Szerkesztő:LaSza/BPvillamos

Budapesti villamos
Budapest legújabb villamosa, a CAF Urbos 3
Adatok
Ország	Magyarország
Város	Budapest
Működés kezdete	1866. július 30. (lóvasút) 1887. november 28. (villamos)
Járműfajta	villamos
Megállók száma	340 db
Járművek száma	609
Üzemeltetés
Megrendelő	BKK
Üzemeltető	BKV Zrt.
A BKK honlapja

Budapest villamosvonal-hálózata a magyar főváros villamosvonalainak az összessége. Az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg, az akkor még különálló Pesten. A járat útvonala az azóta is a város egyik fő közlekedési ütőerének számító Váci úton haladt, végállomásai pedig a Széna (Kálvin) térnél és Újpest-Városkapunál voltak. A vonal üzemeltetője a Károlyi Sándor gróf által megalapított a PKVT (Pesti Közúti Vaspálya Társaság) lett. 1868. május 18-án Budán is elindult a lóvasút a BKVT (Budai Közúti Vaspálya Társaság) üzemeltetésében. A következő években Buda és Pest utcáin számos helyen jelentek meg a lóvasút céljaira szolgáló sínek, és ez a közlekedési forma egyre népszerűbb lett.

A budapesti villamos létrejöttét Balázs Mór tervezete tette lehetővé: a nagykörúti próbavillamos két hónap alatt készült el keskeny nyomtávú vonalként (1000 mm). Az alsóvezetékes vonalat 1887. november 28-án adták át. Ezt követően megkezdődött a villamoshálózat kiépítése, az 1890-es években újabb társaságok jöttek létre (BURV, BBVV) és a fejlődés következtében a lóvasút háttérbe szorult: a BKVT utolsó lóvasúti vonalszakaszát 1898-ban villamosította, ettől kezdve lóvasút már csak a Margit-szigeten járt, egészen 1928-ig.

1918-ban megtörtént a villamoshálózat egyesítése: létrejött a BEVV, a Budapesti Egyesített Városi Vasutak. 1922. december 27-én a BEVV-ből létrejött a Budapest Székesfővárosi Részvénytársaság, a BSZKRT (ejtsd: beszkárt). Az új vállalat bevezette az egységes, négyjegyű pályaszámokat a villamosain, jelentősen átszervezte a hálózatot (1926, 1930), majd az 1930-as években fejlesztette kocsiszínjeit és új járműveket (Stuka) szerzett be.

A második világháborúban a villamoshálózat jelentős károkat szenvedett, majd Budapest ostroma miatt 1944. december 25-étől 1945. február 6-áig a villamosközlekedés szünetelt.

1949-ben a BSZKRT-ot feldarabolták, a villamoshálózat üzemeltetője a Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV), majd 1951-től a Fővárosi Villamosvasút (FVV) lett. 1963 elején az FVV átvette a dél-budai HÉV-hálózatot és villamosjáratokat a korábbi törökbálinti és nagytétényi HÉV-vonalon. 1964-ben újraindult a villamosközlekedés az Erzsébet hídon. 1968. január 1-jén létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), az FVV pedig az új vállalatba olvadt bele.

A villamoshálózat a szerepe a metróhálózat építése során jelentősen csökkent: az M2-es metróvonal második szakaszának megnyitása után (1972) az Erzsébet hídon megszűnt a villamosközlekedés, ugyanerre a sorsra jutott a Rákóczi úti vonalszakasz is. Ezután a következő nagy változást az M3-as metróvonal 1976. december 31-ei átadása jelentette, ekkor megszűnt az Üllői út Kálvin tér és Nagyvárad tér közötti szakaszán a villamosközlekedés, majd 1980-ban a metró újabb szakaszának átadásakor a Nagyvárad tér és a Határ út között is. A Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvágányok és a Váci úti villamosvonalak megszűnése is az M3-as metró bővítéséhez köthető: az előbbi 1980-ban, az utóbbi pedig 1981 és 1985 között szűnt meg.

Az 1980-as és ’90-es években az egyetlen jelentős fejlesztés a villamoshálózat történetében az 1-es villamos kiépítése volt.

1997-ben megszűnt az éjszakai villamosközlekedés Budapesten.

2000-ben befejeződött az 1-es villamos építése, a vonal elérte a Lágymányosi hídnál kialakított végállomást, melynél még 15 évig végállomásozott. 2001-ben a 13-as és a 63-as villamos összekötésével létrejött a 3-as villamos.

2011-ben újraindult a 6-os villamos vonalán az éjszakai közlekedés.

2014-ben megkezdődött a budai fonódó villamoshálózat kiépítése és az 1-es villamos dél-budai meghosszabbítása. Az 1-es villamos 2015-ben ért át Budára, a budai fonódó villamoshálózatot pedig 2016 januárjában adták át részlegesen, majd márciusban a Clark Ádám téri villamosalagút befejeztével teljesen.

Viszonylatok

Viszonylat	Végállomások		Típus	Megjegyzés
1	Bécsi út / Vörösvári út	Etele út / Fehérvári út	Tatra T5C5, CAF Urbos 3, Combino Supra Budapest NF12B	Kelenföld vasútállomásig és Aranyvölgy megállóhelyig tervezik meghosszabbítását.
2	Jászai Mari tér	Közvágóhíd H	Ganz KCSV7, Ganz csuklós
3	Gubacsi út / Határ út	Mexikói út M	CAF Urbos 3, TW 6000
4	Széll Kálmán tér M	Újbuda-központ M	Combino Supra Budapest NF12B
6	Széll Kálmán tér M	Móricz Zsigmond körtér M	Combino Supra Budapest NF12B
12	Angyalföld kocsiszín	Rákospalota, Kossuth utca	Tatra T5C5K2
14	Lehel tér M	Káposztásmegyer, Megyeri út	Tatra T5C5K2
17	Bécsi út / Vörösvári út	Savoya Park	Tatra T5C5, Tatra T5C5K2, CAF Urbos 3
19	Bécsi út / Vörösvári út	Kelenföld vasútállomás M	Ganz csuklós, CAF Urbos 3
24	Keleti pályaudvar M	Közvágóhíd H	TW 6000, Ganz KCSV7
24G	Keleti pályaudvar M (↓) Orczy tér (↑)	Mester utca / Ferenc körút	Ganz csuklós, Ganz KCSV7, Combino Supra Budapest NF12B	Mester utca / Ferenc körút felől csak az Orczy térig közlekedik.
28	Blaha Lujza tér M (Népszínház utca)	Izraelita temető	Tatra T5C5, TW 6000
28A	Blaha Lujza tér M (Népszínház utca)	Új köztemető (Kozma utca)	Tatra T5C5, TW 6000
28B	Keleti pályaudvar M	Új köztemető (Kozma utca)	Tatra T5C5, TW6000	A 28-as villamos időszakos betétjárata mindenszentekkor.
37	Blaha Lujza tér M (Népszínház utca)	Új köztemető (Kozma utca)	Tatra T5C5, TW6000	Csak hétfőtől péntekig 6:00–8:00 és 14:00–18:30 között közlekedik, egyéb időszakokban a 37A villamos jár a Sörgyárig. A külső szakaszon az egész nap közlekedő 28-as és 28A villamos helyettesíti.
37A	Blaha Lujza tér M (Népszínház utca)	Sörgyár	TW 6000
41	Bécsi út / Vörösvári út	Kamaraerdei Ifjúsági Park	Tatra T5C5, Ganz csuklós
42	Határ út M	Tulipán utca	TW 6000
47	Deák Ferenc tér M	Városház tér	Ganz csuklós
47B	Kamaraerdei Ifjúsági Park	Deák Ferenc tér M	Ganz csuklós	Csak a Deák Ferenc tér felé közlekedik.
48	Deák Ferenc tér M	Savoya Park	Ganz csuklós	Csak szombaton közlekedik.
49	Deák Ferenc tér M	Kelenföld vasútállomás M	Ganz csuklós
50	Határ út M	Pestszentlőrinc, Béke tér	TW 6000
51	Mester utca / Ferenc körút	Nagysándor József utca	TW 6000
51A	Mester utca / Ferenc körút	Ferencváros vasútállomás	TW 6000
52	Határ út M	Pesterzsébet, Pacsirtatelep	TW 6000
56	Hűvösvölgy	Városház tér	Tatra T5C5K	Csak hétfőtől péntekig reggel 6 és 9 óra között, valamint délután 13 óra és 19 óra között közlekedik. Egyéb időszakokban az 56A villamos közlekedik a Móricz Zsigmond körtérig, a Fehérvári úton pedig az egész nap közlekedő 17-es, 41-es és 47-es villamosok helyettesítik.
56A	Hűvösvölgy	Móricz Zsigmond körtér M	Tatra T5C5K
59	Szent János Kórház	Márton Áron tér	Tatra T5C5K	A járat teljes vonalán engedélyezett a kerékpárszállítás.
59A	Széll Kálmán tér M	Márton Áron tér	Tatra T5C5K	A járat teljes vonalán engedélyezett a kerékpárszállítás.
59B	Hűvösvölgy	Márton Áron tér	Tatra T5C5K	Csak hétfőtől péntekig reggel 6:00 és 8:30 között közlekedik. Egyéb időszakokban a hűvösvölgyi szakaszon az 56-os, 56A és 61-es villamosokkal lehet utazni. A járat Szent János Kórház–Márton Áron tér közötti szakaszán engedélyezett a kerékpárszállítás.
60 (Fogaskerekű)	Városmajor	Széchenyi-hegy, Gyermekvasút	SGP	A Széll Kálmán tér és a Normafa felé tervezik a meghosszabbítását.
61	Hűvösvölgy	Móricz Zsigmond körtér M	Tatra T5C5K
62	Blaha Lujza tér M (Népszínház utca)	Rákospalota, MÁV-telep	TW 6000	Csak hétfőtől péntekig 5:30–8:30 és 13:45–19:00 között közlekedik.
62A	Kőbánya alsó vasútállomás (Mázsa tér) (↓) Kőbánya alsó vasútállomás (↑)	Rákospalota, MÁV-telep	TW 6000	Rákospalota felé a Mázsa térről indul. Csak hétfőtől péntekig 5:00–22:00 között közlekedik.
69	Mexikói út M	Újpalota, Erdőkerülő utca	TW 6000

A villamosvonalak számozása

A budapesti villamosvonalakat 1910 óta számozzák, jelenleg az 1-től 69-ig terjedő intervallumban. (E szabály alól 1955 óta lényegében csak négy kivétel volt: a Déli pályaudvar felújítása idején, 1999-ben néhány hónapig közlekedő 80-as, a korábban 29-es és 29Y-ként ismert, a Budapesti Nemzetközi Vásár 100. évfordulója tiszteletére, 1996 szeptemberében a vásár ideje alatt közlekedő 100-as és 100Y, illetve a 18-as betétjárata, a néhány évig üzemelő 118-as villamos.) A betétjáratokat az alapjárat száma mellett egy A betűvel jelölik. (Pl. az 59-es villamos betétjárata 59A.) Korábban a betétjáratoknál az Y jelzést is használták, utoljára 1996-ban (100Y). A B jelzést 2016-tól azok a vonalak kapják, amelyek csúcsidőben az alapjáratot hivatottak kiegészíteni hosszabb vagy kissé eltérő útvonalon. A temetői járatok is a B jelzést kapják, melyek csak Mindenszentek ünnepe körül járnak (28B). A számozott vonalak mellett korábban menetrend szerint közlekedő, betűjelzéses vonalak is voltak, jelenleg betűjelzést csak az előre meghirdetett menetrend szerint, egy vagy néhány napig – általában hétvégén vagy ünnepnapokon – közlekedő nosztalgiajáratok viselnek. 2008-ig a Fogaskerekű vasút nem volt számozott vonal, azóta 60-as jelzéssel közlekedik.

2008-ban jóformán a teljes tömegközlekedési hálózatot átszámozták, egyértelműsítették. Így nem fordulhat elő azonos számozású autóbusz- és villamosvonal.

2014-ig a villamospótló járatokat az adott villamosvonal számával és egy V betűvel jelölték, azonban 2014-től a villamospótló autóbuszok csak az adott villamosvonal számát használják, a V betű megszűnt a jelölésben. A villamospótlási célú, ideiglenes járat- vagy szakaszösszevonások esetén a járatszámokat kötőjellel kombinálva használják, pl. 18–47 (villamospótló számozása), illetve 2015 szeptemberében az 1–18-as, az 1–41-es és az 1–47-es villamosok közlekedtek összevont járatként.

