Aszód

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen KMBot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 11:46-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (reklámlink törlése AWB)
Ez a szócikk Aszód szól. Hasonló címmel lásd még: Ekecs.
Aszód
A Podmaniczky-Széchenyi-kastély
A Podmaniczky-Széchenyi-kastély
Aszód címere
Aszód címere		 Aszód zászlaja
Aszód zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásAszódi
Jogállásváros
PolgármesterDr. Pénzes Tiborc Szabolcs (független)[1]
Irányítószám2170
Körzethívószám28
Testvértelepülései
Lista
Nyárádszereda
Népesség
Teljes népesség6116 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség380,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 05″, k. h. 19° 29′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 05″, k. h. 19° 29′ 22″
Aszód (Pest vármegye)
Aszód
Aszód
Pozíció Pest vármegye térképén
Aszód weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aszód témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aszód város Pest megyében, az Aszódi járás székhelye és második legnépesebb települése Tura után.

Nevének eredete

Neve az időszakos vízfolyás jelentésű „aszó” főnévből származik – a városon átfolyó Breda-patakot a középkorban Aszónak nevezték.[3]

Fekvése

A 3-as számú főút mentén, a Gödöllői-dombság szélén, a Galga völgyében, Gödöllőtől 14, Hatvantól 16 kilométerre található.

Szomszédos települések: Bag, Domony, Hévízgyörk, Iklad, Kartal.

Aszód vasútállomás a MÁV 80a számú a Budapest–Hatvan-vasútvonalán található, illetva a vonalból itt ágazik ki a 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal és a 77-es számú Aszód–Galgamácsa–Vácrátót-vasútvonal (ez utóbbin viszont 2009. december 13-án megszűnt a személyforgalom).

Története

Területe az őskor óta lakott: az ásatások bizonysága szerint a neolitikumban i. e. 3500 táján mintegy 400 évig folyamatosan lakott hely volt. Közelében, a Galga mentén bronzkori és vaskori településeket is feltártak. A népvándorlás elején a különböző germán és szarmata népek (főleg a kvádok, illetve a jazigok) határterülete volt; hun, gepida, illetve avar leletek még nem kerültek elő. A honfoglalás idején kapta nevét az Aszóddal szomszédos Kartal község és a környék sok más pontja.

Határában a 13. században a Szent Keresztnek szentelt premontrei monostort építettek, és a rendház köré kisebb település szerveződött (ez a 17. század végéig állt fenn). Magát Aszódot az oklevelek 1401-ben említik először Aza néven, bár feltételezik, hogy már I. István idején lakott hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, de a 18. században újra betelepítették. Az új lakosok különféle helyekről érkeztek:

Bádenből és Württembergből német iparosok,
a Felvidékről Aszódra beházasodó Podmaniczky Jánost követő evangélikus parasztok,
Cseh- és Morvaországból jiddisül beszélő zsidók.

A Podmaniczky család birtokai központjává tette a „Galgamente fővárosát” és töretlenül megőrizte a vallásbékét. A fejlődés eredményeként Aszód 1761-ben mezőváros címet kapott, a Podmaniczkyak pedig 1782-ben báróságot.

A város gimnáziumában tanult 1760 és 1764 közt Hajnóczy József, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője.
Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hruz Mária 1818. szeptember 15-én itt kötöttek házasságot. Petőfi 1835 szeptemberétől 1838 júniusáig volt a gimnázium tanulója Koren István, Domonyban született tanár keze alatt – ő Petőfi kamaszkorának meghatározó személyisége. A későbbi költőóriás Neumann Istvánnénál, egy kelmefestő özvegyénél lakott. Itt írta az évzáró ünnepélyre a „Búcsúzás” című versét. Aszódi diákemlékeiről az Úti emlékekben emlékezik meg abból az alkalomból, hogy 1845 áprilisában, felvidéki útjára indulva a Pest–eperjesi postakocsin átutazott a helységen.
Jósika Miklós 1847 tavaszán a Podmaniczky-birtokon kötött házasságot második feleségével, a nála huszonnyolc évvel fiatalabb Podmaniczky Júliával.

