Grandpierre Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Grandpierre Lajos
Született 1905. január 8.
Debrecen
Elhunyt 1986. április 30. (81 évesen)
Debrecen
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar, magyar
Foglalkozása író, újságíró
Kitüntetései Rózsa Ferenc-díj (1960)
SZOT-díj (1961)

Grandpierre Lajos (Debrecen, 1905. január 8.Debrecen, 1986. április 30.) magyar író, újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

Gimnáziumi tanulmányait Kalocsán végezte el. Ezután tímársegéd lett Hátszegen. 1923-tól bőrgyári munkásként dolgozott többek között Karánsebesen, Brassóban, Bukarestben, Budapesten és Csepelen. 1945-1947 között a Kalocsa és járása című hetilap szerkesztője volt. 1947-ben a Kecskeméti Híreket szerkesztette. 1948-1965 között szülővárosában a Bihari Néplap (később: Hajdú-Bihari Napló) szerkesztője, 1956-ig a lap főszerkesztő-helyettese volt.

Munkássága[szerkesztés]

Első novellája, a Baleset a Kelet Népe című folyóiratban jelent meg 1941-ben. Egy évvel később a Vihar Tündérországban című történelmi regényével első díjat nyert egy regénypályázaton. Regényeinek középpontjába a közelmúlt történelmi eseményeit állította. Utolsó regényei társadalmi krimik.

Művei[szerkesztés]

  • Baleset (novella, 1941)
  • Vihar Tündérországban (regény, 1942)
  • Csodák völgye (regény, 1945)
  • Cudar idők (elbeszélés, 1960)
  • A plüssdívány (regény, 1967)
  • Jancsi visszavágyik (ifjúsági regény, 1972)
  • Gyökerek és hajtások (regény, 1975)
  • Mérges gyümölcs (regény, 1979)
  • Örök készenlétben (regény, 1980)
  • Öten voltak (regény, 1983)
  • Az eltűnt kézirat (regény, 1986)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]