„Bánhorváti” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Terület és népsűrűség adatok frissítése 2016-os adatokkal AWB |
a (GR) File renamed: File:Református templom Bánhorváti.JPG → File:Református templom Bánfalva.jpg File renaming criterion #3: To correct obvious errors in file names, including misspelled [[c::en… |
||
86. sor: | 86. sor: | ||
Kép:Háborús emlékmű Bánhorvátiban.jpg|Világháborús emlékmű |
Kép:Háborús emlékmű Bánhorvátiban.jpg|Világháborús emlékmű |
||
Kép:Platthy-kastély.jpg|Platthy-kastély főbejárata |
Kép:Platthy-kastély.jpg|Platthy-kastély főbejárata |
||
Kép:Református templom |
Kép:Református templom Bánfalva.jpg|Református templom a Platthy-kastély mellett |
||
Kép:1848-49-es szabadságharc emlékmű Bánhorváti.jpg|Az 1848-49-es szabadságharc emlékműve |
Kép:1848-49-es szabadságharc emlékmű Bánhorváti.jpg|Az 1848-49-es szabadságharc emlékműve |
||
</gallery> |
</gallery> |
A lap 2016. december 19., 23:09-kori változata
- A Bánfalva lap ide irányít. Egyéb jelentéseihez lásd: Bánfalva (egyértelműsítő lap).
Bánhorváti | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Kazincbarcikai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Földvári István[1] | ||
Irányítószám | 3642 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1263 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 47,89 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 28,48 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Tardonai-dombság[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 20° 30′ 16″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 31″, k. h. 20° 30′ 16″ | |||
Bánhorváti weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánhorváti témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bánhorváti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban.
Fekvése
A Bán-patak völgyében fekszik Kazincbarcika városától 10, Miskolctól 30 kilométerre, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet közelében. A település a 26-os főutat a 25-össel összekötő út mentén fekszik Kazincbarcika felett.
Nevének eredete
Nevét horvát telepesekről, illetve a településen átfolyó Bán-patakról kaphatta. A 18. századtól Bán Horváth volt a neve.
Története
A település már a honfoglalás korában létezhetett, de először csak 1220-ban említik a Váradi Regestrumban. Később villa Horvaut, majd Horuád, Horvát alakban is írják. Anjou-kori okmányokban "„Horváti”" néven szerepel. A 13. században a bélháromkúti apátság birtokához tartozott. A 14. században már temploma is volt.
A 16. században királyi tulajdon; a szarvaskői, majd az egri várhoz tartozott. Eger eleste után török hódoltság alá került. A 17. században a Szendrői várhoz tartozott. A 16. század végén a reformáció is teret hódított a településen. Bán-völgye nagyobb családjai közül a Bárius család a reformációhoz csatlakozott, ezzel magyarázható a református hit gyors elterjedése. 1544-től Bánhorvát egyházközség lett, amely saját önálló református egyházzal rendelkezett már 1528-ban. A 17. században a Bárius család kihalása után leányágon a Vay és a Fáy család, később pedig a Platthy és Szirmay család lettek a birtokosok.
A falusiak életében nagy szerepet játszott a szőlőművelés annak ellenére, hogy az évszázadok során a természeti csapások sok esetben tönkretették vagy el is pusztították a falu szőlőkultúráját.
A 19. század végén és a 20. század elején Bánhorváti bányásztelepüléssé vált.
Bánhorváti 1950-ben jött létre, amikor Bánhorvát egyesült a szomszédos Bánfalvával.
Templomok
Római katolikus templom
1769-ben épült Ráth Károly 1868-as közlése szerint. Az épület homlokzatának szélein Copf stílusú vázák, a templomtornyon illetve a homlokzaton ion falpillérek figyelhetőek meg. Belsejében a szentély egyenes záródású, és orgonakarzattal van ellátva. Szószéke copf stílusú. A főoltáron lévő oltárképet 1832-ben Danhauer festette Egerben. A festmény Szűz Mária bemutatását ábrázolja. Említést érdemel még a templomban található két nagyméretű vert és vésett barokk gyertyatartó, valamint egy csúcsíves pártával ellátott 16. századi kehely, melynek talpa 18. századi barokk stílusú. A hozzá tartozó copf stílusban épült római katolikus plébániaház 1805-ben épült.[4]
Református templom
Őrtornyos volt eredetileg, amely már 1293-ban állt. Fagalériás toronnyal és ferde támpillérekkel épült a 16. században. 1789-ben nagyobbításra, átalakításra került sor. Kapukerete gótikus stílusú, befalazott; a templom déli bejárati előcsarnoka mellett található. 1700-ban festették az épület lapos deszkából készült famennyezetét, karzata 1790-ben került festésre, amely ornamentikus és alakos díszítésű. 1720-ban készített padjai szintén festettek. 1789–1790 között épült a templom kőszószéke. Úrasztala 1794-ben készült. Kegyszerei az 1600 és 1674 közötti időszakból valóak. A templom harangját 1621-ben készítették, viszont 1850-ben újraöntésre került sor, hasadás miatt. A templomudvaron található Kálvin emlékművet a Reformáció 400 éves évfordulójára építette az egyházközség akkori lelkipásztora, Lenkey Gyula, amelyet 1924. október 31-én avattak fel. Az emlékmű egy 4 méter magasan elhelyezett vasbetonból készített turulmadarat jelképez, amelyet az Upponyi völgy sziklájából összegyűjtött kövekből formáltak meg.[5]
A kastély melletti református templom
A 17. században épült, a kastéllyal azonos barokk stílusban. A kastélyparktól egy feljáró választja el. A templom homlokzati toronnyal és két haranggal rendelkezik. 1823-ban készült festett famennyezete.[6]
A község címere
A címer egy álló csücskös talpú, aranyszínű katonai aranypajzs, amelyet két részre oszt egy vékony kék hullámpólya. A felső részben zöld szőlőfürt és kék szőlőmetsző kés, az alsó részben pedig kék színű ék és kalapács látható. A pajzson egy összecsavart kék és aranyszínű tekercsen egy jobbra forduló fekete holló áll, melynek aranycsőre és lába van. Zöld bükkfaág látható a pajzstartó mindkét oldalán. A pajzs alatt egy szalag, BÁNHORVÁTI felirattal. A két részre osztott pajzs a két településre, Bánhorvátra és Bánfalvára utal, a szőlőfürt és a szőlőmetsző kés a településen folytatott szőlőművelésre vonatkozik. A vékony kék hullámpólya a Bán-patakot jelképezi, a településen folyt bányászatot pedig az ék és a kalapács. A Bárius családra utal a holló. A holló és címertartó bükkfaágak a természeti környezet értékeit is szimbolizálják.[7]
Népcsoportok
A településen a lakosságnak 98%-át magyar, a 2%-át cigány származású[8] emberek alkotják.
