„Arnót” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
polgármester frissítése az infoboxban
Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség
18. sor: 18. sor:
}}
}}
{{más|Arnót (keresztnév)}}
{{más|Arnót (keresztnév)}}
'''Arnót''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyé]]ben, a [[Miskolci járás]]ban. [[Miskolc]]tól 6 km-re helyezkedik el. A községet a [[3-as főút (Magyarország)|3-as főút]] köti össze Miskolccal. A legközelebbi vasútállomás Felsőzsolcán van 5 km-re, a miskolci 6 km-re.
'''Arnót''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyé]]ben, a [[Miskolci járás]]ban.
== Fekvése ==
[[Miskolc]]tól 6 km-re keletre, a [[3-as főút (Magyarország)|3-as főút]] mentén fekszik. A legközelebbi vasútállomás, a [[Felsőzsolca|felsőzsolcai]] 5 km-re, a miskolci 6 km-re van a településtől.

Környező települések: keletre [[Onga]] (6 km), délre [[Felsőzsolca]] (2 km), nyugatra Miskolc (6 km), északra [[Sajópálfala]] (6 km).


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete ==
Neve [[német nyelv|német]] személynévből származik. Valószínűleg az [[Árpád-kor]]i [[Arnold (keresztnév)|Arnold]] nevű birtokosáról kapta nevét. Korábbi időkben Arnold, Alsóarnót, Arnolth, Arnod, Arnóth, Sajó-Arnót alakban szerepelt.
Neve [[német nyelv|német]] személynévből származik. Valószínűleg az [[Árpád-kor]]i [[Arnold (keresztnév)|Arnold]] nevű birtokosáról kapta. Korábbi írásokban Ornolthy, Arnold, Alsóarnót, Arnolth, Arnod, Arnóth és Sajó-Arnót alakban is előfordul.


== Története ==
== Története ==
Először ''Ornolthy'' néven említik [[1230]]-ban, később többek között ''Alsóarnót'' és ''Sajóarnót'' is volt a neve, [[1910]]-től hívják Arnótnak.
A legrégibb fennmaradt írásos előfordulása (''Ornolthy'') [[1230]]-ból való. Később többek között ''Alsóarnót'' és ''Sajóarnót'' is volt a neve. [[1910]]-től hívják Arnótnak.


[[1241]]-ben az [[Ákos nemzetség]]beli Ernei bán fia István birtokolta, ekkor a birtok határa [[Miskolc]] felől a [[Sajó (folyó)|Sajó]] volt.
[[1241]]-ben az [[Ákos nemzetség]]beli Ernei bán fia István birtokolta, ekkor a birtok határa [[Miskolc]] felől a [[Sajó (folyó)|Sajó]] volt.


[[1234]] után Cletus egri püspök a birtokot a Bélhámori apátságnak adta, s [[1330]]-ban meg is erősíti azt birtokában.
[[1234]] után az egri püspök a birtokot a Bélhámori apátságnak adta, s [[1330]]-ban az apátságot meg is erősítette birtokában.


A [[16. század]]ig [[Szendrő (Magyarország)|Szendrő]]höz tartozott, ekkor azonban a [[Oszmán Birodalom|török]] támadások következtében elpusztult. Csak [[1687]] után népesült be újra.
A [[16. század]]ig [[Szendrő (Magyarország)|Szendrő]]höz tartozott, ekkor azonban a [[Oszmán Birodalom|török]] támadások következtében elpusztult. Csak [[1687]] után népesült be újra.


'''1600'''-as évek: a középkori török birodalom északi határa éppen eddig a régióig terjed, így elpusztul Arnót is, felégetik
''1600-as évek'': a középkori török birodalom északi határa éppen e régióban húzódott, Arnót elpusztult, felégették.


'''1700'''-as évek eleje: Arnót újratelepítése szlovák anyanyelvű, főleg evangélikus vallású jobbágyokkal, a Felvidékről (ma Szlovákia)
''1700-as évek eleje:'' Arnót a Felvidékről (ma Szlovákia) újratelepült szlovák anyanyelvű, főleg evangélikus vallású jobbágyokkal.


'''1960-70'''-es évek: a község lélekszáma a korábbi kb. ezerről megnő, a miskolci ipari munkalehetőség miatt beköltözések a távolabbi vidékekről, Zemplénből, Cserehátról, új utcák kiépülése
''1960-70-es évek:'' a község lélekszáma a korábbi mintegy ezerről megnőtt, a miskolci ipari munkalehetőség távolabbi vidékekről, Zemplénből és Cserehátról is ide vonzotta a munkát keresőket; Arnóton ekkor új utcák keletkeztek.


'''1980-90'''-es évek: beköltözések főleg Miskolcról, új utcák épülése Arnót az egyedüli községi szintű település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol mind a négy magyarországi történelmi egyháznak van helyi gyülekezete, lelkésze (római katolikus, görög katolikus, lutheránus, református - kálvinista) ''' '''
''1980-90-es évek:'' sokan költöztek Arnótra főleg Miskolcról; megint új utcák épültek a faluban, amely az egyedüli községi szintű település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol mind a négy magyarországi történelmi egyháznak van helyi gyülekezete, lelkésze (római katolikus, görög katolikus, lutheránus, református). ''' '''


Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] idején a település határában is folytak harcok.
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] idején a település határában is folytak harcok.


