Ferencváros pályaudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ferencváros pályaudvar
2010-ig Budapest-Ferencváros
Ferencvaros allomas (Budapest).jpg
Cím
Ország Magyarország
Hely 1097 Budapest, Fék utca 3.
Állomáskód FC
UIC állomáskód 5510025
Felhasználási terület vasútállomás
Üzemeltető MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Része ennek Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzóna közép-európai idő
Vasútvonalak és járatok
Szolgáltatások
Vonatnemek
Elhelyezkedése
Ferencváros pályaudvar (Budapest)
Ferencváros pályaudvar
Ferencváros pályaudvar
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 19° 05′ 58″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 56″, k. h. 19° 05′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferencváros pályaudvar témájú médiaállományokat.

A Ferencváros pályaudvar[1] vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt Magyarország legnagyobb állomása. Középponti szerepe az Összekötő vasúti híd megépítése során alakult ki, ugyanis ezen a hídon keresztül halad át Magyarország keleti és nyugati országrésze közötti vasútforgalom mintegy 90%-a.

A pályaudvar a Körvasút és a Budapest–Hegyeshalom–Bécs-vasútvonal közbenső állomása, rövid ideig a Budapest–Kelebia–Zimony-vasútvonal kiinduló állomása volt. Forgalmának nagyobb részét viszont még a mai napig is a budapesti pályaudvarokat és állomásokat összekötő körvasúton bonyolódó teherforgalom teszi ki.

Története[szerkesztés]

Az 1870-es évek végén Budapesten már három nagy fejpályaudvar működött: az Osztrák Államvasút Társaság (OÁVT) Nyugati, a MÁV Losonci (később Józsefvárosi) és a Déli Vasút Budai (ma Déli) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT Kőbánya-Teher vasútállomását kötötte össze az Északi Vasút Kőbánya felső vasútállomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett Királyvágány.

A MÁV által szorgalmazott és épített összekötővágányok első szakaszát 1877-1878 között helyezték üzembe. Az első szakasz 19 km hosszú vágánya az ekkorra felépült Összekötő vasúti hídon keresztül Kőbánya felsőt kötötte össze Kelenfölddel. Ennek az összekötő vágánynak a részeként épült meg Ferencváros állomás.

Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunapart teherpályaudvaron át a Fővámház magasságáig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a Központi Vásárcsarnokba, ellátva az egyre nagyobb lélekszámú Budapestet.

Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-Hizlaló vasútállomáson keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc, sem a baranya megyei Szentlőrinc állomással) vezető vágányt.

1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunapart teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Ferencvárossal.

1889-ben összesen 23 km vágány épült Ferencváros és Józsefváros, Kőbánya felső, valamint az 1884-ben elkészült az új Központi pályaudvar (a jelenlegi Keleti pályaudvar) között. Az 1891-92-es években a helyezték üzembe Ferencváros–Marhavásártér és Ferencváros–Sertéshizlaló között vágányokat.

Tulajdonképpen már 1900 végén befejezték, de csak 1902-ben helyezték forgalomba Ferencváros rendező pályaudvarról kiágazó, 1,5 km hosszú, a IX. kerületi bikaréti sertésvásártelepig haladó vágányt. A vonal mentén állomás létesült Sertésvásártér néven. A vonal építését, de csak később 1902-ben vették ténylegesen használatba.

Az 1900-as évektől az ugrásszerűen megnövekedett teherforgalom részére a pályaudvart a déli irányban, a régi gubacsi puszták felé bővítették, építették tovább. Először a mai Nyugati rendező épült meg, keleti oldalában egy gurítódombbal, nyugati oldalában vasúti kocsijavító műhelyekkel.

1950-1954 között felépült a Keleti rendező, az új, korszerűnek számító fékezőelemes gurítódombbal.

A ferencvárosi rendező pályaudvar légi fotón

Kapcsolódó vonalak[szerkesztés]

Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok Józsefvárost, Keleti pályaudvart, Kőbánya felsőt és Kőbánya-Kispestet kötik össze. Magyarországon egyedülálló módon itt fut hat nyíltvonali vágány egymás mellett. A nyugatra lévő vágányok Kelenföld állomást kötik össze a pályaudvarral az Összekötő vasúti hídon át. Déli irányban a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal indul, Soroksári út állomásig két vágánnyal.

