Ferencváros pályaudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ferencváros pályaudvar
2010-ig Budapest-Ferencváros
Ferencvaros allomas (Budapest).jpg
Cím
Ország Magyarország
Hely 1097 Budapest, Fék utca 3.
Állomáskód FC
UIC állomáskód 5510025
Felhasználási terület vasútállomás
Üzemeltető MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Tszf. magasság112 m
Része ennek Magyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzóna közép-európai idő
Vasútvonalak és járatok
Szolgáltatások
Vonatnemek
Elhelyezkedése
Ferencváros pályaudvar (Budapest)
Ferencváros pályaudvar
Ferencváros pályaudvar
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 05′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 07″, k. h. 19° 05′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferencváros pályaudvar témájú médiaállományokat.

A Ferencváros pályaudvar[1] vasútforgalom és elfoglalt területnagyság alapján egyaránt Magyarország legnagyobb állomása. Középponti szerepe az Összekötő vasúti híd megépítése során alakult ki, ugyanis ezen a hídon keresztül halad át Magyarország keleti és nyugati országrésze közötti vasútforgalom mintegy 90%-a.

A pályaudvar a Körvasút és a Budapest–Hegyeshalom–Bécs-vasútvonal közbenső állomása, rövid ideig a Budapest–Kelebia–Zimony-vasútvonal kiinduló állomása volt. Forgalmának nagyobb részét viszont még a mai napig is a budapesti pályaudvarokat és állomásokat összekötő körvasúton bonyolódó teherforgalom teszi ki.

Története[szerkesztés]

Az 1870-es évek végén Budapesten már három nagy fejpályaudvar működött: az Osztrák Államvasút Társaság (OÁVT) Nyugati, a MÁV Losonci (később Józsefvárosi) és a Déli Vasút Budai (ma Déli) pályaudvarai, azonban azokat nem kötötte össze vágány, kivéve egyetlen kapcsolatot, amely az OÁVT Kőbánya-Teher vasútállomását kötötte össze az Északi Vasút Kőbánya felső vasútállomásával. A vágány ma is létezik, ez az úgynevezett Királyvágány.

A MÁV által szorgalmazott és épített összekötővágányok első szakaszát 1877-1878 között helyezték üzembe. Az első szakasz 19 km hosszú vágánya az ekkorra felépült Összekötő vasúti hídon keresztül Kőbánya felsőt kötötte össze Kelenfölddel. Ennek az összekötő vágánynak a részeként épült meg Ferencváros állomás.

Már az első kapcsolódó vonalak előrevetítették Ferencváros állomás teherforgalomban betöltött jövőbeli szerepét. Megépült a Dunapart teherpályaudvaron át a Fővámház magasságáig vezető vágány, amelyen keresztül a vidékről, főleg az Alföldről származó élelmet szállították a Központi Vásárcsarnokba, ellátva az egyre nagyobb lélekszámú Budapestet.

Ezzel egy időben megépült a Kőbánya-Hizlaló vasútállomáson keresztül Szentlőrinc átrakó állomásig (amely nem azonos a mai Pestszentlőrinc, sem a baranya megyei Szentlőrinc állomással) vezető vágányt.

1882 végére megépült a MÁV által épített Pest-Zimony vasútvonal, amelynek kezdő szakasza eleinte a Dunapart teherpályaudvarról indult ki, amelyet a fent említett mellékvágány kötött össze Ferencvárossal.

1889-ben összesen 23 km vágány épült Ferencváros és Józsefváros, Kőbánya felső, valamint az 1884-ben elkészült az új Központi pályaudvar (a jelenlegi Keleti pályaudvar) között. Az 1891-92-es években a helyezték üzembe Ferencváros–Marhavásártér és Ferencváros–Sertéshizlaló között vágányokat.

Tulajdonképpen már 1900 végén befejezték, de csak 1902-ben helyezték forgalomba Ferencváros rendező pályaudvarról kiágazó, 1,5 km hosszú, a IX. kerületi bikaréti sertésvásártelepig haladó vágányt. A vonal mentén állomás létesült Sertésvásártér néven. A vonal építését, de csak később 1902-ben vették ténylegesen használatba.

Az 1900-as évektől az ugrásszerűen megnövekedett teherforgalom részére a pályaudvart a déli irányban, a régi gubacsi puszták felé bővítették, építették tovább. Először a mai Nyugati rendező épült meg, keleti oldalában egy gurítódombbal, nyugati oldalában vasúti kocsijavító műhelyekkel.

1950-1954 között felépült a Keleti rendező, az új, korszerűnek számító fékezőelemes gurítódombbal.