Története

A lóvasúti-hálózat kialakulása

Lóvasút 1880 körül

1863-ban Károlyi Sándor vállalkozói csapata engedélyt kért a Széna (ma: Kálvin) tér és Újpest közötti lóvasút kiépítésére a mai Kiskörúton és a Váci úton. Ez érdekében két évvel később, 1865. május 22-én megalakult Pesti Közúti Vaspálya Társaság, a PKVT. A részvénytársaság elnökének Károlyi Sándor grófot tették meg. A lóvasúti közlekedés Pesten 1866. július 30-án indult meg. Két évvel később, 1868-ban újabb vonal épült a Kerepescher Strasse (magyarul: Kerepesi út; ma: Rákóczi út) – Árokvonal (Rottenbiller) utca – Damjanich utca útvonalon. Még ugyanebben az évben megindult a Köztemető utcán (ma: Fiumei út) át Kőbányára is a lóvasút. A vonalakon közlekedő kocsik első- és másod-, illetve harmadosztályúak voltak, ez utóbbit a tetőn alakították ki. A két lóvasút kiszolgálására megépült az Újpest kocsiszín (1866) és a Kőbányai Forgalmi telep (1868).

Budán Festetich Béláék építették meg saját lóvasútjukat a Lánchídtól Zugligetbe, ami 1868. május 18-ától közlekedett a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) üzemeltetésében. Az újonnan létrejött társaság „vezénylő igazgatója” Rechnitz Henrik lett. Az óbudai vonalat egy évvel később, 1869-ben adták át. A PKVT 1878-ban 110 000 osztrák–magyar forintnyi összeggel levásárolta a BKVT-t és egyesítette a két vállalatot Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BpKVT, majd BKVT) néven.

A helyiérdekű vasútvonalak létrejötte

A szentendrei vonal megnyitása

Már az új BKVT létrejöttekor felmerült a Budapest környéki településekre helyiérdekű vasút építésének ötlete. Az első, Közvágóhíd – Soroksár HÉV-vonal létrehozásáról a BKVT 1882. április 4-i közgyűlésén határozott. Még javában folyt a vonal építése, de a BKVT előmunkálati engedélyt kért a Soroksár – Dunaharaszti szakasz kiépítésére, melyeket meg is kapott. Az első, Soroksárig tartó szakaszon 1887. augusztus 7-én, a Soroksár – Dunaharaszti vonalrészen pedig november 24-én indult meg a közlekedés.

1887-ben létrejött a Budapest-Szentlőrinci Helyi Érdekű Vasút Rt. (BLVV), ami a Budapest-Szentlőrinci Tégla- és Terracottagyár fővárosból való megközelítését biztosította HÉV-vonalával.

1888. július 20-án adta át a BKVT a Kerepesi út – Cinkota, majd augusztus 17-én a Filatori gát – Szentendre vonalakat. A HÉV-ágazat kiválására 1889. december 29-én került sor: megalakult a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Részvénytársaság, a BHÉV.

Balázs Mór ötlete, a BVV létrejöttétől az első világháborúig

A nagykörúti próbavillamos és „kocsiszínje” a Nyugati pályaudvar előtt

A lóvasúti hálózat azonban hiába növekedett (1885-ben már 15 viszonylat járt), kezdett elavulttá válni. Az 1880-as években Balázs Mór tervezetet írt a „várost és környékét felölelő közúti vaspályahálózat kiépítésére”, ezek közül egy vonalat villamos energia felhasználásúvá, a többit (pl. a Stáció (Baross) utcai és a Podmaniczky utcai vonal) pedig gőzvontatásúvá akartak kiépíteni. Ezt követően Balázs Mór új tervvel állt elő, mely szerint két hónap alatt próba jelleggel egy alsóvezetékes, 1000 mm nyomtávú villamosvonalat létesítene a Nyugati pályaudvar és a Király utca között. Az engedélyt Baross Gábor adta meg 1887. október 1-jén. A rövid, négy megállóhelyes szakasz átadására november 28-án került sor. A vonalon három zöld színű kocsi (két motor és egy pót) közlekedett. A vonal üzemeltetésére alapított Nagykörúti villamosvasút 1888-ban a Budapesti Városi Vasút (BVV) nevet vette fel.

A nagykörúti villamos jó fogadtatást kapott, így Balázs Mór módosította korábbi tervét: a Stáció (Baross) utcába és a Podmaniczky utcába tervezett gőz tramway-ek helyett villamos energia felhasználású járművekre tett javaslatot. Az engedélyt megkapták, azonban a megadott 120 napos határidőt nem sikerült tartani egyik vonalnál sem. Budapest első, normál nyomtávolságú (1435 mm) villamosvonalát 1889. július 30-án indították el az Egyetem tértől a Kecskeméti utcán, a Kálvin téren és a Stáció utcán át egészen a Köztemető (Fiumei) útig. A vonalat a próbavillamoshoz hasonlóan alsóvezetékessé építették ki, felsővezetékes vonalak kiépítését esztétikai okokból csak a külvárosban engedték. A villamospályát alkalmassá kellett tenni gőzmozdonyok közlekedésére is az esetleges áramkimaradások érdekében. A Podmaniczky utcai vonalat másfél hónappal később, szeptember 10-én adták át az Akadémia és az Aréna (Dózsa György) út között. A BVV elbontotta a próbavillamost, helyére normál nyomtávú vonalat hoztak létre, mely 1890 márciusától a Nyugati pályaudvar és a Kerepesi (Rákóczi) út, majd augusztustól az Üllői útig járt.

     A nagykörúti próbavillamos
     A Stáció (Baross) utcai villamosvonal
     A Podmaniczky utcai villamosvonal

Az Angol-Magyar Bank 1891 márciusában felvásárolta a BVV-t és új részvénytársaságot alapított Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) néven, melynek vezérigazgatója Balázs Mór lett. Ebben az évben nyitotta meg a BVVV a 2 kilométer hosszú Király utcai villamosvonalat a Nagykörút és a Városliget között,</ref> illetve a gőzüzeműre kiépített Új köztemetői útvonalát. 1892. június 5-étől a nagykörúti villamosok déli végállomása a Boráros tér lett, a vonal hossza ekkor érte el a 3,7 kilométert. 1893. augusztus 5-én a Király utcai vonal újabb szakaszát adták át a Nagymező utcán át az Andrássy útig. 1896-ban megalakult a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamosvasút Rt. (BURV), melynek első vonala január 12-én indult „B” jelzéssel a Ferdinánd hídtól Újpesten át a megyeri kápolnáig. Még márciusban elindult az „A” járat Rákospalotára, majd augusztus 8-án az „F” villamos is a Lehel utcától az akkor átadott Aréna úti aluljáróig.

A BKVT utolsó lóvasúti vonalszakasza 1898. július 2-án, a Széna tér és a Déli pályaudvar közötti pálya villamosításával szűnt meg. Ugyanebben az évben a BKVT megszerezte a BURV részvénytöbbségét. 1899-ben megalakult a Budapest-Budafok Helyiérdekű Villamos Vasút Rt. (BBVV), melynek HÉV-járata már villamos üzeműre épült ki.</ref> 1900. november 16-án az „A” és „B” villamosok belső végállomását a Ferdinánd téri villamos-végállomás megszűnése miatt a Nyugati pályaudvarhoz helyezték át. 1900-ban a BLVV is villamosította a vonalát és a Szarvas csárda térig hosszabbította, így Budapest utolsó lóvasúti vonala a margitszigeti maradt: ezt 1928-ban számolták fel. A 19. század végére a villamosvonalak kiépítésével együtt megtörtént a lóvasúti telephelyek villamosítása is: átalakították a Pálffy telepet, a Damjanich telepet, illetve a Szépilona kocsiszínt, valamint az Újpest kocsiszínt. Modernizálták a járműparkot, illetve áttértek a láncmeghajtásról a fogaskerék-meghajtásra.

1905. november 21-én a BVVV a Nyugati pályaudvartól Sertésvágóhídig közlekedő járatát a Gubacsi úton át Erzsébetfalváig hosszabbította. Ez volt akkoriban a leghosszabb villamosjárat és a BVVV egyetlen járata, amely elhagyta a főváros területét. A villamos Erzsébetfalvát egy vágányon járta be Vezér (Jókai Mór) utca – Nagy Sándor (Nagysándor József) utca – Kossuthfalvi (Szent Erzsébet) tér útvonalon. A járat létesülésének előzményeként január 13-án a BVVV megnyitotta a Ferencváros kocsiszínt és 30 új motorkocsit rendelt. 1907. július 7-én a BHÉV is elindította saját járatát Erzsébetfalván a Vágóhídtól a Pöltenberg utcáig, a BVVV-hez hasonlóan körforgalomban. Ugyanebben az évben átadták az Óbudai kocsiszínt, illetve még ebben az évben indította el a BURV a „C” jelzésű járatát az Istvántelki Főműhelyhez. Innen egy körforgalmi szárnyvonalat hoztak létre a Mária utca – Ősz utca – Viola utca – Vasút utca útvonalon, amelyen elindult északi irányba a „D”, a déli irányba pedig az „E” villamos.

1909. január 20-án megnyílt a Határ út – Baross utca – Nagy Sándor utca – Török Flóris utca hurokvágány, ezzel a BVVV a konkurens BHÉV-et kívánta kiszorítani Erzsébetfalva nyugati részéről.

1910-ig ilyen jelzéseket használtak

A 20. század elejére már több, mint 30 villamosvonala volt a fővárosnak, ekkora már kezdett bonyolulttá válni a színes zászlós jelzés. Ennek következtében 1910-ben bevezetésre került a számjelzés, ettől kezdve a BKVT járatai a páratlan, a BVVV viszonylatai pedig a páros jelzést kapták. A BURV a vonalait változatlanul betűvel jelölte.

1913. január 1-jén elindult a BURV akkor leghosszabb útvonalon (26 km) személyforgalmat lebonyolító járata, a „H”: a 95 perces menetidővel rendelkező járat a Nyugati pályaudvarról indult és a Lehel úton haladva érte el Újpestet. Innen Rákospalotára ment és a Széchenyi téren becsatlakozott a BHÉV rákospalotai szárnyvonalába. A „H” ezen folytatta útvonalát és a gödöllői vonalra kanyarodva érkezett annak budapesti végállomásához, a Keleti pályaudvarhoz. 1914-ben a BURV megszüntette a „D” és „E” jelzésű vonalát.

1914. december 17-én a kishurok kibővült, a BHÉV járatai ettől kezdve az Előd utcában végállomásoztak (mai pacsirtatelepi végállomás).

Az integrált hálózat és annak feloszlása – a BEVV és a BSZKRT

1918 novemberének elején megalapították BEVV-t (Budapesti Egyesített Városi Vasutak), mely jogtulajdonosának a fővárost nevezték ki. A BKVT, a BURV és a BVVV az új vállalatba olvadt. 1922. december 27-én megszűnt a BEVV, a jogutód az új közlekedési vállalat, a Budapest Székesfővárosi Részvénytársaság (BSZKRT; ejtsd: beszkárt) lett. 1923. június 7-én jóváhagyták a BSZKRT villamosain az egységes, négyjegyű pályaszámok bevezetését, mely 1924-ig meg is történt.

Az 1930-as menetrendi módosítás során a 49-es útvonalát módosították

1926. július 12-én a BSZKRT nagyszabású menetrend-módosítását vezetett be, melynek következtében 13 járatot megszüntettek (1, 17, 21vrr, 23, 26, 39, 43, 45, 57, 58, 63, 75, 77) és 8 útvonalát módosították (11, 31, 44, 49, 51, 61, 65, 71). A BSZKRT az elavult kocsijaiat korszerűsítette, illetve újakat is beszerzett: ezek voltak a középajtós 3200-as és 3300-as ikerkocsik (később a 3100-as kocsiszámokat kapták), illetve a 70–87 és 3500–3529 pályaszámú motor-, valamint az 5600–5649, 5700–5714 és 9900–9911 pályaszámú pótkocsik (ez utóbbi kettő tartomány 1950-ben 5650 és 5675 közötti kocsiszámot kapott). 1929-ben az Üllői úti villamospálya Vecsés-határ végállomásig (ma: Pestszentlőrinc, Béke tér) épült ki, ezzel együtt az 50-es villamos útvonalát idáig hosszabbították. 1930. szeptember 15-én újabb nagyméretű menetrend-módosítás lépett életbe, ez 16 villamosjáratot érintett: megszűnt a 15-ös, a 31-es, a 33-as, a 35-ös, az 54-es, a 65-ös, a 69-es és 77-es villamos, illetve módosult az útvonala a 8-as, a 19-es, a 37-es, a 44-es, a 48-as, a 49-es, az 53-as és a 71-es villamosnak.

Az 1930-as években megtörtént több forgalmi telep, kocsiszín és karbantartó bázis fejlesztése is. 1939-ben bemutatták a Ganz TM típusú (Stuka) villamosokat, az UV-k elődjét. A 75 villamos (3600–3674) forgalomba állítása 1940 és 1943 között történt meg, elsőként a 44-es vonalon.

