Vattay Antal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vattay Antal
Született1891. augusztus 13.
Sopron
Meghalt1966. november 2.[1] (75 évesen)
Budapest, XI. kerület
SírhelyFarkasréti temető
Állampolgárságamagyar
Nemzetisége magyar
Rendfokozataaltábornagy
Csatáimásodik világháború
GyermekeiVattay Antal, Vattay Eleonóra
SzüleiVetter Pál, Frenzl Karola
Iskoláibécsújhelyi Katonai Akadémia, Hadiakadémia
A Wikimédia Commons tartalmaz Vattay Antal témájú médiaállományokat.

Vitéz Vattay Antal Pál 1929-ig Vetter Antal[2][3] (Sopron, 1891. augusztus 13. – Budapest, XI. kerület, 1966. november 2.)[1] magyar katonatiszt, altábornagy a második világháború alatt.

Családja és származása[szerkesztés]

Édesapja, a római katolikus polgári származású Vetter Pál (1856–1917), magyar királyi szőlészeti és borászati felügyelő,[4] édesanyja, a nemesi származású, frenzlheimi Frenzl Karola (1855–1930) volt.[5] Testvérei vitéz Vattay Ferenc (1898–1988), csendőr alezredes,[6] és Vetter Karola, akinek a férje, boronkai Boronkay László (1871–1938), Zemplén vármegye árvaszéki elnöke, tartalékos huszárfőhadnagy volt.[7] Vattay (Vetter) Antal unokahúgai leánytestvére révén: Boronkay Ilona, akinek a férje Imrik Endre, Boronkay Borbála, akinek a férje dr. Zombory László (1907–1971), pénzügyi fogalmazó,[8] valamint Boronkay Karola.

Élete[szerkesztés]

Vattay Antal a bécsújhelyi Katonai Akadémián végzett 1912. augusztus 18-án hadnagyi ranggal. Fiatal katonatisztként harcolt az első világháború alatt a nyíregyházi császári és királyi 14. huszárezredben. A gorlicei áttörésnél Volhiniában harcolt. Később, 1918-ban, a piavei harcokban az 5. század parancsnokáként vett részt, ahol egy támadás során olasz hadifogságba került. A háború után szabadon bocsátották és 1920-tól a miskolci körletparancsnokságon szolgált: ott 1920-1921-ben a 7. körletparancsnokságon nemzetvédelmi tiszt volt századosi rendfokozattal. Ekkor ismerkedett meg a nyékládházi földbirtokos nemesi négyesi Szepessy családdal és hamarosan el is vette feleségül négyesi Szepessy Eleonóra kisasszonyt. Röviddel ezután elvégezte a Hadiakadémiát, majd József főherceg szárnysegédje volt. 1922. március 1. és 1928. október 22. között Horthy Miklós kormányzó szárnysegédje volt. 1928-tól 1932-ig ismét Miskolcon anyagi vezérkari tiszt és őrnagyként szolgált.[9] Ez idő alatt jó baráti viszonyok alakultak ki Lenz József (1897–1965) nyékládházi földbirtokossal, tartalékos huszárfőhadnaggyal, gyümölcs-nagykereskedővel, akinek a lánya szintén jó barátságban is volt Vattay Antal lányával. 1929-ben megváltoztatta a vezetéknevét Vattayvá.[2] Szárnysegédi szolgálata után, a 7. vegyesdandár anyagi vezérkari tisztjének nevezték ki, és 1932-től a HM VI-2. osztályán tevékenykedett. 1935-től a lovassági felügyelő melletti vezérkari tisztként szolgált. 1937-től Szegeden az 5. vegyesdandár vezérkari főnökéke lett, ahonnan 1939. január 15-én Kormányzó Katonai Irodájába főnökhelyettesnek osztották be. 1940. december 24-től Nyíregyházára került. Az 1941. évi délvidéki, illetve az ukrajnai hadműveletekben az 1. lovasdandár élén vett részt.[10]

1942. október 1-től, a lovassági alakulatok utolsó átszervezése után, az 1. lovashadosztály parancsnoki teendőit látta el. 1944. augusztus elején a magyar II. tartalék hadtest parancsnokaként irányította a Varsó környékére visszaszorult magyar megszálló seregtesteket. A Lengyel Honi Hadsereg főparancsnokának, Bor-Komorowski tábornoknak kérésére, két közlekedési útvonalat biztosított a németek által körülzárt varsói felkelők részére. Nem maradhatott tovább csapatai élén, mivel rövid időn belül ez a tette a németek tudomására jutott. 1944. augusztus 17-től főhadsegédként a Kormányzó Katonai Irodájának vezetését vette át. Vattay jelentős szerepet játszott a háborúból való kiugrás október 15-i, végül is balul sikerült kísérletének előkészítésében. A Kormányzó legszűkebb köréhez tartozott. Német, nyilas, majd amerikai fogsága után 1946. június 16-án tért haza. 1951. november 2-án az Államvédelmi Hatóság letartóztatta. A Budapesti Katonai Bíróság „háborús bűntett és a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny tagként való részvétel miatt" tízévi börtönbüntetésre ítélte. 1956. augusztus 31-én ideiglenesen szabadlábra helyezték, majd 1957. november 22-én büntetését háromévi próbaidőre felfüggesztették.