A pályaudvarba becsatlakozott még egy vonal, a Kis-Burma is. Ferencváros - Nyugati rendező végéről indult, a Nagykőrösi út (mai M5-ös autópálya bevezető szakasz) vonalán. Itt elérte a Cséry-féle szemétvasutat (későbbi 51-es villamos) és azzal párhuzamosan haladt egy darabon, majd a Nagykőrösi útról letérve Soroksár állomás északi végén csatlakozott be a 150-es vonalba.

Az 1980-as évek végétől kezdve a Ferencváros körül korábban kiépített kiszolgáló vágányokat elbontották, mivel a vágóhidakat, valamint a vágóhidak melléktermékeire épülő iparokat felszámolták, legfőképp azért, mert az eredetileg a város szélére épült vágóhidakat és gyárakat napjainkra a város körbenőtte.

Funkciók[szerkesztés]

M28 1006 a ferencvárosi fűtőházban

Ferencváros első vágányai a Kőbánya felső és Kelenföld közötti vonallal párhuzamosan épültek ki. Ezekből ma már 19 vágány létezik, mindegyik forgalom alatt áll. A hátsó vágányok közül többet a síktolatásos elegyrendezéshez használnak.

A pályaudvaron egy emelt szigetperon van a III. és IV. átmenő fővágányok között, valamint egy alacsony oldalperon a II. vágány mellett. A peronokat szintben, a vágányokon létesített átjárókon lehet megközelíteni. A peronok keleti végén felüljáró is épült, azonban elsősorban nem az utasok, hanem a pályaudvaron dolgozók számára.

Ezeken a vágányokon túl épült ki a vonatási telep, fordítókoronggal. Jelenleg két mozdonyszín áll: egy a dízel- és egy a villanymozdonyok számára.

A mozdonyszín mögött terül el a ferencvárosi rendező pályaudvar több mint 80 vágánnyal, melyek nagyobb része ma is üzemben van. Jelenleg csak egy gurítódomb üzemel, azonban a megcsappant teherforgalom miatt kevesebb műszakban működik, mint korábban.

A rendező pályaudvar vágányai fogják közre a központi szertárat, azonban az átalakuló MÁV csoportok alkatrész, ruha és egyéb termékek beszerzése más módon fog történni, jelentősége lecsökkent.

A BKV Ferencvárosi kocsiszínje rendelkezik összekötővágánnyal Ferencváros felé, például ezen a vágányon tolták be a vasúti kocsikon érkező Combino villamos szerelvényeket.

Forgalom[szerkesztés]