Az 1944. november 4-én felrobbantott Margit hídon villamosok is tartózkodtak

1941. november 9-én bevezették Budapesten a jobb oldali közlekedést.

A második világháború alatti gumiköpeny- és benzinhiány miatt a BSZKRT 1942–43-ban 41 autóbuszt sínautóbusszá épített át, ezek a 10-es és 37-es villamos vonalán közlekedtek.

A második világháborúban 900 villamoskocsi megsérült, illetve 40 km vágány és 300 km felsővezeték, valamint az áramátalakító kapacitás 41 százaléka megsemmisült. Budapesten a villamosközlekedés 1944. december 25-étől szünetelt.

1945. február 7-én újraindult a városban a villamosközlekedés, elsőként az Újpesti víztorony és a Forgách utca között. Buda és Pest között a villamoskapcsolat 1946. augusztus 20-án valósult meg az újjáépített Szabadság hídon.

1947. július 25-én kigyulladt a Kispesti kocsiszín, a tűz során 70 motor- és 6 pótkocsi kiégett. 1947. november 16-án újraindult a 4-es villamos, a járat a Margit híd budai és pesti hídfője között közlekedett egy vágányon, ingajáratként 3 darab 4 vagy 5 kocsis szerelvényekkel. Az ingajárat 1948. július 28-án szűnt meg, augusztus 1-jén pedig teljes szélességében átadták Margit hídat.

1949 márciusában megszűnt az Akadémia utcában a villamosközlekedés, a vágányokat a rakpartra helyezték át.

1949. szeptember 30-án feloszlott a BSZKRT, a villamosvonalak üzemeltetését a Fővárosi Villamos Vasút Községi Vállalat (FVKV) – 1951-től Fővárosi Villamosvasút (FVV) – vette át.

Az FVV-korszak (1949–1967)

Fájl:Budapest XIII., Árpád (Sztálin) híd, Népfürdő utcai villamosmegálló. - Fortepan 11209.jpg

33-as villamos a Sztálin hídon 1951-ben

1949. december 11-én megszűnt a Király utcai villamos, december 21-én átadták az első pesti trolibuszvonalat, mely a 70-es számot kapta.

1950-ben átépült a Dózsa György úti aluljáró, a Váci út és az Ajtósi Dürer sor közötti villamosvágányokat új nyomvonalra helyezték át.

1950. május 1-jén átadták a Kádár utcai hurokvégállomást a Marx térnél.

1950. november 7-én átadták a Sztálin (Árpád) hidat, vele együtt pedig a 33-as villamost, ami a jelzését az 1917-es októberi orosz forradalom 33. évfordulója alkalmából kapta.

1951. április 30-án a 2-es villamos útvonalát a Dimitrov (Fővám) tértől a Boráros térig hosszabbították, a Dimitrov téri aluljáró átadására azonban több, mint két hónappal később, júliusban került sor.

1952-ben a Felvonulási tér kialakítása miatt megszűnt a Dózsa György úti villamos.

1952. november 22-én a Petőfi híd átadásával a 4-es villamos útvonalát a Móricz Zsigmond körtérig, majd a 6-osét december 21-én a Petőfi híd budai hídfőjéig hosszabbították.

1955-ben vezették be a villamosjáratok az 1 és 69 közé sorolását: a 81-es villamos jelzését 58-asra, a 83-asét 56-osra, a 90-esét 12-esre, a 91-esét 14-esre, a 93-asét pedig 8-asra módosították.

1955. május 23-án új járat indult 5-ös jelzéssel a Flórián tér és a Bogdáni út között.

1955. július 7-én átadásra került a Nagy Lajos király útján a Bosnyák tér és a Mogyoródi út között kiépített második vágány, illetve a Vezér utcán a Mogyoródi út és a Füredi út között létesített egyvágányú vonalszakasz, így ezen a vonalon megindult a 64-es villamos.

1955. október 26-án a Bihari úti ipari vágányok villamosításával átadták a 13-as villamost a Mázsa tér és az Üllői út között, ami az azonos jelzésű autóbuszjáratot váltotta ki.</ref>

Villamosok az ’56-os forradalomban Sérült villamos a Népszínház utcában A 4450-es kocsi a Múzeum körúton A 2174-es kocsi

1956-ban megkezdődött az UV1 típusú villamosok sorozatgyártása, az első villamos április 3-án állt forgalomba a 2-es vonalon.

1958. november 12-én az 5-ös vonalát a Hévízi útig hosszabbították.

1959. április 30-án átadták a Schönherz Zoltán úti (Október 23. utcai) vonalszakaszt, ezért a 4-es útvonalát erre terelték és Budafok, forgalmi telepig (Budafok kocsiszín) hosszabbították. A Móricz Zsigmond körtérre ettől kezdve a 6-os villamos jár.

A 13-as villamost 1959. november 21-én Pesterzsébet, Nagy Sándor utcáig hosszabbították az újonnan létesített Határ úti vonalrészen, illetve a mai Epreserdő utcával párhuzamosan kiépített vágányokon.

1960. április 2-án az FVV átadta az Egressy tér és Örs vezér tere között kiépített 940 méter hosszú, kétvágányú vonalszakaszát, ezért a 68-as villamos végállomását a Bosnyák térről az Örs vezér terére helyezték át.

Az Erzsébet híd terheléspróbája

1963. január 1-jén megszűnt a dél-budai HÉV-közlekedés, pontosabban villamossá alakult át: elindult a 41-es villamos, mely a törökbálinti HÉV-et váltotta ki, igaz immáron csak Budaörsig, illetve a 43-as villamos, ami a nagytétényi HÉV-et pótolta.

1963. december 16-án villamos-végállomást alakítottak ki a Schönherz Zoltán úton, ami a „Lágymányosi lakótelep” nevet kapta.

1964. május 11-én átadták a forgalomnak a Nagy Lajos király útja Bosnyák tér és Erzsébet királyné útja közötti szakaszán a villamosvágányokat, ennek következtében elindult a 62-es villamosjárat a Kerepesi úti lakótelep (Örs vezér tere) és Rákospalota, Pestújhely (Rákospalota, MÁV-telep) között.

1964. november 21-én felavatták az újjáépített Erzsébet hidat, melyen villamosvágányokat is építettek, így Budapest újabb hídján indult meg a villamosközlekedés, emiatt több villamosjárat útvonala módosult: meghosszabbodott a 44-es és a 68-as villamos útvonala, a két járat a Felszabadulás tér (Ferenciek tere) helyett a Moszkva (Széll Kálmán) térig (44), illetve a Móricz Zsigmond körtérig (68) járt. Módosult a 60-as villamos útvonala is, a Szabadság híd helyett az új hídon közlekedett a továbbiakban, illetve a belvárosi végállomását a Baross térre helyezték át. Újraindult a 19-es a Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar között. A 23-as és a 67-es villamos útvonalát a Baross térig vágták vissza, a 23A villamost megszüntették.

1965. október 20-án a budai Szarvas téri végállomás átadásával a 67-es villamos végállomását a Keleti pályaudvartól ide helyezték át, illetve új járat indult 60A jelzéssel a Keleti pályaudvar és a Szarvas tér között.

A BKV létrejötte és a villamoshálózat felszámolása a ’70-es években

Ganz csuklósok a Baross téren

1968. január 1-jén létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat, a BKV. A korábbi üzemeltetők az új vállalatba olvadtak be, köztük az FVV is.

1970. február 28-án megszűnt a Boráros teret és a Nagyvásártelepet összekötő 22-es villamos, pótlására K jelzéssel pótlóbuszt indítottak villamos-viteldíjjal.

1970. április 2-án az M2-es metró első (Fehér út – Deák tér) szakaszának átadásával lerövidült a 42-es, módosult az útvonala 42A járatnak, új járat indult 44A jelzéssel, illetve megszűnt a 38-as, az 52A, a 60A, a 69-es és a 69A villamos. 1970. április 3-ától 1972. december 22-éig a Margit híd és a Lánchíd között szünetelt a villamosközlekedés, ezért a korábbi a Margit hídig közlekedő 9-es villamos vonalát a Lánchídig vágták vissza.

1971. március 7-én a szentendrei HÉV-nek ideiglenes végállomást alakítottak ki Császárfürdő néven, ezzel együtt itt egy ideiglenes villamos-csomópontot alakítottak ki, és több járat végállomását is ide helyezték át: dél felől a 4-es, a 4A és a 18-as, illetve északról a 11-es és a 17-es villamos érkezett ide. Ezzel együtt új járatot indítottak a Csörsz utcától idáig 57-es jelzéssel. A 66-os villamost a Nagyszombat utcai hurok felszámolása miatt megszüntették.

1972. október 31-én megszűnt a Thököly út és az Állatkert közötti 25-ös villamos, pótlására szintén K jelzésű autóbusz indult, melynek jelzését 1973-ban 25-ösre módosították.</ref>

1972-ben megszűnt az Erzsébet hídon és a Rákóczi úton a villamosközlekedés

1972. december 22-én megnyílt az M2-es metró második (Deák tér – Déli pályaudvar) szakasza is, illetve a metró átadásához kapcsolódóan a szentendrei HÉV budapesti végállomását a Batthyány térhez helyezték át a metróval való átszállási kapcsolat létesítésének érdekében. Ennek következtében a villamosjáratok útvonalát két ütemben, december 23-án és 31-én módosították. Elsőként 23-án a 44-es, a 67-es vonalát a Baross térig rövidítették, a 44A és 67A jelzésű betétjáratot megszüntették. December 30-án a 44É is megszűnt, részleges pótlására elindult a 68-as éjszakai járat a Keleti pályaudvar és az Örs vezér tere között. 31-én a 4-es végállomása a Moszkva (Széll Kálmán) tér, a 9-esé és a korábban Pestre közlekedő 19-esé a Batthyány tér lett, valamint a 18-as északi végállomását a János Kórházhoz helyezték át.</ref> A 11-es és a 17-es déli végállomása ismét a Margit híd lett. A 41-es útvonalának Budafok, Forgalmi telepig, illetve a 43-as északi végállomásának Varga Jenő (Városház) térre való rövidítését és a 47-es villamos déli végállomásának ide helyezését is a szentendrei HÉV meghosszabbításával magyarázták. A 65-ös útvonalát Rákospalota, Pestújhely (ma: Rákospalota, MÁV-telep) végállomásig, a 68-as vonalát a Baross térig vágták vissza. A változások a 63-as villamost is érintették: Budapest egyetlen járata, melynek engedélye volt a Gellért tér északi feléről a Szabadság hídra kanyarodni jelentősen módosult, nem ment át Budára többet, végállomása a Madách tér lett. A 4A, a 9A, az 57-es jelzésű villamosjáratot megszüntették. Az év utolsó napján megszűnt a Rákóczi úton és az Erzsébet hídon a villamosközlekedés.

1973. október 11-én átadták az új közvágóhídi villamos-végállomást, melynek következtében először a 24-es végállomását a Nagyvárad térről, majd december 14-én a 2-esét a Boráros tértől ide helyezték át. A 2-es korábbi útvonalán 2A jelzéssel betétjáratot indítottak.

1973. december 29-én indult el a felújított és a Mexikói útig meghosszabbított kisföldalatti, ennek köszönhető, hogy a zuglói végénél új villamos-végállomást avattak fel. Az új végállomás új villamosjáratot is kapott, ez volt a 69-es, amely az Erzsébet királyné útjára rákanyarodva a 67-essel párhuzamosan közlekedett a MÁV-telepi hurokvégállomásig, de útvonala itt nem ért véget: egészen az akkor épülő Újpalotáig jutott az Erdőkerülő utcánál kialakított végállomásig.

1974. január 1-jén megszűnt az óbudai 5-ös villamos, mely a Flórián tér és a Hévízi úti lakótelep között közlekedett. Pótlására 18Y jelzéssel autóbuszjáratot indítottak.

1974-ben a 29-es villamosnak elágazójárata indult 29Y jelzéssel a Baross tér és a BNV főbejárat között.

1974. október 4-én megszűnt a pesterzsébeti Baross utcában, illetve a Nagy Sándor (Nagysándor József) utca Baross utca és az Ady Endre utca közötti szakaszán a villamosközlekedés, ezért a 31-es villamos a Török Flóris utcán át közlekedett és útvonalát az akkor kiépített Nagy Sándor utcára kanyarodó vágányon keresztül a Pacsirtatelepig hosszabbították.

1975. július 7-én az 58-as villamost ideiglenes jelleggel – majd véglegesen – Budagyöngyéig rövidítették.

1975. augusztus 3-án megszűnt a Pestlőrinc, Béke tér és Pestimre, Vasút utca között egy vágányon közlekedő 40-es villamos. Pótlására elindult a 93Y busz.

1975. szeptember 1-jén megszűnt az istvántelki hurok, a 14-es villamos végállomását az Angyalföld kocsiszínhez, a Pozsonyi utcába helyezték át.

