Nyékládháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Iulius Aegidius (vitalap | szerkesztései) 2018. december 27., 19:03-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (törölt kép)
Nyékládháza
Nyékládháza címere
Nyékládháza címere		 Nyékládháza zászlaja
Nyékládháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásváros
PolgármesterSurmann Antal (Fidesz-KDNP)
Irányítószám3433
Körzethívószám46
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség5030 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség197,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 30″, k. h. 20° 50′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 30″, k. h. 20° 50′ 13″
Nyékládháza (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Nyékládháza
Nyékládháza
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Nyékládháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyékládháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nyékládháza város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban, Miskolctól 14 kilométerre délre található. Közúton elérhető a Budapest vagy Miskolc felől a 3-as főúton, Debrecen felől a 35-ös főúton; vonattal a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely- és a Tiszaújváros–Nyékládháza-vasútvonalon.

Története

A Szepessy-Egry kastély
Fájl:Nyékládházi templom főhomlokzata.JPG
A Lenz József kereskedelmi tanácsos által építtetett és adományozott római katolikus templom.

A terület már az őskortól lakott, fontos bronzkori, vaskori régészeti leleteket találtak a térségben, többek között szarmata cserépedényeket és egy avar temetőt.

Mezőnyék a honfoglaló Nyék törzsről kapta a nevét. Mezőnyék és Ládháza települések a honfoglalás körül jöhettek létre, elsőként 1270-ben és 1293-ban említik őket, bár Mezőnyéket ekkor még más néven – a több névváltozáson keresztülment falut a 14. századtól említik Mezőnyék néven. A történelem során mindkét település sok pusztulást látott – a tatár és a török többször felégette –, de mindig újra benépesültek. 1852-ig „nyéki puszta” néven ismeretes a hely.

Ládháza neve a Lád személy- vagy nemzetségnévből ered. A névváltozások is annak a jelei lehetnek, hogy a falvakat a történelem során többször elpusztították. 1741 körül Miskolc város református családokkal telepítette be. Ezáltal gyors fejlődésnek indult. Mindkét falura a mezőgazdasági jelleg jellemző.

A városközpontban az Egry-Szepessy kastély helyezkedik el, amelyet 1790–1801 között építtetett klasszicista stílusban a református felekezetű Négyesi Szepessy család köznemesi ága (volt egy katolikus bárói ága a családnak is). Az építése a korabeli egyidőben folyhatott a település református templomának építésével, amelyet Klir Vencel miskolci építőmester irányított. Az épület homlokzatán barokk stílusjegyek láthatóak, és a copf stílusú ablakrácsokkal ellátott manzárdtetős épület földszinti helyiségei teknőboltozatosak. Botházi Egry Zoltánné Négyesi Szepessy Aranka asszony, Négyesi Szepessy András (1835–1890)[3] és Okolicsnai Okolicsányi Mária (1839–1884) lánya[4] volt a kastély utolsó tulajdonosa. Férje halálát (1941-ben) követően,[5] lakóhelye és birtoka államosítása után is benn lakhatott a kastélyban, egy helyiség a rendelkezésére állt egészen a haláláig.[6] Szepessy Eleonóra, aki Egry Zoltánné unokahúga, Szepessy András (1874-1916) és csongrádi Bághy Eleonóra (1881-1921) lánya, Vattay Antal (1891-1966) altábornagyhoz ment férjhez.

Lenz József (1897-1965), tartalékos huszárszázados, nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, a jómódú nagypolgári Lenz család sarja volt. Lenz József Vattay Antal altábornagynak régi barátja ismeretsége által földbirtokot szerzett a településen, és már a második világháború előtt a nyékládházi birtokán exportra termelt sárgabarackot, almát és szőlőt. 1944-ben elkészült a Lenz József által építtetett Szent István utcai római katolikus templom, ahol fia, a Don-kanyarban hősiesen elesett vitéz Lenz József (1922-1942) van eltemetve.[7]

Lenz József földbirtokos, kereskedelmi tanácsos lánya, boldogfai Farkas Endréné Lenz Klára asszony gobelinművész textil kollekciójának egy része, amelynek állandó kiállítása jelenleg a Szepessy-Egry kastélyban látható. A rendszer változás után Lenz Klára asszony adományozta a saját kezűleg készült gyűjteményét, amelynek az első kiállítását több ideig 1990. szeptember 30-ig a nyékládházi római katolikus templomban megtekinthették, majd a város művelődési házában.[8] 1990-ben, a kiállitás megnyitásakor, Lenz Klára gobelinművész alkotása, a különleges Kolumbiában készült Indián Madonna bekerült a templom gyűjteményébe. 2014. június 28-án zajlott boldogfai Farkasné Lenz Klára asszony művei kiállításának a hivatalos megnyitója a Egry-Szepessy kastélyban; ekkor a művész lánya, özv. Mayoralné boldogfai Farkas Teódora asszony és unokaöccse, ifj. boldogfai Farkas Ákos András, három darab, nagy méretű, arannyal beborított fakeretű tükröt adományozott a városnak az elhunyt művész magángyűjteményéből, amelyek a kiállítást gazdagították. 2017. augusztus 20.-án boldogfai Farkas Endréné Lenz Klára unokája, boldogfai Farkas Ákos, nemzetközi politológus, történész, egy széles aranybevonatú fakerettel diszesítve Lenz Klára által fára festett Szűz Mária képet adományozott a templomnak: a "Kolumbiai Madonna".

1932-ben a két település egyesült, ekkortól Nyékládháza a neve. 2003-ban városi rangot kapott.

Népcsoportok

A település lakosságának közel 100%-a magyar.[9]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4965
4868
4876
4888
5016
5030
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Látnivalók, programok

  • Szepessy-Egri kastély
  • Késő barokk református templom
  • Nyéki-tó
  • Nyékládházi Napok pünkösdkor
  • Nyék-Rock fesztivál júniusban [1]
  • Nyékládházi Nyár és Nyékládházi Búcsú augusztusban
  • Lovasnapok szeptemberben
  • Nyékládházi tónap

Közép-Európa legnagyobb kavicsbányája 1917-ben "Mezőnyéki Kavicsbánya" néven indult be. A kavicsbányászat következtében 750 hektáros vízfelület alakult ki. A tó kiváló lehetőséget biztosít a vízi sportok kedvelőinek és a horgászoknak.

Nyékládháza a Bükki borvidék része. A kitűnő adottságokat kihasználva számos borászat és borpince található a hegyen.

Híres nyékládháziak

A település az irodalomban

  • A nyékládházi tórendszer az egyik helyszíne Grandpierre Lajos Az eltűnt kézirat című bűnügyi regényének.

Jegyzetek

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyékládháza&oldid=20819777”