1966. november 2-án hunyt el Budapesten.[1] A koholt vádak alól 2001. június 25-én a Legfelsőbb Bíróság Felülvizsgálati Tanácsa bűncselekmény hiányának megállapításával tisztázta.[10]

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

1921. március 3-án Miskolcon, feleségül vette a református vallású ősrégi nemesi származású négyesi Szepessy családból való négyesi Szepessy Eleonóra (Nagyvárad, 1899. október 3. – Budapest, 1988. szeptember 1.) kisasszonyt,[11][12] akinek a szülei négyesi Szepessy András (1875–1916),[13] császári és királyi kamarás, a Mária Terézia-rend lovagja, nyékláházi földbirtokos, és csongrádi Baghy Eleonóra (1881–1921) voltak.[14] A menyasszony apai nagyszülei a református nemesi származású négyesi Szepessy András (1835–1890), földbirtokos,[15] és okolicsnai Okolicsányi Mária (1839–1884) voltak.[16] A menyasszony anyai nagyszülei csongrádi Baghy József (1840–1881), földbirtokos, és beszednyei Beszedits Irén (1858–1935) asszony voltak.[17] [18] Vattay Antalné Szepessy Eleonóra nagynénje, négyesi Szepessy Aranka, akinek a férje botházi Egry Zoltán (1874–1941) huszár ezredes, országgyűlési képviselő, nyékládházi földbirtokos volt.[19] Vattay Antalné Szepessy Eleonóra leánytestvérei: négyesi Szepessy Aranka (1901–1966),[20] akinek a férje négyesi Szepessy Géza (1895–1969), cs. és kir. huszárzászlós, honvédelmi minisztériumi miniszteri tanácsos, a Hadisegély Osztály helyettes vezetője, Borsod vármegyei főszolgabíró, johannita lovag,[21] négyesi Szepessy Mária (1904–1976),[22] akinek a férje Magasházy Béla (1899–1973),[23] valamint négyesi Szepessy Rózsa, akinek a férje vitéz Gálocsy Zsigmond volt. Vattay Antal és Szepessy Eleonóra házasságából született:

Fő műve[szerkesztés]

  • Vattay Antal naplója 1944–1945. S. a. rend., bev., jegyz. Vígh Károly. Budapest, 1990, Zrínyi (Sisak és cilinder)[25]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c Halálesete bejegyezve Budapest XI. ker. polgári akv. 900/1966. folyószám alatt.
  2. ↑ a b A Belügyminisztérium 1929. évi 257662. sz. rendelete. MNL-OL 30808. mikrofilm 1004. kép 3. karton.
  3. ↑ Soproni 1891. évi r.k. keresztelések. MNL-TML 630868. mikrofilm. Familysearch.org (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)
  4. ↑ Zalamegye 1882-1910 Zalamegye, 1910 (29. évfolyam, 1-26. szám)1910-02-27 / 9. szám
  5. ↑ Frenzl Karola gyászjelentése. Familysearch.org (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)
  6. ↑ Nemzeti Újság, 1988 (5. évfolyam, 1-33. szám)1988-07-25 / 20. szám
  7. ↑ Boronkay László gyászjelentése. Familysearch.org (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)
  8. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - dr. Zombory László
  9. ↑ Levéltári évköny 12-13. (Miskolc, 2005). Tarcai Béla: Források Miskolc hadtörténetéhez 1919-1948
  10. ↑ a b Bene-Szabó: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938-45. Jósa András Múzeum Kiadványai 52. Nyíregyháza, 2003. Online elérés
  11. ↑ HSz 2021/2., 139–146. Hadtörténelem 139. Szakály Sándor: TÁBORNOKBÓL „TEMPLOMSZOLGA”. Vitéz Vattay Antal (1891–1966) altábornagy életútjának rövid vázlata
  12. ↑ Szepessy Eleonóra. Magyar Családtörténeti Adattár. Macse.hu (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)
  13. ↑ Szepessy András gyászjelentése. Familysearch.org (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)
  14. ↑ Szepessy Andrásné Baghy Eleonóra gyászjelentése. Familysearch.org (Hozzáférés ideje: 2016. január 31.)
  15. ↑ Archivált másolat. (Hozzáférés: 2020. augusztus 2.)
  16. ↑ http://www.macse.hu/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=14322
  17. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Baghy József
  18. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Baghy Józsefné Beszedits Irén (később Makay Pálné)
  19. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Egry Zoltán
  20. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Szepessy Gézáné Szepessy Aranka
  21. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Szepessy Géza
  22. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Magasházy Béláné Szepessy Mária
  23. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Magasházy Béla
  24. ↑ Kászonyi Richárd: A nagykászonyi Kászonyi család története. A Makói Múzeum Füzetei 111. Makó, 2010. Online elérés
  25. ↑ Vattay Antal naplója 1944-1945. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. január 31.

További információk[szerkesztés]

  • Bene János-Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938–1945. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 2003
  • Bene János-Szabó Péter: A magyar királyi honvéd huszár tisztikar 1938–1945. Bp., Heraldika Kiadó, 2006
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938–1948. Bp., Európa, 1997
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996–
  • Szakály Sándor: A magyar katonai elit. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1987
  • Szakály Sándor: A magyar katonai felső vezetés 1938–1945. Lexikon és adattár. Bp., Ister, 2001
  • Nagy Kálmán: Két tábornok. Vetter és Vattay élete, kora, hadművészete; General Press, Bp., 2000
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vattay_Antal&oldid=26942090”