„Arló” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Polgármesterei: már nem csonk
a Pontosítás, nyelvhelyesség
21. sor: 21. sor:


==Fekvése==
==Fekvése==
[[Ózd]]tól 3 kilométerre délnyugatra, [[Miskolc]]tól körülbelül 60 kilométerre nyugatra található, a [[Hódos-patak]] völgyében, tagolt, dombsági területen. A településen keresztülhaladó [[25-ös főút (Magyarország)|25-ös főút]], valamint az abból, annak 62,300-as kilométerszelvényénél északnyugati irányba, [[Borsodszentgyörgy]] felé kiágazó 23 114-es út találkozásánál fekszik.
[[Ózd]]tól 3 kilométerre délre, [[Miskolc]]tól körülbelül 60 kilométerre nyugatra, a [[Hódos-patak]] völgyében, tagolt, dombsági területen fekszik a településen keresztülhaladó [[25-ös főút (Magyarország)|25-ös főút]], valamint az abból, annak 62,300-as kilométerszelvényénél északnyugati irányba, [[Borsodszentgyörgy]] felé kiágazó 23 114-es út találkozásánál. Szomszédos települések Ózdon kívül: délre [[Járdánháza]] 3 km-re, északnyugatra [[Borsodszentgyörgy]] 6 km-re.


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete ==
Neve feltehetően a [[sas]]t jelentő ó[[szláv nyelvek|szláv]] ''orlov'' szóból származik. [[1268]]-ban említik először.
Neve feltehetően a [[sas]]t jelentő ó[[szláv nyelvek|szláv]] ''orlov'' szóból származik. Első fennmaradt írásos említése (''Arlo)'' [[1268]]-ból való.


== Története ==
== Története ==
Mai nevén a település a [[11. század]]ban jött létre, ekkor a [[Miskolc nemzetség]] birtoka volt.
Mai nevén a település a [[11. század]]ban jött létre, ekkor a [[Miskolc nemzetség]] birtoka volt.

Nevét [[1268]]-ban említette először oklevél '''Arlo''' néven.


Az első lakosok fakitermeléssel, szénégetéssel foglalkoztak. A [[17. század]]ban [[romák]] vándoroltak be a településre, ma a falu lakosságának 50%-át ők alkotják.
Az első lakosok fakitermeléssel, szénégetéssel foglalkoztak. A [[17. század]]ban [[romák]] vándoroltak be a településre, ma a falu lakosságának 50%-át ők alkotják.
62. sor: 60. sor:
* Tájház
* Tájház
* Kézművestábor minden július elején
* Kézművestábor minden július elején

== Környező települések ==
[[Borsodnádasd]] 7 km-re, [[Borsodszentgyörgy]] 6 km-re, [[Járdánháza]] 3 km-re.


== Testvértelepülések ==
== Testvértelepülések ==

A lap 2020. június 11., 21:09-kori változata

Arló
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Arló címere
Arló címere		 Arló zászlaja
Arló zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásÓzdi
Jogállásnagyközség
PolgármesterVámos Istvánné dr. (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3663
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség3573 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség79,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,87 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájUpponyi-hegység[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 22″, k. h. 20° 15′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 22″, k. h. 20° 15′ 36″
Arló (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Arló
Arló
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Arló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Arló témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Arló nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.

Fekvése

Ózdtól 3 kilométerre délre, Miskolctól körülbelül 60 kilométerre nyugatra, a Hódos-patak völgyében, tagolt, dombsági területen fekszik a településen keresztülhaladó 25-ös főút, valamint az abból, annak 62,300-as kilométerszelvényénél északnyugati irányba, Borsodszentgyörgy felé kiágazó 23 114-es út találkozásánál. Szomszédos települések Ózdon kívül: délre Járdánháza 3 km-re, északnyugatra Borsodszentgyörgy 6 km-re.

Nevének eredete

Neve feltehetően a sast jelentő ószláv orlov szóból származik. Első fennmaradt írásos említése (Arlo) 1268-ból való.

Története

Mai nevén a település a 11. században jött létre, ekkor a Miskolc nemzetség birtoka volt.

Az első lakosok fakitermeléssel, szénégetéssel foglalkoztak. A 17. században romák vándoroltak be a településre, ma a falu lakosságának 50%-át ők alkotják.

A falu népessége az ipartelepítések korától egyre nagyobb növekedésnek indult az ózdi és borsodnádasdi üzemek közelsége miatt. A nehézipar válsága Arlót is érintette, a népesség emiatt az 1990-es évektől csökkenni kezdett, elvándoroltak Miskolcra és más városokba.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Zsigrai Árpád (MDF-FKgP)[4]
  • 1994-1998: Zsigrai Árpád (Konzervatív Koalíció)[5]
  • 1998-2002: Zsigrai Árpád (független)[6]
  • 2002-2006: Zsigrai Árpád (független)[7]
  • 2006-2010: Zsigray Árpád (független)[8]
  • 2010-2013: Zsigray Árpád (független)[9]
  • 2013-2014: Vámos István Józsefné dr. (független)[10][11]
  • 2014-2019: Vámos István Józsefné dr. (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2019-től: Vámos Istvánné dr. (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2013. április 21-én az előző polgármester lemondása miatt kellett időközi polgármester-választást tartani.[11]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
3853
3807
3554
3499
3553
3573
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a településen a lakosságának 70%-át magyar, a 30%-át cigány származású [13] emberek alkották. Ezenkívül 4 szlovák is élt a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,1%-a magyarnak, 19,9% cigánynak mondta magát (13,6% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,7%, református 1%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 7,5% (22,5% nem válaszolt).[14]

Látnivalók, programok

Testvértelepülések

Galéria

  • Virág- és ajándékbolt egy szép régi villaépületben
    Virág- és ajándékbolt egy szép régi villaépületben
  • A helyi gyógyszertár
    A helyi gyógyszertár
  • Vidám köztéri dekoráció a 25-ös út mentén
    Vidám köztéri dekoráció a 25-ös út mentén

Jegyzetek

  1. ↑ a b Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  6. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  10. ↑ Arló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. április 21. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  11. ↑ a b Vámos Istvánnét választották Arló polgármesterévé (magyar nyelven). ma.hu, 2013. április 22. (Hozzáférés: 2013. április 22.)
  12. ↑ Arló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  13. ↑ Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal[halott link]
  14. ↑ Arló Helységnévtár

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Arló&oldid=22739281”