1976-tól az 58-as villamos a Szarvas Gábor utca és Zugliget közötti szakaszán csak egy vágányon közlekedett.

Az M3-as metróvonal első (Deák tér – Nagyvárad tér) szakaszának 1976. december 31-i átadásával 1977. január 1-jén jelentősen megváltozott Budapest tömegközlekedése. A villamoshálózatot ez annyiban érintette, hogy az Üllői út Kálvin tér és Nagyvárad tér közötti szakaszán megszűnt a villamosközlekedés, emiatt a Dél-Pest felől érkező villamosjáratok a részben átépített Nagyvárad téri végállomásra érkeztek. A metró megnyitása miatt a 42-es villamos idáig rövidült, új járat indult 50A jelzéssel a Kispest, Villanytelepig, illetve ezek mellett a BKV megszüntette a 42A és az 52-es villamost, valamint bezárta a Kispest kocsiszínt.Kispest kocsiszín. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2016. december 22.)</ref>

1977. január 17-én a zugligeti 58-as villamos a pálya rossz állapota miatt megszűnt. A pálya állapota ekkorra már annyira leromlott, hogy a járat megosztott útvonalon járt a Szarvas Gábor utcáig. Pótlására 58V jelzéssel villamospótló indult. A villamosvonal megszűnésének egyik oka az volt, hogy a BKV trolibusszal akarta kiváltani, azonban ebből nem lett semmi.

1977. július 1-jén megszűnt a 41-es villamos budaörsi vonalrésze, ezért Kamaraerdőig rövidült. Ez volt az utolsó villamosjárat, mely elhagyta Budapest határát.

15-ös villamos a Váci úton 1976-ban

1977. november 15-én megszűnt a Pozsonyi úton és a Dráva utcában közlekedő 15-ös és 15A villamos, pótlásukra a 15-ös jelzéssel villamospótló járatot indítottak a 79-es trolibusz Dózsa György út – Jászai Mari tér szakaszának kiépítéséig a Dráva utca – Váci út – Tisza utca – Hegedűs Gyula utca – Gogol utca – Rajk László utca – Csanády utca – Fürst Sándor utca – Budai Nagy Antal utca – Pozsonyi út – Dráva utca útvonalon, körjárati jelleggel. A pótlóbusz 1978. március 4-én megszűnt, 5-étől pedig a 79-es trolibusz közlekedett helyette a Jászai Mari térig.

1978. április 18. és május 12. között típuscsere történt a 4-es és 6-os villamoson: a korábbi pótkocsis Ganz UV villamosok helyett forgalomba álltak a „Góliát”ok (csatolt Ganz CSMG-k) a Nagykörúton.

1979. március 6-án megszűnt a pesterzsébeti Ady Endre utca Nagysándor József utca és Határ úti közötti szakaszán is a villamosforgalom. Ekkor jött létre a kapcsolat a pacsirtatelepi és a szabótelepi hurok között, a 31-es ettől kezdve a Jókai Mór utcán át érte el a Határ utat.<

1979. október 19-én megszűnt a Bosnyák tértől a Füredi utcáig részben egyvágányú szakaszon közlekedő 64-es villamos, melyet a 15-öshöz hasonlóan a trolibuszhálózat terjeszkedése indokolt: 1980. január 2-áig pótlóbusz közlekedett helyette, másnap már a 82-es trolibusszal utazhattak a zuglói lakosok.

Villamosközlekedés a 20. század végén

Fájl:Frankel Leó út a Lukács fürdőnél, jobbra az ORFI épülete (ma Budai Irgalmasrendi Kórház). Fortepan 66360.jpg

Ganz CSMG a 11-esen 1979-ben

A következő villamosvonal megszűnésére sem kellett sokat várni: az M3-as autópálya bevezető szakaszának építése miatt 1980. január 13-án a külvárosi utcákon, részben egy vágányon közlekedő 65-ös szűnt meg. A BKV helyette autóbuszjáratot indított.

1980. március 30-án az M3-as metró II/A (Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest) szakaszának átadásakor ismét módosult Dél-Pest közlekedése: megszűnt a Nagyvárad téri villamos- és autóbusz-végállomás, ennek következtében a járatokat az új szakasz két állomásáig, a Határ útig (busz és villamos), illetve Kőbánya-Kispestig (busz) rövidítették. A 42-es és az 50-es villamos útvonala a Határ útig rövidült, illetve megjelent egy új járat 52-es jelzéssel Pesterzsébet, Pacsirtatelep végállomásig, mely szintén a másik két járathoz hasonlóan Határ úttól indult. Az 51-es villamost a Használtcikk piacig vágták vissza, a Nagyvárad tértől idáig közlekedő 51A-t pedig megszüntették.

1980. június 16-án megkezdődtek a Szabadság híd felújítási munkálatai, ennek következtében ideiglenes jelleggel szünetelt a közlekedés a 47-es és a 49-es villamos vonalán. Ez azonban a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosközlekedés végét jelentette, ugyanis a két villamosjárat október 17-étől ismét közlekedett, azonban már csak a Deák Ferenc téri végállomásig. A változás az M3-as metró II/B (Deák tér – Élmunkás tér) szakaszának építési munkálataihoz köthető, ugyanis a villamos az épülő metróval párhuzamosan futott. Az metró újabb szakaszának átadásáig (1981. december 30.) a villamosjáratok pótlására 49V jelzésű autóbusz közlekedett a Deák tér és a Bulcsú utca között.

1980. december 31-én megszűnt az újpesti 8-as villamos, mely az István tér és a Megyeri út között közlekedett. Pótlására elindult a 147-es busz.

1981. januárjában két óbudai járat búcsúzott el: az egyik volt az utoljára 16-án közlekedő, a Marx (Nyugati) teret és a Bécsi utat összekötő 33-as, a másik pedig a 19-én megszüntetett Pacsirtamező utcai 11-es villamos. Mindkét járat megszűnését a BKV a Flórián tér és a Bécsi út átépítésével, illetve az Árpád híd felújításával indokolta.

1981. április 1-jén az M3-as metró a II/B Deák tér – Élmunkás tér szakaszának építési munkálatai miatt megszűnt a Kádár utcai villamos-végállomás, ezért a 3-as és az 55-ös villamos útvonalát az Árpád hídig, a 12-esét és a 14-esét pedig az Élmunkás (Lehel) térig vágták vissza, illetve ezek mellett a 14-es újpesti végállomása az István tér lett. A 3-as és az 55-ös villamosjárat 1982. május 2-án szűnt meg, ezzel együtt pedig a Váci úti villamosvonal Árpád híd–Újpest kocsiszín szakasza. A két villamosjárat megmaradt szakaszán elindították a 10A villamost Rákospalota, Kossuth utca és Újpest, Fóti út között. Július 1-jén bezárt az Újpest kocsiszín.

1983. november 30-án megszűnt a nagytétényi 43-as, a 43A és a 43É jelzésű villamosjárat, pontosabban a BKV közleménye szerint a mai napig „szünetelnek”, azonban a nyomvonalnak már csak hűlt helye látható.

1984. november 6-án elindult az 1-es villamos a Bécsi út és a Lehel utca között, melyet akkoriban gyorsasága miatt „gyorsvillamos”ként emlegettek. A 4,4 km hosszú villamosvonal átadását az M3-as metró III/A Élmunkás tér – Árpád híd szakaszához időzítették. A vonalon az akkor beszerzett Tatra T5C5 típusú villamosokat állították forgalomba kettes csatlásban.

1985. május 31-én újabb villamosvonal szűnt meg, ez volt az újpesti 10-es és vele együtt a Váci úton és az Árpád úton is megszűnt a villamos-közlekedés.

1986. december 15-én a 14-es útvonala a káposztásmegyeri lakótelep déli részéig, a Szilas-pataknál kiépített végállomásig hosszabbodott.

1987. július 21-én 1,2 kilométerrel hosszabb lett az 1-es, végállomását a Kacsóh Pongrác úthoz helyezték át. 1990. július 1-jén a Thököly útig, majd 1993. október 12-én a Kerepesi útig hosszabbodott, ezzel kiváltva 1990-ben az 55-ös (gyors 55-ös), majd 1993-ban az 55-ös buszt.

1993. november 23-ától a 23-as villamos a Közvágóhíd helyett a Ferenc körútig közlekedett.

1994. augusztus 31-én megszűnt a Keleti pályaudvartól a Kápolna térig közlekedő 36-os villamos, a Kápolna utcában megszűnt a villamosközlekedés.

1995. július 17-én az 1-est a Salgótarjáni utcáig hosszabbították.

1995-ben közlekedett utoljára a 29-es és a 29Y villamos, a következő évben a BNV-re már 100-as és 100Y jelzéssel indítottak villamosjáratokat a BNV 100. évfordulójának alkalmából – ez volt az első eset 1955 óta, hogy 69 feletti jelzéssel indítottak menetrend szerinti villamosjáratot. 1996-ban közlekedett utoljára villamos az Expo térhez.

1995. december 24-én megszűnt a Thököly út utolsó két villamosvonalának egyike, a 44-es.

1995. december 27-én a 12-es villamos útvonalát Angyalföld, forgalmi telepig vágták vissza, a hármas csatolt szerelvények helyett két kocsiból álló Tatra T5C5-öket állítottak forgalomba a vonalon.

1996. március 31-én bezárt az Óbuda kocsiszín.

1997. március 10-én megszűnt az utolsó Thököly úti villamosvonal, a 67-es. Pótlására március 11-étől 67V jelzéssel pótlóbuszjáratot indítottak.

1998. július 31-én a 14-es útvonala 1,9 kilométerrel és 4 megállóval meghosszabbodott, északi végállomása Káposztásmegyer, Megyeri út lett.

1999. augusztus 30. és október 9. között a Déli pályaudvar lezárása miatt 80-as jelzéssel tehermentesítő járat közlekedett a Kelenföldi pályaudvar és a Szent János Kórház között.

2000. május 29-én a 23-as villamos a Népligetig rövidült, a Vajda Péter utcában megszűnt a villamosközlekedés. Október 15-étől már csak Ferencváros pályaudvarig közlekedett, majd az 1-es Könyves Kálmán körúti szakaszának december 16-i átadása miatt megszűnt. Az 1-esnek és a 30-asnak ekkor betétjárata is indult 1A, illetve 30A jelzéssel.

Hálózatfejlesztés a 21. században

2001. október 3-án összevonásra került a 13-as és a 63-as villamos az Örs vezér terén, létrejött a 3-as villamos. Az új, Zuglót és Pesterzsébetet összekötő, Kőbányán és Ferencvároson áthaladó járatra használt villamosokat szereztek be Hannoverből, ezek voltak a TW 6000-esek. A két villamosvonal összekötésével a 62-es villamost is meghosszabbították a Mázsa térig. Október 24. és 2002. február 28. között átépült a Száva kocsiszín a TW 6000-esek fogadására.

2003. februárjában kiépítették a több, mint 8 éve megszűnt 36-os villamos Kápolna utcai szárnyvonalát. Szeptember 8-án Szilágyi Erzsébet fasor villamosforgalmának tehermentesítése érdekében a reggeli csúcsidőben minden második 18-ast 118-as jelzéssel Budagyöngyéig közlekedtettek. Október 20. és december 6. között átépült a 4-es villamos dél-budai végállomása. November 1-jén a 41-es villamost a Batthyány térig hosszabbították.

2005. február 1-jén a 18-as villamost a Savoya Parknál újonnan épített végállomásig hosszabbították meg, a 118-as ezentúl a délutáni csúcsidőszakban is közlekedett, útvonala változatlan maradt. Július 4-én a 30-as vonalát a Nagysándor József utcáig rövidítették.

2006. júliusában meghosszabbították az Angyalföldi kocsiszín tárolóvágányait, illetve újakat is építettek. Szeptemberben megkezdődött a Combino villamosok fogadásának érdekében a Hungária kocsiszín átépítése, az ott tárolt „Góliát” villamosokat (csatolt Ganz csuklós) a Baross fogadta be ideiglenesen, a Barossban tárolt Tátrákat pedig az Angyalföld. Szeptemberben új tárolóvágányok épültek a Ferencváros kocsiszínben is, erre azért volt szükség, hogy átvegye a Hungáriától a 37-es és a 37A villamos üzemeltetését. Ez utóbbi járatot még szeptember 1-jén a Sörgyárig rövidítették.

Szeptember 3. és 30. között felújították a Kelenföld kocsiszínt is. November 14-én új megálló létesült a 41-es villamos vonalán Kőérberek néven. 23-án megszűnt a 3-as és az 52-es vonalon a Köteles utca megállóhely.