Jelentős ipari központ szerepét mutatja, hogy a kiegyezés után téglagyár, nyomda, kocsigyártó műhely, repülőgépgyár (a Lloyd gyár a Monarchia harmadik legnagyobb repülőgyára volt) és több bank is volt a településen. 1884-ben Közép-Európában elsőként nyitottak itt javító-nevelő fiúintézetet.[4]

A 20. század legelején ökumenikus templomot építettek az aszódi Magyar Királyi Javító Intézetben. Az új, neogót stílusú, három hajós templomot a katolikusok Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére szentelték fel 1906. június 20-án. 1950-ig miséztek itt a katolikusok, tartották istentiszteleteiket a protestánsok és zsidók. Ezeken a szertartásokon nemcsak a növendékek és az intézet alkalmazottai vettek részt, hanem a környéken lakó hívek is. 1960-ban a már korábban használaton kívül helyezett templomot lerombolták; tégláiból építették fel a szakorvosi rendelőt.
A holokauszt megsemmisítette az aszódi zsidó közösséget: mintegy kétszázan pusztultak el a haláltáborokban.

Aszód 1912-től 1965-ig az Aszódi járás székhelye volt, 1991-ben várossá nyilvánították.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Bagyin József (független)[5]
  • 1994–1998: Bagyin József (független)[6]
  • 1998–2002: Bagyin József (független)[7]
  • 2002–2006: Bagyin József (független)[8]
  • 2006–2008: Búzás János (független)[9]
  • 2008–2010: Sztán István (független)[10]
  • 2010–2014: Sztán István (független)[11]
  • 2014–2019: Sztán István (független)[12]
  • 2019-től: Dr. Pénzes Tiborc Szabolcs (független)[1]

A 2006. október 1-jén megtartott polgármester-választás érdekessége volt, hogy bár több mint 2500 lakos járult az urnákhoz, egyetlen szavazatnyi különbség döntött az első és a második helyezett – a győztes Búzás János és Sztán István független jelöltek – között (863:862), és a választás harmadik, úgyszintén független indulója, Kovács Tamás is csak kevéssel lemaradva (804 szavazattal) végzett a harmadik helyen.[9] A rendkívül szoros eredmény nyilván rányomta a bélyegét a helyi közéletre az elkövetkező időszakban is: Búzás polgármester ugyanis alig másfél év után lemondott,[13] emiatt pedig 2008. július 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani a városban.[10] A választáson Sztán István és egy negyedik aspiráns indult a tisztségért, de előbbi magabiztos győzelmet aratott, mindössze két szavazata hiányzott a kétharmados, minősített többségű eredmény eléréséhez.[10]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
6163
6168
6204
6148
6148
6116
201320142021202220222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,4%-a magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,8% németnek, 0,6% románnak, 0,4% ruszinnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,4%, református 5,7%, evangélikus 17,3%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 12% (25,8% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei

