Bükkzsérc
| Bükkzsérc | |||
 | |||
| Bükkzsérci utcakép ősszel | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Kistérség | Mezőkövesdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vasas Csaba[1] | ||
| Irányítószám | 3414 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 910 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,90 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 57′ 35″, k. h. 20° 30′ 03″47.959600°N 20.500939°EKoordináták: é. sz. 47° 57′ 35″, k. h. 20° 30′ 03″47.959600°N 20.500939°E | |||
 Bükkzsérc
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Bükkzsérc weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bükkzsérc témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bükkzsérc község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi kistérségben, a Bükki Nemzeti Park déli határán, Miskolctól kb. 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 25 kilométerre északkeletre található.
Fekvése
A Bükki Nemzeti Park déli határán, Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 25 kilométerre északkeletre található, a Bükk hegység egyik déli irányú völgyében. A községen át folyik a Cseresznyés-ér. Megközelíthető a 3-as főútról, vagy az M3-as autópályáról Mezőkövesdnél letérve, Bogácson majd Cserépfalun át jutunk a településre. Autóbusszal Egerből, Noszvajon át az Agria Volán, Mezőkövesdről a Borsod Volán üzemeltett járatott a faluba.
Környező települések
Bogács (7 km), Cserépfalu (2 km), a legközelebbi város: Mezőkövesd (17 km).
Története
A települést 1248-ban említik először, az egri püspökség birtokaként, nem sokkal ez után épülhetett rövid ideig fennálló vára. A püspökség 1457-ben Bükkzsércet és Noszvajt elcseréli Felsőtárkányért, így a karthauzi rend birtokába kerül. 1552-ben a települést feldúlták a törökök. A község lakossága szőlő-, gyümölcstermesztésből, mészégetésből élt. Napjainkban munkát a nagyobb városokban találnak a lakosok, a hagyományos falusi élet kiveszőben van. A településen 4 bolt, posta, könyvtár, óvoda, és iskola található, ez utóbbi összevonva üzemel a cserépfalui iskolával. A presszó, a kocsma, és a fogadó a közösségi élet színtere a mindennapokban.
Népcsoportok
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[3]
Turizmus
A falusi turizmus keretein belül megtalálható néhány magánszálláshely, illetve vendégház Bükkzsércen. Kerékpáros és gyalogos kirándulások induló helye, illetve az utóbbi időkben a vadászatok kezdő pontja a falu.
Látnivalók
- Hódos-hegy oromzatán lévő patkó alakú kopár természetes képződmény, ami messziről is jól látható
- 1776–1779 között épült műemlék Római Katolikus templom
- 1825–1828 között épült református templom
- 2003. év nyár elején megnyílt Községi Emlékház
- A falu déli végén, az Alsó-hegyen sorakoznak, a riolittufába vájt borospincék
- Suba-lyuk ősember barlang, a Hór-patak völgyében
- A falutól északra fekszik Füzérkő vára
Fontosabb rendezvények
- Pünkösd szombati borverseny
- július végén rendezett jótékony célú labdarúgó fesztivál
- szeptember 3-dik vasárnapján tartott búcsú.
Galéria
-
A római katolikus templom -
Riolittufába vájt pincesor -
Faragás a pincében -
Bükkzsérc látképe
Jegyzetek
- ↑ Bükkzsérc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
Külső hivatkozások