2006. április 2-án új megállóhely létesült a 14-es vonalán Atlétikai stadion néven. Április 18. és június 9. között a nagykörúti 4-es és 6-os villamos vonalán átépültek a peronok, a felsővezeték és a villamospálya cseréje is megtörtént, ez utóbbi csak néhány helyen. Július 1-jén forgalomba állt – első körben csak hétvégén a 4-es vonalán – a magyar főváros első alacsonypadlós villamosa, a Siemens Combino. Augusztus 1-jétől a Száva kocsiszín nem ad ki Ganz UV villamosokat, megtörtént a típuscsere a 42-es és 52-es vonalán Ganz csuklósra.

2007. április 2-ától az M4-es metró Kálvin téri építési munkálatai miatt a 47-es és 49-es villamos rövidített útvonalon, a Kálvin tér (Lónyay utca) néven kialakított ideiglenes végállomásig járt. Június 25-étől a metró Fővám téri építési munkálatai és az aluljáró átépítése miatt a 2-es villamos megosztott útvonalon, Közvágóhíd és Czuczor utca, illetve a Havas utca és Jászai Mari tér között közlekedett.

Augusztus 20-án közlekedett utoljára Ganz UV villamos menetrend szerinti forgalomban Budapesten, utolsóként a 47-es vonalon. 21-én a Szabadság híd lezárása miatt átszervezték Buda villamoshálózatát, a 47-es és 49-es villamosok szüneteltek, a 118-ast megszüntették. A 18-ast Hűvösvölgyig, az 56-ost a Városház térig, az 59-est pedig a Szent János Kórházig hosszabbították. Új járat indult 41A jelzéssel a Batthyány tér és Albertfalva, Forgalmi utca között.

2008. augusztus 21-én a paraméterkönyv első ütemének bevezetésével a számütközések miatt a 30-as és 30A villamos jelzését 21-esre és 21A-ra módosították, ez utóbbi útvonalát Ferencváros vasútállomásig hosszabbították. A 62-es villamos útvonalát a 28-as vonalán a Blaha Lujza térig nyújtották, ez utóbbi járatot ritkították. A 62-es korábbi vonalán 62A jelzéssel betétjáratot indítottak. Az 59-es kora reggeli és késő esti meneteit az 59A betétjárat teljesíti ezentúl a Moszkva (Széll Kálmán) térig. A második ütem bevezetésével szeptember 5-én megszűnt a 67V, 6-án beleolvadt az új 5-ös buszba.

2009. február 1-jén bevezették, hogy ha nincs leszálló, illetve felszálló utas a megállóban, akkor a villamos áthaladhat. Ezt elsőként az 59-es és az 59A vonalán vezetik be. Július 31-én újraindul a Döbrentei tér és a Batthyány tér között a villamosközlekedés, a Lánchíd és Ybl Miklós tér megállóhely összevonásra került Clark Ádám tér néven. Október 6-ától a Margit híd felújítása miatt a 4-es és 6-os villamos ideiglenes pályán közlekedett. A menetidő megnövekedése miatt ismét forgalomba álltak „Góliát”-ok a 4-esen. Október 31-étől a 2-es és a 2A villamos újra teljes vonalán közlekedik.

2010. október 19. és 2011. április 29. között a Károly körút átépítése miatt a 47-es és a 49-es csak az Astoriáig járt. A munkálatok ideje alatt teljesen átépült a Deák téri végállomás, illetve a villamospálya is.

2011. május 1-jén életbe lépett az új paraméterkönyv, melynek keretei közt ismét közlekedik éjszakai villamos a 6-os vonalán. A 21-es és a 21A jelzését 51-esre és 51A-ra módosították és a vonalon forgalomba álltak a TW 6000-esek. A 28-as és a 37-es végállomásait felcserélték, a 28-as az Izraelita temetőig, a 37-es a Kozma utcáig jár. A 28-as korábbi vonalán forgalomba állt a 28A betétjárat.

Az 1-es villamos felújítása és Dél-Budáig hosszabbítása (2013–2015)

A munkálatok 2013. szeptember 28-án kezdődtek meg, elsőként a Bécsi út és a Lehel utca között, az 1-es villamos a Lehel utcától indult a Közvágóhíd felé; az 1A betétjárat közlekedése szünetelt. December 15-én újraindult a forgalom a Lehel utca és az Árpád híd metróállomás közötti szakaszon. 2014. január 24-én megkezdődött a közvágóhídi végállomás átépítése, a villamos az Árpád híd metróállomás és a Mester utca között járt. Április 1-jétől 10-éig a Vajda Péter utca és az Árpád híd, majd 11-étől a Népliget metróállomás és a Kacsóh Pongrác út között járt. Május 5-én megnyitották az óbudai szakaszt, a villamos a Bécsi út / Vörösvári út és a Népliget metróállomás között közlekedett. Június 10-étől az 1-es villamos a Bécsi út / Vörösvári út és a Lehel utca / Róbert Károly körút között járt. Június 16-án megkezdték a meghosszabbítási munkálatokat a Rákóczi hídon és Dél-Budán. Szeptember 7-én átadták a Puskás Ferenc Stadion metróállomás és a Közvágóhíd HÉV-állomás közötti vonalrészt. Az 1-es villamos ettől a naptól kezdve megosztott útvonalon, a Bécsi út / Vörösvári út és a Lehel utca / Róbert Károly körút, illetve a Puskás Ferenc Stadion metróállomás és a Közvágóhíd HÉV-állomás között közlekedett. November 19-étől újra teljes vonalon közlekedett az 1-es, illetve újraindult az 1A villamos is.. 2015. március 20-án átadták a dél-budai szakaszt, az 1-es villamos az Etele út / Fehérvári út végállomásig hosszabbodott, az 1A pedig megszűnt.

A 3-as villamos felújítása (2013–2014)

A munkálatok 2013. november 4-én kezdődtek meg, elsőként a Kőrösi Csoma Sándor úton. A villamos az Örs vezér tere és a Mexikói út, illetve a Kőbánya alsó vasútállomás (Mázsa tér) és a Gubacsi út között közlekedett. 2014. április 28-án megkezdődött az Örs vezér téri megállóhelyek átépítése, a 3-as villamos a zuglói oldalon kiépített végállomásra érkezett. Június 4-étől a déli 3-as csak az Ecseri út és a Gubacsi út között járt. Június 28-ától az északi 3-as villamos nem közlekedett. Augusztus 31-én átadták a Kőrösi Csoma Sándor úti vonalszakaszt, a munkálatok pedig továbbra is Zuglóban, illetve ettől kezdve Ferencvárosban folytatódtak: a 3-as villamos az Ecseri út és Újpalota, Erdőkerülő utca (a 69-es pótlása miatt) járt. Október 18-ától a 3-as villamos csak az Ecseri út és a Bosnyák tér között közlekedett. Október 31-étől a 3-as villamos a Határ úti szakasz átépítése miatt a Határ úti metróállomástól indult. November 10-étől a 3-as ismét a Mexikói útig jár. November 29-én befejeződött a déli szakasz átépítése is, 30-án helyreállt a forgalmi rend.

Budai fonódó villamoshálózat

Kivitelezés

2014. április 13-án közműmunkálatok miatt a 17-es villamost megszüntették, helyette 17-es jelzéssel pótlóbuszt indítottak. 2014 őszén megkezdődött a kivitelezés. A projekt részeként új villamospálya épült a Bem rakpart Margit híd és Batthyány tér közötti szakaszán, a Margit híd alatt vágányfonódással és egy közbeeső megállóhellyel a Bem József téren. Átépült a Török utcai vágány és a lánchídi villamosalagút is.

2016. január 16-án újraindult a villamosközlekedés a Bécsi úton és a Frankel Leó utcán. A 18-ast megszüntették, illetve 2 alap-, 2 kiegészítő és 1 betétjárat indult 17-es és 56-os; 47B és 59B, illetve 56A jelzéssel. A Bem rakparti ágon az 19-es járt ideiglenesen megosztott útvonalon, a Clark Ádám térig; a Széll Kálmán téri ágon a 17-es köti össze Óbudát és Dél-Budát. Március 14-ig, a Clark Ádám téri villamosalagút átépítésének befejezéséig a 109-es busz ideiglenesen a 19-es pótlóbuszként funkcionált a Szent Gellért térig. A villamosalagút megnyitásával a 19-es és a 41-es teljes, meghosszabbított útvonalon a Bécsi út / Vörösvári útig jár.

Tervek

Az 1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig

Az 1-es villamos Etele térig történő meghosszabbításának előkészítését 2013 közepén kezdték el. A 2013–14-ben elkészített megvalósíthatósági tanulmány alátámasztotta, hogy a fejlesztés jelentősen csökkenti az átszállások számát a kelenföldi lakótelepen élők, illetve a Kelenföld vasútállomásra érkezők számára. Az Etele úti villamospálya teljes egészében füvesített lesz és a jelenlegi Etele út / Fehérvári út és a leendő Kelenföld vasútállomás végállomás között két megállóhely létesül, az egyik a Bikás park metróállomásnál, a másik pedig a Bártfai utcánál. A megállóhelyek akadálymentesek lesznek.

A fejlesztés részeként a Fehérvári út és az Etele tér között zöldfelületet alakítanak ki és több helyen fákat és cserjéket telepítenek. Új áramátalakítót építenek ki az Etele út és a Fehérvári út kereszteződésében a felszín alatt, az Etele úton megújul a közvilágítás és új felsővezeték-hálózat kerül kialakításra.

2016. október 12-én a BKK kiírta az „1-es villamos meghosszabbítása az Etele térig” projekt kivitelezésére vonatkozó közbeszerzési eljárást, melyet uniós finanszírozásból fognak megvalósítani.

A 42-es villamos meghosszabbítása a Gloriett lakótelepig

A 42-es villamos jelenleg Budapest második legrövidebb villamosvonala, mely a Határ út metróállomás és Kispest, Tulipán utca között közlekedik 3 kilométer hosszú útvonalon. A térséget jelenleg túlzsúfolt autóbuszok tárják fel, melyek részben a közúti torlódások, részben pedig a Budapest–Lajosmizse vasútvonal szintbeli kereszteződései miatt nem megbízhatóak. A villamosvonalat 2,7 kilométerrel hosszabbítanák meg a Havanna utcai lakótelep irányába egészen a Gloriett lakótelepig, így a két lakótelep térségéből kötöttpályás kapcsolat létesülne az M3-as metróvonal Határ úti metróállomásához. A meghosszabbítással a villamos kiválthatná a jelenlegi 136E, 194-es és 194B buszok jelentős részét.

Jelenlegi járművek

Budapesten öt villamostípus kocsijai közlekednek (ha nem számoljuk az altípusokat): Az 1967 és 1978 között gyártott Ganz csuklós villamosok, az „ipari csuklósok”, „ICS-k” (néhány Ganz csuklósnak korszerűsítették a hajtásrendszerét 1997 és 1999 között, a korszerűsített ICS-k neve KCSV–7-esre változott). Az 1975 és 1977 között gyártott TW 6000-esek (ezeket a BKV 2001-ben és 2002-ben szerezte be a németországi Hannoverből). 1980 és 1984 között gyártott Tatra T5C5 típusú csehszlovák villamosokból a BKV 322 darabot szerzett be (80 villamosnak korszerűsítették a hajtásrendszerét 2003 és 2004 között, elektronikus kijelzőket szereltek fel kívül-belül, utastere fehérről narancssárgára változott, ezeknek a villamosoknak a típusjelzése Tatra T5C5K-ra változott; 2014-től pedig a maradékot is átalakítják T5C5K2, majd 2015-től T5C5K2M néven). 2006–07-ben szerezték be a Siemens Combinókat. A legújabb villamosok jelenleg a 2015–16-ban érkezett, baszk gyártmányú CAF Urbos 3-asok.

Ganz CSMG és Ganz KCSV–7

1964-re elkészült a villamos hattengelyes (egy csuklós) prototípusa, amely a 3730-as pályaszámot kapta. 1965. február 28-án befejezte a próbafutásokat, majd még ebben az évben nyolctengelyessé (két csuklóssá) bővítették. Ugyanebben az évben elkészült a második prototípus is (3731), ez eleve nyolctengelyesként lett megépítve. A két villamos a hatósági vizsgáját szeptember 4-én (3731) és december 30-án (3730) tette le.

Az első szériát (1301–1335) 1967 novemberétől 1970 márciusáig vette állományba az FVV (1967), majd a BKV (1968–1970). Ezek a villamosok a „B” végükön is kaptak áramszedőt, azonban ezt az 1970-es évek közepéig leszerelték. Az eredeti 35 darabos szériából napjainkban már csak 7 közlekedik.

A második szériát (1336–1390, 1420–1451) két szakaszban gyártották le: először az 1336 és 1390 közöttiek készültek el 1970 nyara és 1972 szeptembere között, majd 1975 első felében az 1420–1451 pályaszámúak. 1976 körül az 1371–1390 közöttiek az 1400–1419 közötti pályaszámokat kapták. Az eredeti 85 darabos szériából napjainkban már csak 39 közlekedik.

