Sajópüspöki
| Sajópüspöki | |||
 | |||
| Sajópüspöki látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Putnoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga Zoltánné (független)[1] | ||
| Jegyző | Nagy János | ||
| Irányítószám | 3653 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 468 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 47,51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 16′ 45″, k. h. 20° 20′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 45″, k. h. 20° 20′ 42″ | |||
 Sajópüspöki
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Sajópüspöki weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sajópüspöki témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sajópüspöki község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati részén, a Sajó jobb partján terül el; Ózdtól 12, Putnoktól 10 km távolságra. A község szlovák határ menti oldalát dombok övezik, másik oldalán folyik a Sajó.
A település főutcája a 25-ös főút, amely végighúzódik a lakott területén. A főútból, annak 77. kilométerénél, már Sajópüspöki és Sajónémeti határán ágazik ki egy öt számjegyű mellékút, a 25 124-es út, amely ez utóbbi település központjába vezet.
A község területét vasútvonal nem érinti, de nagyon közel húzódik hozzá a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal, amelynek három megállóhelye (Bánréve vasútállomás, Bánrévei Vízmű megállóhely és Sajónémeti megállóhely) is legfeljebb 3–4 kilométerre található.
A Sajó-völgy településeként a felszínét nagy részben folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, kisebb részben lösz és glaciális vályog fedi. Éghajlata a mérsékelten nedves típushoz közelít, ezért a megművelhető területeken a szántóföldi és a kevésbé meleg igényes kertészeti növények termesztését részesítik előnyben. Elsősorban a fejeskáposzta, a vöröshagyma és zöldségnövények szerepelnek a termesztett növények között. Árvizek főleg kora tavasszal és nyár elején fordulnak elő.
Tetemes az árterület, amelyet leginkább rétnek és legelőnek, valamint szántóföldnek használnak. Növényzete a pannóniai flóratartomány Északi-középhegység flóravidékének Tornense flórajárásába tartozik; gazdag a falu határának növény- és állatvilága. Az eredeti növénytakarót nagyrészt mezőgazdasági területek váltották fel, de a megmaradt erdőkben szép gyertyános- és cseres-tölgyesek, kisebb részben fenyvesek találhatóak. Több védett madárfajnak is fészkelőhelye a határ, például az egerészölyvé.
Sajópüspökitől északnyugatra, a szlovák határ túloldalán található a Rima torkolata.
Története[szerkesztés]
Első okleveles említése 1263-ból való, amikorra királyi tizedszedők előtt megjelent a Sajópüspöki Mátyás magister, ez egyszersmind azt is jelzi, hogy ekkor már plébánia volt a községben. 1294-ben, amikor III. András király az esztergomi érseknek adományozta, Pispuki írásmóddal fordult elő a neve, a pápai tizedjegyzékekben 1332-37-ben pedig Pyspuk néven szerepel ugyanez a település.
A 14. században a Putnokyak a földesurai, 1411-ben azonban már a rozsnyói püspökség birtokai között találjuk. Temploma régóta volt, de 1753-ban olyan rossz állapotba került, hogy az összeomlás veszélye fenyegette. A jelenlegi késő barokk stílusú templom alapjait 1792-ben rakták le, és 1794-ben szentelték fel, Kisboldogasszony tiszteletére. A tornyot a királyi kamara építtette hozzá 1799-ben. Mivel a község csaknem folyamatosan az egyház tulajdonában volt, lakói mindvégig katolikusok maradtak.
A község 1969-ben elveszítette önállóságát és Bánrévéhez csatolták, majd 1991-ben a rendszerváltozás után, újra saját önkormányzattal bíró község lett.
Jelenleg lakossága főként növénytermesztéssel foglalkozik, a térség városait látja el kertészeti termékekkel. Az ózdi kohászat leépítése az itteni lakosságot is érzékenyen érintette és munkanélküliséget idézett elő. A társas vállalkozásokat a mezőgazdaságban egy kft. és egy szövetkezet, a kereskedelemben egy Gm, a szolgáltatásban három nonprofit szervezet képviseli. Egyéni vállalkozóként mindössze két kisiparos tevékenykedik Sajópüspökiben.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Varga Lajos Endre (független)[3]
- 1994–1998: Varga Lajos Endre (MDF-KDNP)[4]
- 1998–2002: Reményi Lajos (független)[5]
- 2002–2006: Varga Zoltánné (független)[6]
- 2006–2010: Varga Zoltánné (független)[7]
- 2010–2014: Varga Zoltánné (független)[8]
- 2014–2019: Varga Zoltánné (független)[9]
- 2019-től: Varga Zoltánné (független)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 494 | 486 | 471 | 451 | 490 | 468 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2001-es népszámláláskor a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,8%-a magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,4% németnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,5%, református 6,9%, görögkatolikus 1,3%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 7,5% (14,4% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 11,2% cigánynak, 1,2% szlováknak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,7% volt római katolikus, 5,1% református, 1,6% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 10,4% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).[12]
Környező települések[szerkesztés]
Sajónémeti és Bánréve 3 km-re, Serényfalva és Hét (település) 6 km-re. A legközelebbi városok: Ózd 10 km-re, Putnok 6 km-re.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom
Képgaléria[szerkesztés]
-
Római katolikus templom -
Sajópüspöki látképe -
Sajópüspöki -
Látkép Velkenye felől -
A Sajó a község határában -
A hősi emlékmű -
Fehér gólya fészke a településen -
Gólyafészek a településen
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Sajópüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ C települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sajópüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sajópüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sajópüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sajópüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sajópüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Sajópüspöki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Sajópüspöki Helységnévtár
- ↑ Sajópüspöki Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
A Putnoki járás települései | ||
|---|---|---|
Aggtelek · Alsószuha · Bánréve · Dövény · Dubicsány · Felsőkelecsény · Felsőnyárád · Gömörszőlős · Hét · Imola · Jákfalva · Jósvafő · Kánó · Kelemér · Királd · Putnok · Ragály · Sajómercse · Sajónémeti · Sajópüspöki · Sajóvelezd · Serényfalva · Szuhafő · Trizs · Zádorfalva · Zubogy |  | |