Járat Útvonal Gyakoriság
 G10  Budapest-KeletiFerencvárosBudapest-KelenföldBiatorbágyBicske alsóBicskeAlsógallaTatabányaTóvároskertTataKomáromÁcsGyőr-GyárvárosGyőr Napi 3-6 Győr felé
 G10  GyőrKomáromTataTatabányaBicskeBudapest-Kelenföld(Ferencváros →) Budapest-Keleti Budapest felé vasárnap 1
 S25  Budapest-KeletiFerencvárosSoroksári útPesterzsébetSoroksárDunaharasztiDunaharaszti alsóTaksonyDunavarsányDélegyházaKiskunlacházaDömsödKunszentmiklós-Tass (– napi 1 tovább Kiskunhalasig) Óránként
 S36  Kőbánya-KispestFerencvárosBudapest-KelenföldAlbertfalvaBudafokKastélyparkTétényligetÉrd alsóTárnokMartonvásár (hétköznap 1-2 tovább – BaracskaKápolnásnyék) Óránként
 G43  Kőbánya-KispestFerencvárosBudapest-KelenföldBudafokBudatétényBarosstelepÉrdligetÉrd felsőTárnokMartonvásárBaracskaKápolnásnyékVelenceGárdonyAgárdSzékesfehérvár Óránként
 G43  SzékesfehérvárDinnyésAgárdGárdonyVelencefürdőVelenceKápolnásnyékPettendBaracskaMartonvásárTárnokÉrd felsőÉrdligetBarosstelepBudatétényBudafokBudapest-KelenföldFerencvárosKőbánya-Kispest Kora reggel 2 Budapest felé
gyorsított személyvonat HegyeshalomLevélMosonmagyaróvárKimle-KárolyházaLébény-MosonszentmiklósÖttevényAbdaGyőrGyőr-GyárvárosÁcsKomáromTataTóvároskertTatabányaAlsógallaBicskeBicske alsóBiatorbágyBudapest-KelenföldFerencvárosBudapest-Keleti Munkanapokon napi 2 Budapest felé
személyvonat Budapest-KeletiFerencvárosSoroksári útPesterzsébetSoroksárDunaharasztiDunaharaszti alsóTaksonyDunavarsányDélegyházaKiskunlacházaDömsödKunszentmiklós-TassBösztörSzabadszállásFülöpszállásSoltszentimreCsengődTabdiKiskőrösSoltvadkertPirtói szőlőkPirtóKiskunhalasBalotaszállásKisszállásTompaKelebia Napi 1-2 pár
személyvonat Budapest-KeletiFerencvárosPesterzsébetKunszentmiklós-TassBösztörSzabadszállásFülöpszállásSoltszentimreCsengődTabdiKiskőrösSoltvadkertPirtói szőlőkPirtóKiskunhalasBalotaszállásKisszállásTompaKelebia Napi 4-5 pár
Ivo Andrić gyorsvonat Budapest-KeletiFerencvárosPesterzsébetKunszentmiklós-TassBösztörSzabadszállásFülöpszállásSoltszentimreCsengődTabdiKiskőrösSoltvadkertPirtói szőlőkPirtóKiskunhalasBalotaszállásKisszállásTompaKelebiaSubotica (Szabadka) – Žednik (Újnagyfény) – Bačka Topola (Topolya)Vrbas (Verbász) (← Zmajevo (Ókér))Novi Sad (Újvidék) Napi 1 pár
Dacia nemzetközi gyorsvonat Wien HauptbahnhofHegyeshalomMosonmagyaróvárGyőrTatabányaBudapest-KelenföldFerencvárosBudapest-KeletiSzolnokBékéscsabaLőkösháza – Curtici – Arad – Deva – Simeria – Sibot – Vințu de Jos – Sibiu – Făgăraș – Braşov – Predeal – Sinaia – Ploieşti Vest – București Nord Napi 1 pár
Beograd gyorsvonat Szerbiai pályafelújítási munkák miatt 2020-ban nem közlekedik
gyorsvonat SzombathelySárvárCelldömölkMezőlakPápaVaszarSzerecsenyGyömöre-TétGyőrszabadhegyGyőrKomáromTataTatabányaBicskeBudapest-KelenföldFerencvárosBudapest-Keleti Vasárnap 1 Budapest felé
Egy RoLa vonat indulásra készen Ferencváros állomáson

Személyforgalom[szerkesztés]

Az állomáson a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal személyvonatai, a Székesfehérvár és Kőbánya-Kispest között közlekedő gyorsított személyvonatok és a tárnoki személyvonatok állnak meg, valamint nyári időszakban egy-két, a Balaton felé közlekedő távolsági fürdővonat áll meg, melyek közül az egyik Záhonyból Tapolcára közlekedik. 2014 decemberétől két nemzetközi vonat, a Debrecen és Bécs között közlekedő Hortobágy EuroCity, valamint a Bécs és Belgrád között közlekedő Avala EuroCity is megáll Ferencvárosban.

Teherforgalom[szerkesztés]

Rendező pályaudvari szerepe miatt éjjel-nappal, az év minden időszakában jelentős a teherforgalom. Naponta átlagosan (adat) tehervonat közlekedik le, viszont a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság következtében volt olyan nap, amikor a pályaudvar külső része teljesen üres volt.

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata alapján

Források[szerkesztés]