A harmadik széria (1450–1481) 1977–78-ban készült el, ezeket már kifejezetten a nagykörúti 4-es és 6-os vonalra „Góliát” üzemmódra (csatolt CSMG) tervezték, ezért ezek a kocsik megerősített csatlásokat kaptak. Az eredeti 29 darabos szériából napjainkban már csak 4 közlekedik.

Az 1990-es évek végén 30 CSMG villamost korszerűsítettek, ezek a 1321, 1325–1332, 1335–1337, 1339–1340, 1343–1348, 1350–1356, 1359, 1362, 1370 pályaszámúak voltak. A korszerűsített villamosok a Ganz KCSV–7 típusjelzést kapták. A villamosok forgóváz- és kocsiszekrény-megújításon estek át, a motorokat átalakították, így fékezéskor képes visszatáplálni a keletkező energiát. Az utastérbe FOK-GYEM kijelzőket építettek be, az ülések új huzatot kaptak, a kapaszkodók színe lila lett, illetve lehetővé vált az egyedi ajtónyitás is.

2000-ben az 1347-es pályaszámú villamos szaggatóját Ganz-Transelektro gyártmányú IGBT (tranzisztoros) berendezésre lecserélték. Ezzel együtt a villamos a KCSV–7A típusjelzést kapta.

Tatra T5C5 és Tatra T5C5K

1975-ben a Minisztertanács 1,7 milliárd forintos fejlesztési programot indított a budapesti villamos rekonstrukciójára, melynek keretei közt a BKV felvette a kapcsolatot a csehszlovák ČKD gyárral. Ennek következtében 1975–76 fordulóján két próbavillamos érkezett Budapestre: a T3-as típusú brünni 1583-as pályaszámú szóló- és a K2-es típusú brünni 1013-as pályaszámú csuklós motorkocsi. A próbák után nemsokkal később a ČKD előállt a T3-as továbbfejlesztett változatának tervével, a Tatra T5-tel. A döntés a T5-ös típuscsaládra esett és létrejött a Budapest számára kifejlesztett altípus, a Tatra T5C5.

A két prototípus, a 8011-es és a 8012-es 1978-ban készült el és Prágában kezdte meg próbafutását. 1979-ben a két villamos Budapestre került és a 4000–4001-es pályaszámot kapták. Az első széria további 170 járműve (4002–4171) 1980-ban érkezett meg. A villamosok érkezése miatt átalakították az Angyalföld, a Budafok és a Szépilona kocsiszínt. A kezdetekben a villamosok csatolatlanul közlekedtek az 59-es vonalon, majd később a járművek folyamatos forgalomba állásával bevezették az A–B csatlást is – itt mindkét kocsi menetiránnyal megegyező irányba nézett –, erről azonban a szétválasztás nehézségei miatt hamar lemondtak.

A második széria (4200–4349) 1984-ben érkezett meg, így a T5C5-ök száma 322-re ugrott. Ugyanebben az évben beindult a hármas csatlásos üzem is, elsőként a 12-esen.

2002 és 2004 között 80 T5C5 villamost korszerűsítettek, ezek a T5C5K típusjelzést kapták.

2010 és 2015 között folytatódott a T5C5-ök korszerűsítése: az ajtókat képessé tették az automatikus ajtó-visszazárásra, a szélvédő két vékony ablaktörlőjét egy nagyra cserélték ki, az ablakok pedig karcolásvédő fóliát kaptak. A felújítás során teljesen megújultak a fékek, a lépcsők PVC- helyett fémborítást kaptak. A 2013 után felújított kocsikba FUTÁR-kijelzőket is beszereltek a FUTÁR-projekt részeként. Ezek a villamosok a ČKD-BKV VJSZ T5C5K2 típusjelzést kapták. A 2015 utáni a felújításon áteső kocsik típusjelzése T5C5K2M lett, ezek a kocsik azonban nem kompatibilisek a korábbi (T5C5, T5C5K, T5C5K2) típusokkal. 2016-tól a korszerűsítésen áteső villamosokba beépítenek ajtóvésznyitót is.

DÜWAG TW 6000 és LHB TW 6000

2000-ben az ÜSTRA (Überland- und Strassenbahnen AG; hannoveri tömegközlekedési vállalat) új járművek beszerzése miatt döntött a DÜWAG TW 6000-eseitől való megválásról. A típusból több tömegközlekedési vállalat is rendelt, többek között a BKV is, összesen 68-at. Ezekkel a 24-26 éves járművekkel a Ganz UV-kat kívánta kiváltani a BKV. A BKV élt az elővásárlási jogával és további 8 villamost rendelt, így a beszerzett kocsik száma 76-ra ugrott. A villamosokat a korábbi zöld színükről narancssárgára fényezték át, és a kocsikat később az 1500-as csoportba (1500–1575) számozták. Az első járművek (akkor még 6061-es és 6070-es pályaszámmal) 2001 tavaszán érkeztek meg a BKV Rt. Fehér úti főműhelyébe. Pár nappal később megkezdődött a villamosok 10 000 kilométeres próbafutása a 13-as villamos vonalán. 2001. július 13-án bemutatták a típust az 50-es vonalon, a premiert azonban a 13-as és a 63-as villamos összekötése jelentette, ugyanis az új 3-ason, illetve az 50-es és a 62-es vonalon csak ezzel a típussal lehetett találkozni. Az 1503-as pályaszámú kocsi a próbaútján üzemképtelenné vált, ezért alkatrészbányaként használták közel egy évtizedig, majd 2012. december 14-én forgalomba állították.

Az egykori hágai 6057-es is Budapestre került, jelenleg az 1578-as pályaszámot viseli.

A Fővárosi Közgyűlés 2010 áprilisában ismét újabb villamosok beszerzéséről döntött. A BKV Zrt. a 16 darab villamos szerzett meg a HTM (hágai tömegközlekedési vállalat) állományából. Ugyanekkor a BKV Zrt. és a BKV-VJSz. Kft. Hannoverből 4 darab üzemképtelen kocsit szerzett be alkatrész-utánpótlás céljából. Ennek a 4 kocsinak az egyike volt az ÜSTRA egykori 6023-as pályaszámú villamosa, melyet végül felújítottak és 1592-es pályaszámon forgalomba állítottak a BKV-nál 2012 végén.

2011-ben a BKV további 10 járművet szerzett be, ezek a korábbi típustól eltérően nem DÜWAG, hanem LHB gyártásúak. A kocsikat az 1600-as csoportba sorolták be 1600–1609 intervallumban. Ezek a kocsik az 1500-asoktól kismértékben térnek el, például: a tetőn lévő fékellenállások máshol vannak. 2015–16-ban újabb kocsik érkeztek, ezek az 1610–1619 pályaszámokat kapták.

Siemens Combino Supra

A nagykörúti villamosok járműveinek lecserélésére a BKV már 2001-ben kiírta a közbeszerzési eljárást, melyre az AnsaldoBreda, a Ganz és a Siemens adott be pályázatot. A nyertes a Siemens lett 2002 márciusában, azonban az eljárást érvénytelenítették. Az újabb közbeszerzésének kiírására még 2002-ben sor került, ezen a tenderen az Alstom, a Bombardier és a Siemens vett részt. A nyertes ismét a Siemens lett az időközben módosított Combino villamosával. Az eredeti tervek szerint a villamos 9 részes lett volna, és az ülés- illetve az ajtóelrendezései is másak lettek volna. Ez a villamos az átalakítotthoz képest közel 1 méterrel rövidebb lett volna (53030 mm az 53990 mm helyett) és az áramszedőket a villamos első moduljaira (kocsirészére) helyezték volna.

Budapest első alacsonypadlós villamosai 2006–07-ben érkeztek meg 2001–2040 pályaszámmal. A villamosokat 36 milliárd forintért vásárolták meg. A villamosokkal a kezdetekben több probléma is volt, több kocsinak ajtóhibája volt, illetve egész egyszerűen leálltak a forgalomban. A villamosokat klimatizált utastérrel alakították ki. A 40 villamos 2006–07-ben állt forgalomba a nagykörúti 4-es és 6-os villamos vonalán.

CAF Urbos 3

2013-ban a pályázatot a CAF nyerte el összesen 124 lehívható villamossal, amelyből elsőnek 37 darabot kért volna le Budapest, de 2014-ben ez a szám 47-re nőtt 27 milliárd forint értékben. A CAF 35 db rövid 34 méteres és 12 darab 56 méter hosszú alacsonypadlós villamos legyártására írt alá szerződést a BKV-val.

A villamosok 2015–16-ban érkeztek meg Budapestre, az első rövid villamos pedig 2015. szeptember 17-én állt forgalomba a 3-as vonalon, míg az első hosszú villamos 2016 március végén kapta meg üzembe helyezési engedélyét. A rövidebb változat a 3-as villamoson illetve a budai fonódó vonalain, a hosszabb pedig az 1-es villamos vonalán közlekedik. A későbbiek folyamán további 77 villamos lehívása lehetséges, hosszú vagy rövid kivitelben, amelyből 2016-ban újabb 10 rövid és 12 hosszú villamos lehívására lesz lehetőség.

Összefoglaló táblázat

Az alábbi villamosok vesznek részt jelenleg Budapest tömegközlekedésében.

Kép	Típus	Eredeti darabszám	Jelenlegi darabszám	Pályaszámok	Gyártási év	Budapesten közlekedik	Kocsiszín
	Ganz CSMG–1	35 db	7 db	1301, 1307, 1310, 1313, 1316, 1318, 1320	1967–1969 (55-57 évesek)	1967 óta	Baross, Budafok*, Ferencváros, Kelenföld
	Ganz CSMG–2	85 db	39 db	1341–1342, 1349, 1357, 1360–1361, 1363–1369, 1400–1402, 1404, 1407, 1418–1419, 1422–1423, 1427, 1430, 1433–1435, 1437–1445, 1448, 1450–1451	1970–1972, 1975 (49 és 52-54 évesek)	1970 óta
	Ganz CSMG–3	29 db	4 db	1461, 1473, 1475, 1477	1977–1978 (46-47 évesek)	1977 óta	Ferencváros, Kelenföld
	Ganz KCSV–7	30 db		1321, 1325–1332, 1335–1337, 1339–1340, 1343–1348, 1350–1356, 1359, 1362, 1370	1997–1999 (25-27 évesek)	1997 óta	Ferencváros
	Tatra T5C5	322 db	162 db	4002, 4009–4011, 4014–4015, 4021, 4028–4029, 4031, 4034–4037, 4044–4046, 4048–4049, 4052, 4054–4055, 4057–4059, 4061, 4070, 4074, 4085–4087, 4091, 4103, 4107, 4113, 4116, 4127, 4131–4132, 4135, 4140, 4149, 4151–4171, 4200, 4202–4203, 4206, 4210, 4216, 4218–4219, 4221, 4223, 4227–4228, 4230, 4232, 4234, 4236, 4238–4241, 4245–4246, 4248–4250, 4252, 4254, 4257–4259, 4261–4264, 4267–4273, 4275, 4277–4303, 4306–4313, 4315, 4317–4323, 4325–4326, 4328–4329, 4332, 4335–4336, 4339, 4341, 4344–4346, 4349	1978, 1980, 1984 (40, 44 és 46 évesek)	1978 óta	Angyalföld, Baross, Budafok*
	Tatra T5C5K Tatra T5C5K2 Tatra T5C5K2M	158 db		4001, 4003–4008, 4012–4013, 4016–4020, 4022–4027, 4030, 4032–4033, 4038–4043, 4047, 4050–4051, 4053, 4056, 4060, 4062–4069, 4071–4073, 4075–4084, 4088–4090, 4092–4102, 4104–4106, 4108–4112, 4114–4115, 4117–4120, 4122–4124, 4125, 4126, 4128–4129, 4030, 4133–4134, 4136–4139, 4141–4148, 4150, 4201, 4204–4205, 4207–4209, 4211–4215, 4217, 4220, 4224–4226, 4229, 4231, 4233, 4235, 4237, 4242–4244, 4247, 4251, 4253, 4255–4256, 4260, 4265–4266, 4274, 4276, 4304–4305, 4314, 4316, 4324, 4327, 4330–4331, 4333–4334, 4337–4338, 4340, 4342–4343, 4347–4348	2002–2004, 2009– (20-22, 8-15 évesek)	2003 óta	Szépilona, Angyalföld
	DÜWAG TW 6000	93 db		1500–1592	1975–1978 (46-49 évesek)	2001 óta	Ferencváros, Száva, Zugló
	LHB TW 6000	20 db		1600–1619	1980–1982 (42-44 évesek)	2012 óta	Száva
	Siemens Combino	40 db		2001–2027, 2029–2040, 2028	2006–2007 (17-18 évesek)	2006 óta	Hungária
	CAF Urbos 3 hosszabb	12 db		2101–2112	2014–2016 (8-10 évesek)	2016 óta	Budafok*, Hungária, Száva
	CAF Urbos 3 rövidebb	35 db		2201–2231, 2232–2235	2014–2016 (8-10 évesek)	2015 óta

*Budafok kocsiszín jelenleg felújítás alatt áll.