Látnivalók
- A 17. században, barokk stílusban építették. A kastélynak több tulajdonosa is volt, a Bárius, a Fáy, a Vay, a Platthy, a Lónyai és a Vladár család váltotta egymást az idők során. A kastély parkját 120-150 évvel később alakították ki, amely teljes mértékben körbeöleli az épületet. A kastély magántulajdonban van, épülete magánjellegű rendezvények például: esküvők helyszínéül is szolgál. A kastély érdekessége, hogy Szent-György vonalon helyezkedik el.[9]
- Kazettás mennyezetű református templom
- Falumúzeum
- Megnyitására 1999. március 15-én került sor. A megnyitó beszéd megtartására Szert József pedagógust kérték fel. A múzeum szervezése és a benne található ritkaságszámba menő régiségek összegyűjtése Kárpáti Zoltán nyugdíjas pedagógus nevéhez fűződik, az ő munkájának eredménye a konyha, a háztartási eszközök tárolója valamint a paraszti tisztaszoba. A nagy kiállító teremben népi mesterségek eszközei, régi iskolai kellékek és egy polgári szoba részletei láthatóak.[10]
- Római katolikus templom
- Világháborús emlékmű
- Az 1848-49-es szabadságharc emlékműve
- Igó Aladár szobrászművész alkotása. Az emlékmű alkotóelemei a szabadságharc idején történteket szimbolikusan fejezik ki. A három emlékoszlop közül a bal oldali oszlop tetején a forradalom kezdetének éve, az 1848-as szám látható. A legmagasabb középső oszlopon a Kossuth-címer és az IN MEMORIAM felirat lett elhelyezve, jelezve ezzel az emlékezést a hősökre, valamint a győzelmekre, melyek Kossuth vezetése alatt történtek. Az 1849-es évszám olvasható a jobb oldali oszlopon, ez jelzi a szabadságharc hanyatlását és bukását. Egy kis táblán látható a nemzetőrök sapkája és a fegyverzetüket ábrázoló utánzat. Az emlékművet nyolc oszlop öleli körül, ez emlékeztet a fenyves alatt nyugvó nyolc hősre. Az emlékmű megtekinthető a Platthy-kastély és a református templom közötti téren.[11]
- Földvár
- A Jardonka-tetőn fekszik, amely a Feketehegy (454 m) és a Kövesmálcsúcs (424 m) között húzódó gerincvonulat felső részén található délkeleti irányban. A gerincvonulat a Bán-patak völgyében ér véget a 33-as kilométerkőnél, a Bánhorvátiból Dédestapolcsány irányába vezető műútnál. A várdomb, amely bokrokkal és ritkás fákkal benőtt terület, 120 m magasságban fekszik a műúttól. Megművelt szántóföldek terülnek el körülötte minden irányban. A domb közepén található egy 3,5 m mély gödör, ennek oldalában több beásás látható. Terméskő borítja a mélyebb területet, a dombon omladék vagy falmaradvány nem található. A vár kővel falazott volt a lakosság szerint. A község útjának megépítéséhez az 1930-as években sok követ elhordtak innen. A kövek füstösek, kormosak voltak helyenként, ennek alapján a vár leégett. A várból a Berekalja erdőbe vezetett egy alagút is a Szamárkúthoz, itt a nyílást egy nagy kő zárja el. A vadnai és a dédesi várra jó kilátás nyílik a várdombról, illetve az Upponyi földvár is jól látható. Az egész Bán-völgye megtekinthető innen.[12]
Környező települések
Dédestapolcsány 7 km-re, Nagybarca pedig 3 km-re található. A legközelebbi város: Kazincbarcika 10 km-re található.
Képek
-
A római katolikus templom
-
A templom főoltára
-
Szószék
-
Világháborús emlékmű
-
Platthy-kastély főbejárata
-
Református templom a Platthy-kastély mellett
-
Az 1848-49-es szabadságharc emlékműve
Jegyzetek
- ↑ Bánhorváti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. május 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Bánhorváti templomok
- ↑ Nagy Károly: Ózd város és környéke (47.oldal) ISBN 963-03-7729-2
- ↑ Bánhorváti.hu
- ↑ Bánhorváti címere
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Kastélyutak.hu
- ↑ Nagy Károly: Ózd város és környéke 50-52. oldal ISBN 963-03-7729-2
- ↑ Nagy Károly: Ózd város és környéke 71-73. oldal ISBN 963-03-7729-2
- ↑ Földvár