Grandpierre Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grandpierre Lajos
Született 1905. január 8.
Debrecen
Elhunyt 1986. április 30. (81 évesen)
Debrecen
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar, magyar
Foglalkozása író, újságíró
Kitüntetései Rózsa Ferenc-díj (1960)
SZOT-díj (1961)
SablonWikidataSegítség

Grandpierre Lajos (Debrecen, 1905. január 8.Debrecen, 1986. április 30.) magyar író, újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait Kalocsán végezte el. Ezután tímársegéd lett Hátszegen. 1923-tól bőrgyári munkásként dolgozott többek között Karánsebesen, Brassóban, Bukarestben, Budapesten és Csepelen. 1945-1947 között a Kalocsa és Járása című hetilap szerkesztője volt. 1947-ben a Kecskeméti Híreket szerkesztette. 1948-1965 között szülővárosában a Bihari Néplap (később: Hajdú-Bihari Napló) szerkesztője, 1956-ig a lap főszerkesztő-helyettese volt.

Munkássága[szerkesztés]

Első novellája, a Baleset a Kelet Népe című folyóiratban jelent meg 1941-ben. Egy évvel később a Vihar Tündérországban című történelmi regényével első díjat nyert egy regénypályázaton. Regényeinek középpontjába a közelmúlt történelmi eseményeit állította. Utolsó regényei társadalmi krimik.

Művei[szerkesztés]

  • Baleset (novella, 1941)
  • Vihar Tündérországban (regény, 1942)
  • Cudar idők (elbeszélés, 1960)
  • Csodák völgye. 1945. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1963
  • Napfogyatkozás. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1964
  • A plüssdívány (regény, 1967)
  • Jancsi visszavágyik (ifjúsági regény, 1972)
  • Gyökerek és hajtások (regény, 1975)
  • Mérges gyümölcs (regény, 1979)
  • Örök készenlétben (regény, 1980)
  • Öten voltak (regény, 1983)
  • Az eltűnt kézirat (regény, 1986)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]