Megszűnt villamosvonalak

A teljes listát lásd itt: Budapest villamosvonalai

Viszonylat	Végállomások		Közlekedés ideje	Megszűnés oka, megjegyzés
1A	Bécsi út / Vörösvári út	Népliget M	2000–2015	Összevonásra került az 1-es villamossal.
1B	Bécsi út	Lehel utca	2013	Tehermentesítő betétjárat volt az árvíz idején. Csak hétköznap, a reggeli csúcsidőben közlekedett.
2A	Közvágóhíd	Március 15. tér	2015	Ideiglenes járat a Lánchíd alatti villamosalagút helyreállítási munkálatai idején. Korábban (1973–2013) a 2-es betétjárataként járt a Boráros tér és a Jászai Mari tér között.
3	Árpád híd	Újpest, Fóti út	1945–1982	Az M3-as metró III/A (Élmunkás tér – Árpád híd) szakaszának építése miatt megszűnt, helyette a 3V jelzésű pótlóbusz közlekedett 1990-ig.
3A	Marx tér (Kádár utca)	Újpest, Vasúti híd	1964–1974
4A	Lágymányosi lakótelep	Császárfürdő	1963–1972	A 4-es villamos útvonalának rövidítése miatt megszűnt.
4B	Lágymányosi lakótelep	Margit híd, budai hídfő	1963–1964	Összevonásra került a 4A villamossal.
5	Flórián tér	Hévízi úti lakótelep	1950–1974	Forgalmát a 18Y jelzésű autóbuszvonal vette át.
5A	Zsigmond tér	Széll Kálmán tér	1944
5B	Flórián tér	Nagyvárad tér	1944
6A	Tompa utca	Népszínház utca	1944
6B	Rudolf tér	Nyugati pályaudvar	1944
7	Margit kórház	Margit híd, budai hídfő	1950–1961
7A	Vörösvári út	Nyugati pályaudvar	1931–1935
7i	Fóti út	Rákospalota, Kossuth utca	1966–1971	Korábban R jelzéssel közlekedett.
8	Újpest, István tér	Január 10. tér	1955–1980	Forgalmát a 147-es busz vette át.
8A	Bajcsy-Zsilinszky út	Kossuth Lajos tér	1946–1947
9	Batthyány tér	Budafok, Városház tér	1946–1986	A BKV kihasználatlanságra hivatkozva megszüntette.
9A	Móricz Zsigmond körtér	Albertfalva kitérő	1961–1972
10	Rákospalota, Kossuth utca	Megyeri csárda	1977–1985	Forgalmát a 104-es buszcsalád vette át.
10A	Újpest, Fóti út	Rákospalota, Kossuth utca	1982–1984
10B	Újpest, víztorony	Egyesült Izzó	1955–1961
11	Káposztásmegyer, Szilas-patak	Angyalföld, Forgalmi telep	1990–1995	A 14-es betétjárataként közlekedett.
12A	Nyugati pályaudvar	Rákospalota-Újpest, MÁV-állomás	1961–1967
13	Örs vezér tere	Gubacsi út	1955–2001	2001-ben összevonásra került a 63-as villamossal, az új járat a 3-as jelzést kapta.
13A	Nagyvárad tér	Használtcikk piac	1978–1980
13B	Nagyvárad tér	Mázsa tér	1980	A 13-as villamos az M3-as metró építése és a Zalka Máté tér átépítése miatt 1980-ban három részre szakadt. Később a 13B helyett K jelzéssel pótlóbusz indult.
15	Jászai Mari tér	Megyeri csárda	1940–1977	Forgalmát előbb pótlóbusz, majd 1978-ban a 79-es trolibusz vette át.
15A	Jászai Mari tér	Váci út	1963–1977
16	Nyugati pályaudvar	Gyöngyösi utca	1956–1961
16A	Eskü tér	Rudolf tér	1932–1942	Jelzése 2-esre módosult.
16i	Petőfi híd, budai hídfő	Újpest, Fóti út	1966	Munkásjárat; 1961 és 1966 között U jelzéssel közlekedett.
17A	Baross tér	Bosnyák tér	1941–1942	Jelzése 27-esre módosult.
18	Széll Kálmán tér M	Savoya Park	1949–2016	A Budai fonódó villamoshálózat létrejöttével a 17-es és az 56-os villamos közlekedik útvonala nagy részén.
18A	Albertfalva, kitérő	Savoya Park	2006–2007	Az M4-es metró építése miatt a 18-as villamos megosztott útvonalon közlekedett.
19A	Kelenföldi pályaudvar	Gellért tér (Orlay utca)	1945
20	Ganz MÁVAG gyár	Ferenc körút	1963–1977	Korábban N jelzéssel közlekedett.
20A	Üllői út	Ferenc körút	1962–1963
21	Ferenc körút	Nagysándor József utca	2008–2011	Korábban 30-as jelzéssel közlekedett, 2011-ben átszámozták 51-esre.
21A	Ferenc körút	Ferencváros vasútállomás	2008–2011	Korábban 30A jelzéssel közlekedett, 2011-ben átszámozták 51A-ra.
22	Nagyvásártelep	Boráros tér	1950–1970	1975-ig K jelzéssel pótlóbusz járt helyette, forgalmát részben a 79-es busz vette át.
22A	Nagyvásártelep	Közvágóhíd	1967	A Soroksári úti építkezések miatt a 22-es 1967 nyarán megosztott útvonalon közlekedett.
23	Ferencváros, MÁV-állomás	Ferenc körút	1945–2000	Az 1-es villamos meghosszabbítása miatt megszűnt.
23A	Népliget	Közvágóhíd	1976–1980	Az M3-as metró II/A szakaszának építési munkálatai miatt a 23-as villamos megosztva közlekedett 1976 és 1980 között.
24A	Keleti pályaudvar	Nagyvárad tér	1955–1957	Jelzése 27-esre módosult.
25	Állatkert	Thököly út	1947–1972	Forgalmát részben a 72-es trolibusz vette át.
26	Akna utca	Orczy tér	1945–1956
26A	Kőrösi Csoma út	Orczy tér	1942–1956
27	Nagyvárad tér	Keleti pályaudvar	1957–1959
27A	Baross tér	Városliget	1938	A Baross téri óvóhely építése miatt a 27-es 1938 októberében megosztott útvonalon közlekedett.
28C	Blaha Lujza tér M (Népszínház utca)	Kőbányai út 21.	2011	Ideiglenes járat a 37-es pótlása alatt a 37A hétköznap esti, illetve egyes hétvégi meneteinek pótlására.
29	Blaha Lujza tér (Népszínház utca)	BNV főbejárat	1966–1995	1996-ban a BNV 100. évfordulója alkalmából a 100-as jelzést kapta.
29Y	Baross tér (Festetics György utca)	BNV főbejárat	1974–1995	1996-ban a BNV 100. évfordulója alkalmából a 100Y jelzést kapta.
30	Ferenc körút	Nagysándor József utca	1945–2008	1994 és 1995 között a közlekedése szünetelt. 2008-ban átszámozva 21-esre, majd 2011-ben 51-esre.
30A	Ferenc körút	Könyves Kálmán körút	2000–2008	2008-ban átszámozva 21A-ra, majd 2011-ben 51A-ra.
31	Közvágóhíd	Pestszenterzsébet, Szabótelep	1945–1995	A közvágóhídi végállomás elbontása miatt megszűnt.
31É	Ferenc körút	Pesterzsébet, Pacsirtatelep	1946–1993	Azonos jelzéssel autóbuszjáratot indítottak helyette.
32	Boráros tér	Pesterzsébet, Szabó-telep	1945–1962
32A	Közvágóhíd	Pesterzsébet, Szabó-telep	1951–1952
32i	Pesterzsébet, Pacsirtatelep	Ganz-MÁVAG	1966–1975	1961 és 1966 között G jelzéssel közlekedett.
33	Marx tér	Óbuda, Forgalmi telep	1950–1981	Az Árpád híd felújítása és a mai 1-es villamos építése miatt megszűnt, pótlására 33V jelzéssel villamospótló közlekedett 1984-ig.
33A	Váci út	Óbuda, Forgalmi telep	1954–1979
34	Közvágóhíd	Kálvin tér	1949–1951
35	Móricz Zsigmond körtér	Budafok, forgalmi telep	1947–1951
36	Baross tér (Festetics György utca)	Kápolna tér	1945–1994	Kihasználatlanságra hivatkozva megszüntették.
37B	Keleti pályaudvar M	Új köztemető (Kozma utca)	?–2014	A 37-es villamos időszakos, temetői betétjárata volt.
38	József körút	Bajcsy-Zsilinszky Laktanya	1945–1970	Az M2-es metró Fehér út – Deák tér szakaszának átadásával megszűnt.
39	Keleti pályaudvar	Új köztemető	1927–1932	Mindenszentekkor közlekedett.
40	Pestimre, Vasút utca	Pestszentlőrinc, Béke tér	1947–1975	Forgalmát a 93Y busz vette át.
43	Nagytétény	Budafok, Varga Jenő tér	1963–1983	Korábban N jelzésű HÉV-járatként közlekedett. Forgalmát a 3-as buszcsalád vette át.
43A	Budatétény, Kultúrpark	Budafok, Varga Jenő tér	1963–1983
43É	Móricz Zsigmond körtér	Nagytétény	1963?–1983	Útvonalát a Varga Jenő (ma: Városház) térig rövidítették és a 47É jelzést kapta.
44	Zugló, Rákos-patak	Baross tér, Keleti pályaudvar	1945–1995	Kihasználatlanság és rossz állapotú villamosvágányok miatt megszűnt. Újraindítását és meghosszabbítását tervezték Újpalota felé.
44A	Zugló, Rákos-patak	Baross tér, Keleti pályaudvar	1970–1972	1972-ben a 44-es a Keleti pályaudvarig rövidült, ezért megszűnt.
45	Felszabadulás tér	Keleti pályaudvar	1952–1963	Korábban 75-ös jelzéssel közlekedett. 1963-ban a 44A jelzést kapta.
46	Petőfi híd, budai hídfő	Déli pályaudvar	1958–1963	1963 és 1966 között D jelzéssel közlekedett.
47A	Madách tér	Albertfalva, kitérő	1979	Tehermentesítő járatként közlekedett.
47É	Móricz Zsigmond körtér	Budafok, Varga Jenő tér	1983–1984	Pótlására 3É jelzéssel autóbuszt indítottak.
48	Nyugati pályaudvar	Albertfalva kitérő	1957–1960	Szerepét a 47-es villamos vette át.
51	Használtcikk piac	Pestimre, Vörös fény utca	1945–1983	Az M5-ös autópálya bevezető szakaszának építése miatt megszűnt. Forgalmát az 54-es buszcsalád vette át.
51A	Nagyvárad tér	Használtcikk piac	1948–1980	Az M3-as metró II/A (Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest) szakaszának átadásával megszűnt.
51B	Használtcikk piac	Pestimre, Vörös fény utca	1968
52	Marx tér, Nyugati pályaudvar	Kispest, Villanytelep	1945–1976	Az M3-as metró első (Deák tér – Nagyvárad tér) szakaszának átadásával megszűnt.
52A	Kispest, Határ út	Pesterzsébet, Gubacsi út	1981–1983
52B	Marx tér, Nyugati pályaudvar	Kálvin tér	1976	Az M3-as metró Kálvin téri építési munkálatai miatt az 52-es 1976 nyarán egy hónapig megosztott útvonalon közlekedett.
53	Marx tér	Határ út	1957–1963
54	Nagyvárad tér	Pestimre, alsó vasútállomás	1957–1961	Megszűnése után az 51-es útvonalát meghosszabbították.
55	Árpád híd	Rákospalota, Kossuth utca	1945–1982	Az M3-as metró III/A (Élmunkás tér – Árpád híd) szakaszának építése miatt megszűnt.
57	Császárfürdő	Csörsz utca	1971–1972	A szentendrei HÉV meghosszabbítási munkálatai alatt közlekedett.
58	Budagyöngye	Zugliget	1955–1977	Korábban 81-es jelzéssel közlekedett. A Zugligeti úti villamosvágányok rossz állapota miatt megszűnt, 1977 elején két szakaszra vágták. Megszűnése után 58V jelzéssel pótlóbuszt indítottak.
60	Keleti pályaudvar	Szarvas tér	1957–1972	A Rákóczi úti villamosvágányok elbontásával megszűnt.
63	Örs vezér tere	Mexikói út	2000–2001	2001-ben összevonásra került a 13-as villamossal, az új járat a 3-as jelzést kapta.
64	Füredi út	Bosnyák tér	1933–1979	1980 elejéig pótlóbusz közlekedett helyette, forgalmát a 82-es trolibusz vette át.
65	Rákospalota MÁV-telep	Rákospalota, Czabán Samu tér	1954–1980
65A	Rákospalota, Pestújhely	Thököly út	1965–1970
66	Nagyszombat utca	Móricz Zsigmond körtér	1945–1971	A Nagyszombat utcai hurok elbontása miatt megszűnt.
66A	Török utca	Boráros tér	1950–1952
67	Baross tér, Keleti pályaudvar	Rákospalota, MÁV-telep	1945–1997	A Mexikói úti villamosvágányok rossz állapota miatt megszűnt, pótlására a 67V jelzéssel pótlóbusz indult.
68	Keleti pályaudvar	Örs vezér tere	1945–1976	A Nagy Lajos király úti pályafelújítás ideje alatt szünetelt, majd a munkálatok befejeztével a villamos nem indult újra.
71	Baross tér	Berlini tér	1915–1939
72	Óbudai kocsiszín	Margit híd, budai hídfő	1945–1950	A Lajos utcai villamosközlekedés megszűnésével megszüntették.
73	Boráros tér	Óbuda, Vörösvári út	1921–1933
75	Keleti pályaudvar	Március 15. tér	1945–1952	Jelzése 45-ösre módosult.
76	Keleti pályaudvar	Déli pályaudvar	1933–1944
77	Nyugati pályaudvar	Szépilona	1926–1930
79	Nyugati pályaudvar	Városmajor	191?–1926
80	Etele tér, Kelenföldi pályaudvar	Szent János kórház	1999	A Déli pályaudvar építési munkálatai alatt közlekedett.
81	Moszkva tér	Zugliget	1945–1955	Jelzése 58-asra módosult.
83	Moszkva tér	Hűvösvölgy	1945–1955	Jelzése 56-osra módosult.
85	Hermina út	Rácfürdő	1920
87	Újpest kocsiszín	Megyeri csárda	1945–1954	A 10-es villamos meghosszabbodása miatt megszűnt.
88	Kálvin tér	Nagyvásártelep	1947–1949	Jelzése 33-asra módosult.
89	Kálvin tér	Nagyvásártelep	1946–1949	Jelzése 34-esre módosult.
90	Marx tér	Rákospalota, Kossuth utca	1939–1955	Jelzése 12-esre módosult.
91	Marx tér	MÁV Landler Jenő Üzem	1939–1955	Jelzése 14-esre módosult.
92	Nyugati pályaudvar	Újpest, Szent István tér	1945–1952
93	Megyeri út	Újpest, Szent István tér	1945–1955
100	Blaha Lujza tér (Népszínház utca)	BNV főbejárat	1996
100Y	Baross tér, Keleti pályaudvar	BNV főbejárat	1996
118	Budagyöngye	Albertfalva, kitérő	2003–2007	Lényegében a 18-as betétjárata volt, megszűnése előtt BKV Plusz megjelölést kapott.