A [[jobbágyfelszabadítás]] után a település virágzott, [[1885]]-ben azonban [[filoxéra]]járvány sújtotta. Több család kivándorolt. A gazdaság fejlődésének az [[Első világháború|I. világháború]] vetett véget.
A [[jobbágyfelszabadítás]] után a település virágzott, de [[1885]]-ben [[filoxéra]]járvány sújtotta. Több család kivándorolt Amerikába. A gazdaság fejlődésének az [[Első világháború|I. világháború]] vetett véget.


[[1910]]-ben 989 lakosából 984 magyar volt. Ebből 272 római katolikus, 201 görögkatolikus, 361 evangélikus.
[[1910]]-ben 989 lakosából 984 magyar volt. Ebből 272 római katolikus, 201 görögkatolikus, 361 evangélikus.
48. sor: 53. sor:
A [[20. század]] elején [[Borsod vármegye]] Miskolci járásához tartozott.
A [[20. század]] elején [[Borsod vármegye]] Miskolci járásához tartozott.


A [[Második világháború|II. világháború]]ban súlyos károkat szenvedett.
⚫
A falu a [[Második világháború|II. világháború]]ban súlyos károkat szenvedett. [[1945]]-ben megalakult a Nemzeti Bizottság, és újra beindult a gazdálkodás. [[1948]]-tól egyre szigorodott a [[mezőgazdasági termények és termékek kötelező beszolgáltatása|beszolgáltatási rendszer]], emiatt [[1956]]-ban egy küldöttség [[Miskolc]]ra ment tüntetni. 1961-ben a beszolgáltatást eltörölték. A fiatalok nagy része az iparban vállalt munkát.


⚫
[[1945]]-ben megalakult a Nemzeti Bizottság, és újra beindult a gazdálkodás. [[1948]]-tól egyre szigorodott a [[mezőgazdasági termények és termékek kötelező beszolgáltatása|beszolgáltatási rendszer]], emiatt [[1956]]-ban egy küldöttség [[Miskolc]]ra ment tüntetni. 1961-ben a beszolgáltatást eltörölték. A fiatalok nagy része az iparban vállalt munkát.
⚫
'''Lakosok száma:''' jelenleg '''(2015)''' 2490 fő, akik közül kb. 300 fő a roma nemzetiséghez tartozik

⚫
''Lakóinak száma'' jelenleg (2015) 2490 fő, akik közül mintegy 300 fő a roma nemzetiséghez tartozik


==Közélete==
==Közélete==
67. sor: 74. sor:
{{népességdiagram}}
{{népességdiagram}}


2001-ben a településen a lakosságnak 98%-át [[Magyarok|magyar]] és az 1%-át [[cigány]] származású <ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal<!-- Robot generálta cím -->]{{Halott link|url=http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html |date=2020-02 }}</ref> emberek alkották. Ezenkívül 6-an [[németek|németnek]] és 1 fő [[Szlovákok|szlováknak]] vallotta magát.
2001-ben a településen a lakosság 98%-át [[Magyarok|magyar]], 1%-át [[cigány]] származású <ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal<!-- Robot generálta cím -->]{{Halott link|url=http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html |date=2020-02 }}</ref> emberek alkották. Ezenkívül 6-an [[németek|németnek]] vallották magukat, 1 fő pedig [[Szlovákok|szlováknak]].


A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 15,1%, görögkatolikus 10,9%, evangélikus 4,6%, felekezet nélküli 9,1% (23,2% nem válaszolt).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=03771 Arnót] ''Helységnévtár''</ref>
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 15,1%, görögkatolikus 10,9%, evangélikus 4,6%, felekezet nélküli 9,1% (23,2% nem válaszolt).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=03771 Arnót] ''Helységnévtár''</ref>


== Nevezetességek ==
== Nevezetességek ==
* Műemlék evangélikus templom. [[1779]]-ben épült, tornyát [[1804]] és [[1806]] között építették.
* Műemlék evangélikus templom, amely [[1779]]-ben épült, s tornyát [[1804]] és [[1806]] között építették
* [[Szűz Mária|Fájdalmas Anya]] kápolna.
* [[Szűz Mária|Fájdalmas Anya]] kápolna
*Gyurgyalag madár (''Borsod''-''Abaúj''-''Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)''
*Gyurgyalag madár (''Borsod''-''Abaúj''-''Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)''
*Borsodi lakodalmi fonott kalács (''Borsod''-''Abaúj''-''Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)''
*Borsodi lakodalmi fonott kalács (''Borsod''-''Abaúj''-''Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)''
*Májuskosár (''Borsod''-''Abaúj''-''Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)''
*Májuskosár (''Borsod''-''Abaúj''-''Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)''
*Evangélikus templom és rokokó oltár (''Borsod''-''Abaúj''-''Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)''
*Evangélikus templom és rokokó oltár (''Borsod''-''Abaúj''-''Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)''

== Környező települések ==
[[Sajópálfala]] kb. 5&nbsp;km-re. A legközelebbi város: [[Felsőzsolca]] 2&nbsp;km-re.