A ferencvárosi rendező pályaudvar légi fotón

Kapcsolódó vonalak[szerkesztés]

Ferencvárost a pályaudvartól keletre lévő vágányok Józsefvárost, Keleti pályaudvart, Kőbánya felsőt és Kőbánya-Kispestet kötik össze. Magyarországon egyedülálló módon itt fut hat nyíltvonali vágány egymás mellett. A nyugatra lévő vágányok Kelenföld állomást kötik össze a pályaudvarral az Összekötő vasúti hídon át. Déli irányban a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal indul, Soroksári út állomásig két vágánnyal.

A pályaudvarba becsatlakozott még egy vonal, a Kis-Burma is. Ferencváros - Nyugati rendező végéről indult, a Nagykőrösi út (mai M5-ös autópálya bevezető szakasz) vonalán. Itt elérte a Cséry-féle szemétvasutat (későbbi 51-es villamos) és azzal párhuzamosan haladt egy darabon, majd a Nagykőrösi útról letérve Soroksár állomás északi végén csatlakozott be a 150-es vonalba.

Az 1980-as évek végétől kezdve a Ferencváros körül korábban kiépített kiszolgáló vágányokat elbontották, mivel a vágóhidakat, valamint a vágóhidak melléktermékeire épülő iparokat felszámolták, legfőképp azért, mert az eredetileg a város szélére épült vágóhidakat és gyárakat napjainkra a város körbenőtte.

Funkciók[szerkesztés]

M28 1006 a ferencvárosi fűtőházban

Ferencváros első vágányai a Kőbánya felső és Kelenföld közötti vonallal párhuzamosan épültek ki. Ezekből ma már 19 vágány létezik, mindegyik forgalom alatt áll. A hátsó vágányok közül többet a síktolatásos elegyrendezéshez használnak.

A pályaudvaron egy emelt szigetperon van a III. és IV. átmenő fővágányok között, valamint egy alacsony oldalperon a II. vágány mellett. A peronokat szintben, a vágányokon létesített átjárókon lehet megközelíteni. A peronok keleti végén felüljáró is épült, azonban elsősorban nem az utasok, hanem a pályaudvaron dolgozók számára.

Ezeken a vágányokon túl épült ki a vonatási telep, fordítókoronggal. Jelenleg két mozdonyszín áll: egy a dízel- és egy a villanymozdonyok számára.

A mozdonyszín mögött terül el a ferencvárosi rendező pályaudvar több mint 80 vágánnyal, melyek nagyobb része ma is üzemben van. Jelenleg csak egy gurítódomb üzemel, azonban a megcsappant teherforgalom miatt kevesebb műszakban működik, mint korábban.

A rendező pályaudvar vágányai fogják közre a központi szertárat, azonban az átalakuló MÁV csoportok alkatrész, ruha és egyéb termékek beszerzése más módon fog történni, jelentősége lecsökkent.

A BKV Ferencvárosi kocsiszínje rendelkezik összekötővágánnyal Ferencváros felé, például ezen a vágányon tolták be a vasúti kocsikon érkező Combino villamos szerelvényeket.

Forgalom[szerkesztés]