Kocsiszínek

A BKV által üzemeltetett villamosjáratokat kilenc kocsiszín állítja ki: Angyalföld, Baross, Budafok, Ferencváros, Hungária, Kelenföld, Száva, Szépilona, Zugló, illetve a fogaskerekűt (60) a Városmajor.

Korábban több kocsiszín üzemelt Budapesten, ezek szerepüket részben a villamoshálózat felszámolásával és az ebből adódó alacsony kiadási szám miatt vesztették el. Ilyen volt pl. az Újpest kocsiszín, melyet a Váci úti villamos felszámolásával szüntettek meg, valamint az Óbudai kocsiszín, ahol az utolsó évben közel 30 szerelvényt (14 3-as csatolt T5C5-öt és 12 MUV-t) tároltak.

Név	Viszonylatok	Járművek	Cím	Átadás éve	Legközelebbi megálló
Angyalföld kocsiszín	1, 12, 14	Tatra T5C5, Tatra T5C5K2	IV. kerület, Pozsonyi utca 1.	1896	Angyalföld kocsiszín
Baross kocsiszín	1, 17, 28, 28A, 37, 41	Ganz CSMG, Tatra T5C5	VIII. kerület, Baross utca 132.	1889	Orczy tér
Budafok kocsiszín	Jelenleg felújítás alatt		XI. kerület, Fehérvári út 247.	1899	Budafok kocsiszín
Ferencváros kocsiszín	2, 19, 24, 28, 28A, 37, 37A, 51, 51A	Ganz CSMG, Ganz KCSV–7, TW 6000	IX. kerület, Könyves Kálmán körút 7.	1904	Ferencváros vasútállomás
Hungária kocsiszín	1, 3, 4, 6, 17, 19	Combino Supra Budapest NF12B, CAF Urbos 3	VIII. kerület, Törökbecse utca 1.	1912	Hidegkuti Nándor Stadion
Kelenföld kocsiszín	19, 41, 47, 47B, 48, 49	Ganz csuklós	XI. kerület, Bartók Béla út 137.	1912	Csóka utca
Száva kocsiszín	3, 42, 50, 52	TW 6000, CAF Urbos 3	IX. kerület, Üllői út 197.	1913	Határ út M
Szépilona kocsiszín	56, 56A, 59, 59A, 59B, 61	Tatra T5C5K	II. kerület, Budakeszi út 9-11.	1870	Budagyöngye
Zugló kocsiszín	3, 62, 62A, 69	TW 6000	XIV. kerület, Thököly út 173.	1899	Bosnyák tér
Városmajor kocsiszín	60	SGP motorkocsi, SGP pótkocsi	XII. kerület, Szilágyi Erzsébet fasor 14-16.	1874	Városmajor

Megszűnt kocsiszínek

Név	Viszonylatok	Járművek	Cím	Átadás éve	Megszűnés ideje	Egyéb
Damjanich utcai telep	(n. a.)	(n. a.)	VII. kerület, Damjanich utca 15.	1869	1997	Volt kocsiszín, főműhely, áramfejlesztő telep, sínautógarázs, áramátalakító és troligarázs. Épületében élelmiszer-áruház működik.
Kispest kocsiszín	13, 51, 51A	1500-as, 2500-as, 2600-as, 2700-as, 2800-as motorkocsik; 2000-es és 2400-as ikerkocsik; 5000-es, 5600-as, 5800-as és 5900-as pótkocsik	XIX. kerület, Üllői út 266.	1887	1976. december 31.	Épületében 1999 óta élelmiszer-áruház működik.
Kőbánya kocsiszín	(n. a.)	(n. a.)	X. kerület, Kőrösi Csoma Sándor út 27.	1868	1949	Volt lóvasúti és villamoskocsiszín is. Megszűnése után teherautó-garázsként üzemelt, míg 1967-ben lerombolták és helyére lakóházakat építettek. 1897-ig Kőbánya Forgalmi telep volt a neve.
Óbuda kocsiszín	1, 17	Ganz MUV, Tatra T5C5	III. kerület, Vörösvári út 111-117.	1907	1996. április 1.
Pálffy telep	(n. a.)	(n. a.)	II. kerület, Feketesas utca 3.	1869	Az 1990-es évek elején	Volt villamosfőműhely, lóvasúti kocsiszín, áramfejlesztő telep, villamoskocsiszín, trolibuszfőműhely és áramátalakító.
Újpest kocsiszín	3, 10, 10A, 10É, 55	1200-as, 1600-as motorkocsik, 1900-as, 2000-es, 2550-es ikerkocsik	XIII. kerület, Váci út 201.	1866	1982. július 1.	A remiz épületében élelmiszer-áruház működik. Mellette áll az egykori lóvasúti épület, a „Bagolyvár”.
Vágóhíd kocsiszín	(n. a.)	(n. a.)	IX. kerület, Soroksári út 60.	1876	1995	Több funkciót is betöltött üzemelése során: volt lóvasúti kocsiszín, UV-főműhely, illetve HÉV-dízelműhely is, ez utóbbi 1998-ban szűnt meg. 2000-ben lebontották a telep épületeit, a déli oldalán 2006-ban meghosszabbították a Kvassay Jenő utat. 2012 óta nyaranta a Budapest Park szórakozóhely üzemel az egykori kocsiszín parlagon maradt területének legnagyobb részén.
Teherszállítási telephelyek
Horog utcai telep	–	Muki	X. kerület, Horog utca 1.	1888	1995	Az egykori kőbányai gyárakat és üzemeket szolgálta ki.

A tervezett villamosvonalak

A BKK célja a legmagasabb szintű közlekedési szolgáltatást nyújtani a fővárosban közlekedőknek, ezért a tervezett változásokról kikérik a lakosság véleményét is.

Jelenleg társadalmi egyeztetésen lévő ötletek
Viszonylat	Végállomások	Bevezetés időpontja	Megjegyzés
Jelenleg (2024. november 12.) nincs társadalmi egyeztetésen villamoshálózatot érintő változás.

Aktuális fejlesztések
Viszonylat	Végállomások	Bevezetés időpontja	Megjegyzés
Jelenleg (2024. november 12.) nincs villamoshálózatot érintő változás.

A budapesti villamosok a művészetben

A budapesti villamosok számos írót, költőt, zenészt, festőt, stb. megihlettek az évtizedek során

• A Villamosok.hu irodalmi válogatása
• Babits Mihály: Haza a telepre
• Babits Mihály: Május huszonhárom Rákospalotán
• Benjámin László: A Vadaskerti úttól a Kálvin térig [1]
• Boros Géza: 56-os villamos [2]
• Csuhai István: Mi a villamos? [3]
• Első Emelet: Lány a villamoson. YouTube
• Fenyő Miklós: Csavarog a villamos [4]
• Fodor András: 61-es villamos
• Gallai Péter-Fábri Péter: A híd felé [5]
• Gárdonyi Géza: Villamos kocsin
• Györe Balázs: A Siroki utcában (Városkép) [6]
• Kati és a Kerek Perec: Villamos szerelem [7]
• Kosztolányi Dezső: Özvegy a villamosban
• László Gyula: A csavargó villamos [8]
• Mándy Iván: A villamos [9]
• Mulatós dalok: A 46-os sárga villamoson [10]
• Mulatós dalok: Hétre ma várom a Nemzetinél… [11]
• Nagy Lajos: A villamos-állat (a Képtelen természetrajzból) [12]
• Örkény István: Fohász [13]
• Presser Gábor: Altatódal felnőtteknek (Holnap jön egy villamos) [14]
• Presser Gábor: A villamos kettőt csöngetett [15]
• Szabó István: Budapesti mesék
• Tolcsvay László-Bródy János: Az első villamos
• Tóth Árpád: Körúti hajnal

Képek

• 
  Új típusú villamos az 1930 előtti évekből.
• 
  Ganz UV típusú villamos Budapesten. A két motorkocsi közé egy pótkocsi is csatolható. UV 1956-tól 2007-ig közlekedett.
• 
  Combino Supra Budapest NF12B az Erzsébet körúton.
• 
  Combino Supra 2004
• 
  A Combino Supra Budapest NF12B a Széll Kálmán téren.
• 
  Az 56-os villamos (típus: Tatra T5C5K) a Széll Kálmán téri hurokban.
• 
  A 61-es villamos (típus: Tatra T5C5K) a Széll Kálmán téren.
• 
  A 3889-es pályaszámú UV motorkocsi a Batthyány téren.
• 
  UV szerelvények a Deák Ferenc téren.
• 
  A forgalomból kivont Hungaroplan kísérleti villamos a Haller utcánál 2003-ban.
• 
  KCSV5-ös (1303-as) tanulójáratként a Gubacsi úton
• 
  TW 6000-esek a zuglói kocsiszín előtt.
• 
  A tehervillamosok, a Mukik.
• 
  49-es villamos a Kiskörúton.
• 
  TW6000 típusú villamos jellegrajza

Források

• ↑ Legát 2008: Legát Tibor: Közlekedik a főváros. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2008. ISBN 9789637052774  
• ↑ Legát–Nagy–Zsigmond 2010: Legát Tibor – Nagy Zsolt Levente – Zsigmond Gábor: Számos villamos. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2010. ISBN 9786155009150  

További információk

• Régi filmek a budapesti tömegközlekedésről
• Budapest villamoshálózatának alakulása (1915–2007)
• A Kőbányai 13-as villamos története
• A Budát átszelő 18-as villamos története
• Megszűnt a 23-as villamos
• Budapest megszüntetett villamosvonalai
• Villamos kocsiszínek
• Közlekedési témájú videók a híradókból
• A nagy budai átszervezés

{{Portál|Közlekedés||Budapest}}

[[Kategória:Budapesti közlekedési hálózatok|Villamos]]
[[Kategória:Magyarországi villamosvonal-hálózatok]]