A Szentháromság-templom
1848-as emlékpark
Schossberger-sírkápolna (6895. sz. műemlék)
Evangélikus Gimnázium
  • Podmaniczky-kastély: az U alaprajzú, barokk és copf stílusú kastély középrésze egyszintes, szárnyai kétszintesek. A középrészt 1721-ben, a szárnyakat 1772-ben adták át. A nyugati szárny dísztermének freskóit Kracker János Lukács és Zách József festette, 1776-ban.
  • A Podmaniczky–Széchényi-kastély (Zöld-kastély) téglalap alapú, egyemeletes, középrizalitos, késő barokk épület, amit a 18. század végén illesztették a Podmaniczky-kastély északi sarkához. Az épületet 1920-ban gróf Széchenyi Gyula vásárolta meg.
  • Petőfi Múzeum a volt evangélikus iskola épületében (Szontágh lépcső 2.)
  • Kovács Ferenc kétszeres Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész a fiatal Petőfit ábrázoló mellszobra a múzeum előtt,
  • A város fölé emelkedő dombon emelkedő, barokk evangélikus templomot, amit Podmaniczky I. János megrendelésére Antonius mester épített, 1727-ben szentelték fel. A homlokzati tornyos, keletelt (lásd:keletelés) barokk templom két fő érdekessége a faragott faszobrokkal díszített oltár és a márvány keresztelőmedence. A templom mellett áll az új evangélikus gimnázium 1997-ben átadott épülete.
  • Szentháromság-templom: Aszód nyugati részén, az egykori Tabán téren áll a Szentháromság római katolikus templom. Az egyhajós, homlokzati tornyos, barokk épületet 1750-ben szentelték fel.
  • A település fejlődésével a zsidó temető nagyjából a város mértani középpontjába került. A zömében 18–19. századi sírkövek fölé magasodó Schossberger-mauzóleumot báró Schossberger Rezsőné megbízásából Baumhorn Lipót tervezte, 1913-ban. Az 1996-ban fölújított Mártírok Emlékművén a holokauszt áldozatainak nevét vésték márványba.
  • Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Schulek János építész tervei alapján emelt, két emeletes épületét 1931-ben adták át. Jelenleg a megyei önkormányzat két tannyelvű (francia) gimnáziumának, általános tagozatának és egy szakközépiskolának ad otthont. Az udvarán álló, 1939-ben leleplezett, egész alakos Petőfi-szobor Morzsa-Morhardt Gyula műve.
  • Közép-Európa első fiúnevelő intézetét 1884-ben alapította Pauler Tivadar igazságügyi miniszter a fiatalkorú bűnelkövetők nevelésére, oktatására, képzésére. Ennek érdekében az intézetben többféle oktató-nevelő intézmény:
általános iskola,
szakiskola,
speciális szakiskola,
mezőgazdasági részleg (tangazdasággal és tanműhellyel)
kapott helyet. 1996 május 1. óta ez Magyarországon az egyetlen olyan intézmény, amelyben a fiatalkorúak bíróságán 1–3 évre ítélt, 14–19 éves fiúk komplex és differenciált fejlesztésével :próbálkoznak. Az épület előzetes egyeztetés után tekinthető meg.
  • Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma (Nagy Tamás Ybl-díjas építész tervei alapján 1997-ben készült el).
  • A Fő téren emelt első világháborús emlékművet (Morzsa-Morhardt Gyula alkotását) a második világháború után lebontották; a helyén 1989 óta a két világháború áldozatairól együttesen :megemlékező háborús emlékmű áll. A tér fontosabb épületei:
polgármesteri hivatal,
helyőrségi klub az egykori Korona étterem klasszicista épületében,
stilizált homlokzat az egykori Petrovics-mészárszék emlékére (1998-ban építették).
  • A Fő utca és a Fő tér sarkán nyíló Malom közben berendezett Elektromos Gyűjtemény – mint neve is mutatja – főleg villamos berendezéseket mutat be.
  • A járási főszolgabíró egykori hivatalának épületében rendezték be a városi művelődési házat (a zeneiskolával és a könyvtárral). Az épület dísze a bejárat fölötti timpanonban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye homokkőből kifaragott, festett címere.
  • A Fő utca fő érdekessége a 19. század elején-közepén kialakult zártsorú beépítés. Több épület homlokzatát párkányok, illetve stukkók díszítik. A legtöbb ház sárga, illetve zöld. A Fő u. 5. falán emléktábla tájékoztat arról, hogy diákéveiben itt lakott Petőfi Sándor.

Sportélete

Labdarúgó-csapata az Aszódi FC.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Híres lakói

Testvérvárosai

Egyéb

Az aszódi római katolikus egyházközség a váci egyházmegyéhez, azon belül a hatvani esperesi kerülethez tartozik.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Magyar Petőfi Múzeum – A Petőfi Múzeum szórólapja
  4. ↑ Aszódi Javítóintézet. [2011. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
  5. ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  7. ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. ↑ a b Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. ↑ a b c Aszód települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. július 27. (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  11. ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  12. ↑ Aszód települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  13. ↑ 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 4.)
  14. ↑ Aszód Helységnévtár
  15. ↑ a b c Testvérvárosok. (Hozzáférés: 2020. július 31.)

Források

  • Magyar Petőfi Múzeum – A Petőfi Múzeum szórólapja

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aszód&oldid=23766272”