Járat Útvonal Gyakoriság
 G10  Budapest-KeletiFerencvárosBudapest-KelenföldBiatorbágyBicske alsóBicskeAlsógallaTatabányaTóvároskertTataKomáromÁcsGyőr-GyárvárosGyőr Napi 3-6 Győr felé
 G10  GyőrKomáromTataTatabányaBicskeBudapest-Kelenföld(Ferencváros →) Budapest-Keleti Budapest felé vasárnap 1
 S25  Budapest-KeletiFerencvárosSoroksári útPesterzsébetSoroksárDunaharasztiDunaharaszti alsóTaksonyDunavarsányDélegyházaKiskunlacházaDömsödKunszentmiklós-Tass (– hétköznap 1 tovább Kiskunhalasig) Óránként
 S36  Kőbánya-KispestFerencvárosBudapest-KelenföldAlbertfalvaBudafokKastélyparkTétényligetÉrd alsóTárnokMartonvásár (hétköznap 1-2 tovább – BaracskaKápolnásnyék) Óránként
 G43  Kőbánya-KispestFerencvárosBudapest-KelenföldBudafokBudatétényBarosstelepÉrdligetÉrd felsőTárnokMartonvásárBaracskaKápolnásnyékVelenceGárdonyAgárdSzékesfehérvár Óránként
 G43  SzékesfehérvárDinnyésAgárdGárdonyVelencefürdőVelenceKápolnásnyékPettendBaracskaMartonvásárTárnokÉrd felsőÉrdligetBarosstelepBudatétényBudafokBudapest-KelenföldFerencvárosKőbánya-Kispest Kora reggel 2 Budapest felé
gyorsított személyvonat HegyeshalomLevélMosonmagyaróvárKimle-KárolyházaLébény-MosonszentmiklósÖttevényAbdaGyőrGyőr-GyárvárosÁcsKomáromTataTóvároskertTatabányaAlsógallaBicskeBicske alsóBiatorbágyBudapest-KelenföldFerencvárosBudapest-Keleti Munkanapokon napi 2 Budapest felé
személyvonat Budapest-KeletiFerencvárosSoroksári útPesterzsébetSoroksárDunaharasztiDunaharaszti alsóTaksonyDunavarsányDélegyházaKiskunlacházaDömsödKunszentmiklós-TassBösztörSzabadszállásFülöpszállásSoltszentimreCsengődTabdiKiskőrösSoltvadkertPirtói szőlőkPirtóKiskunhalasBalotaszállásKisszállásTompaKelebia Napi 1-2 pár
személyvonat Budapest-KeletiFerencvárosPesterzsébetKunszentmiklós-TassBösztörSzabadszállásFülöpszállásSoltszentimreCsengődTabdiKiskőrösSoltvadkertPirtói szőlőkPirtóKiskunhalasBalotaszállásKisszállásTompaKelebia Napi 4-5 pár
Ivo Andrić nemzetközi gyorsvonat Budapest-KeletiFerencvárosPesterzsébetKunszentmiklós-TassBösztörSzabadszállásFülöpszállásSoltszentimreCsengődTabdiKiskőrösSoltvadkertPirtói szőlőkPirtóKiskunhalasBalotaszállásKisszállásTompaKelebiaSubotica (Szabadka) – Žednik (Újnagyfény)Bačka Topola (Topolya)Vrbas (Verbász) (← Zmajevo (Ókér))Novi Sad (Újvidék) Napi 1 pár
Dacia nemzetközi gyorsvonat Wien Hauptbahnhof (Bécs)HegyeshalomMosonmagyaróvárGyőrTatabányaBudapest-KelenföldFerencvárosBudapest-KeletiSzolnokBékéscsabaLőkösháza – Curtici (Kürtös) – Arad (Arad) – Deva (Déva) – Simeria (Piski) – Sibot (Alkenyér) – Vințu de Jos (Alvinc) – Sibiu (Nagyszeben) – Făgăraș (Fogaras)Braşov (Brassó) – Predeal (Predeál) – Sinaia – Ploieşti Vest – București Nord Napi 1 pár
Beograd gyorsvonat Szerbiai pályafelújítási munkák miatt 2020-ban nem közlekedik
gyorsvonat SzombathelySárvárCelldömölkMezőlakPápaVaszarSzerecsenyGyömöre-TétGyőrszabadhegyGyőrKomáromTataTatabányaBicskeBudapest-KelenföldFerencvárosBudapest-Keleti Vasárnap 1 Budapest felé
Egy RoLa vonat indulásra készen Ferencváros állomáson

Személyforgalom[szerkesztés]

Az állomáson a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal személyvonatai, a Székesfehérvár és Kőbánya-Kispest között közlekedő gyorsított személyvonatok és a tárnoki személyvonatok állnak meg, valamint nyári időszakban egy-két, a Balaton felé közlekedő távolsági fürdővonat áll meg, melyek közül az egyik Záhonyból Tapolcára közlekedik. 2014 decemberétől két nemzetközi vonat, a Debrecen és Bécs között közlekedő Hortobágy EuroCity, valamint a Bécs és Belgrád között közlekedő Avala EuroCity is megáll Ferencvárosban.

Teherforgalom[szerkesztés]

Rendező pályaudvari szerepe miatt éjjel-nappal, az év minden időszakában jelentős a teherforgalom. Naponta átlagosan (adat) tehervonat közlekedik le, viszont a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság következtében volt olyan nap, amikor a pályaudvar külső része teljesen üres volt.

Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés]

  • Busz: BKV busz symbol.svg 281
  • Villamos: Logo tramway-budapest.svg 1, 51A
  • Éjszakai autóbusz: BKK night line logo.svg 901, 918
  • Vonat: Bkkvonat.svg  G10   S25   S36   G43  gyorsvonat, nemzetközi gyorsvonat

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Földrajzinév-bizottság 57/555. határozata alapján

Források[szerkesztés]