==Források==
==Források==

A lap 2020. június 12., 17:09-kori változata

Arnót
Arnót címere
Arnót címere		 Arnót zászlaja
Arnót zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterDr. Üveges István (független)[1]
Irányítószám3713
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség2260 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség136,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,54 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 20° 51′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 55″, k. h. 20° 51′ 36″
Arnót (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Arnót
Arnót
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Arnót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arnót témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Nem tévesztendő össze a következővel: Arnót (keresztnév).

Arnót község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

Miskolctól 6 km-re keletre, a 3-as főút mentén fekszik. A legközelebbi vasútállomás, a felsőzsolcai 5 km-re, a miskolci 6 km-re van a településtől.

Környező települések: keletre Onga (6 km), délre Felsőzsolca (2 km), nyugatra Miskolc (6 km), északra Sajópálfala (6 km).

Nevének eredete

Neve német személynévből származik. Valószínűleg az Árpád-kori Arnold nevű birtokosáról kapta. Korábbi írásokban Ornolthy, Arnold, Alsóarnót, Arnolth, Arnod, Arnóth és Sajó-Arnót alakban is előfordul.

Története

A legrégibb fennmaradt írásos előfordulása (Ornolthy) 1230-ból való. Később többek között Alsóarnót és Sajóarnót is volt a neve. 1910-től hívják Arnótnak.

1241-ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István birtokolta, ekkor a birtok határa Miskolc felől a Sajó volt.

1234 után az egri püspök a birtokot a Bélhámori apátságnak adta, s 1330-ban az apátságot meg is erősítette birtokában.

A 16. századig Szendrőhöz tartozott, ekkor azonban a török támadások következtében elpusztult. Csak 1687 után népesült be újra.

1600-as évek: a középkori török birodalom északi határa éppen e régióban húzódott, Arnót elpusztult, felégették.

1700-as évek eleje: Arnót a Felvidékről (ma Szlovákia) újratelepült szlovák anyanyelvű, főleg evangélikus vallású jobbágyokkal.

1960-70-es évek: a község lélekszáma a korábbi mintegy ezerről megnőtt, a miskolci ipari munkalehetőség távolabbi vidékekről, Zemplénből és Cserehátról is ide vonzotta a munkát keresőket; Arnóton ekkor új utcák keletkeztek.

1980-90-es évek: sokan költöztek Arnótra főleg Miskolcról; megint új utcák épültek a faluban, amely az egyedüli községi szintű település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol mind a négy magyarországi történelmi egyháznak van helyi gyülekezete, lelkésze (római katolikus, görög katolikus, lutheránus, református).  

Az 1848–49-es szabadságharc idején a település határában is folytak harcok.

A jobbágyfelszabadítás után a település virágzott, de 1885-ben filoxérajárvány sújtotta. Több család kivándorolt Amerikába. A gazdaság fejlődésének az I. világháború vetett véget.

1910-ben 989 lakosából 984 magyar volt. Ebből 272 római katolikus, 201 görögkatolikus, 361 evangélikus.

A 20. század elején Borsod vármegye Miskolci járásához tartozott.

A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.

1945-ben megalakult a Nemzeti Bizottság, és újra beindult a gazdálkodás. 1948-tól egyre szigorodott a beszolgáltatási rendszer, emiatt 1956-ban egy küldöttség Miskolcra ment tüntetni. 1961-ben a beszolgáltatást eltörölték. A fiatalok nagy része az iparban vállalt munkát.

Lakóinak száma jelenleg (2015) 2490 fő, akik közül mintegy 300 fő a roma nemzetiséghez tartozik

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Kolenkó Gábor (független)[3]
  • 1994-1998: Kolenkó Gábor (független)[4]
  • 1998-2002: Kolenkó Gábor (FKgP)[5]
  • 2002-2006: Kolenkó Gábor (független)[6]
  • 2006-2010: Kolenkó Gábor (független)[7]
  • 2010-2014: Dr. Üveges István (független)[8]
  • 2014-2019: Dr. Üveges István (független)[9]
  • 2019-től: Dr. Üveges István (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2529
2481
2420
2311
2258
2260
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosság 98%-át magyar, 1%-át cigány származású [10] emberek alkották. Ezenkívül 6-an németnek vallották magukat, 1 fő pedig szlováknak.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 15,1%, görögkatolikus 10,9%, evangélikus 4,6%, felekezet nélküli 9,1% (23,2% nem válaszolt).[11]

Nevezetességek

  • Műemlék evangélikus templom, amely 1779-ben épült, s tornyát 1804 és 1806 között építették
  • Fájdalmas Anya kápolna
  • Gyurgyalag madár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
  • Borsodi lakodalmi fonott kalács (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
  • Májuskosár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)
  • Evangélikus templom és rokokó oltár (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. ↑ Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. ↑ Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. ↑ Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. ↑ Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  9. ↑ Arnót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal[halott link]
  11. ↑ Arnót Helységnévtár

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arnót&oldid=22742066”