Zádorfalva
Zádorfalva | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Putnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Horváth Tibor (független)[1] | ||
Jegyző | Nagy János | ||
Irányítószám | 3726 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 437 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 33,45 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,75 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 23′ 02″, k. h. 20° 29′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 23′ 02″, k. h. 20° 29′ 10″ | |||
Zádorfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Zádorfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zádorfalva község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban.
Fekvése
Az Aggteleki-karszt és a Borsodi dombság között fekszik a Szuha-patak völgyében, Aggtelektől 11 kilométerre, Ózdtól pedig 29 kilométerre. A településen végighalad délnyugat-északkeleti irányban a 2601-es közút, melyből itt ágazik ki, annak 13,200-as kilométerszelvényénél délkelet felé a Szuha-patak folyását kísérő 2605-ös út, az ellenkező, északnyugati irányban pedig a Szuhafőre vezető 26 102-es út.
Története
Kisnemesi falu volt. Névadóját Zádornak hívták, s a 13. század elején élt. A 13. századig királyi birtok volt, majd a Zádor család kapta meg adományként. Évszázadokon keresztül a Zádortól leszármazott családok kezén volt.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Gönczy Sándor (független)[3]
- 1994–1998: Nagy Pál (független)[4]
- 1998–2002: Kósik István (független)[5]
- 2002–2006: Kósik István (független)[6]
- 2006–2010: Gulyásné Deli Ágnes (független)[7]
- 2010–2014: Ruszó Zorán (független)[8]
- 2014–2019: Ruszó Zorán (független)[9]
- 2019-től: Horváth Tibor (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 465 | 459 | 459 | 460 | 445 | 421 | 439 | 437 |
2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 |
Népcsoportok
A település lakosságának 73%-a magyar, 27%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[10]
Nevezetességei
- Református templom. A község feletti domboldalon áll. 1803-ban épült késő barokk stílusban.
- A falu egész képét meghatározza építészeti gazdagsága. Hagyományos népi lakóház is található több is a községben, s szép számmal kisnemesi kúria is.
- Lenkey-kúria. 1915-ben épült. A falu egyik legreprezentívabb épülete.
Források
- Vendégváró: Látnivalók Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (2006 Miskolc)
Jegyzetek
- ↑ a b Zádorfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Zádorfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zádorfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zádorfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zádorfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zádorfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
- ↑ Zádorfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Zádorfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]