóarnót is volt a neve, 1910-től hívják Arnótnak.

1241-ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István birtokolta, ekkor a birtok határa Miskolc felől a Sajó volt.

1234 után Cletus egri püspök a birtokot a Bélhámori apátságnak adta, s 1330-ban meg is erősíti azt birtokában.

A 16. századig Szendrőhöz tartozott, ekkor azonban a török támadások következtében elpusztult. Csak 1687 után népesült be újra. Az 1848–49-es szabadságharc idején a település határában is folytak harcok.

A jobbágyfelszabadítás után a település virágzott, 1885-ben azonban filoxérajárvány sújtotta. Több család kivándorolt. A gazdaság fejlődésének az I. világháború vetett véget.

1910-ben 989 lakosából 984 magyar volt. Ebből 272 római katolikus, 201 görögkatolikus, 361 evangélikus.

A 20. század elején Borsod vármegye Miskolci járásához tartozott.

A falu a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. 1945-ben megalakult a Nemzeti Bizottság, és újra beindult a gazdálkodás. 1948-tól egyre szigorodott a beszolgáltatási rendszer, emiatt 1956-ban egy küldöttség Miskolcra ment tüntetni. 1961-ben a beszolgáltatást eltörölték. A fiatalok nagy része az iparban vállalt munkát.

Népcsoportok

A településen a lakosságnak 98%-át magyar és az 1%-át cigány származású [3] emberek alkotják. Ezenkívül 6-an németnek és 1 fő szlováknak vallotta magát.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2529
2481
2420
2311
2258
2260
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Nevezetességek

Környező települések

Sajópálfala kb. 5 km-re. A legközelebbi város: Felsőzsolca 2 km-re.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arnót&oldid=19529379”