Egyéni vállalkozó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Egyéni vállalkozás szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az egyéni vállalkozó fogalma országonként eltérhet. Ez a szócikk a Magyarországon elfogadott gyakorlatot tükrözi. A magánszemélyek a saját nevük alatt négyféle formában végezhetnek gazdasági tevékenységet:

Az egyéni vállalkozó[2] fogalmát 2013. június 30-ig az „1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról” határozza meg. Eszerint: „Egyéni vállalkozó: a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében”. A törvény egyben meghatározza azokat a magánszemélyeket, akiket kizár az egyéni vállalkozók köréből. Tehát, egyéni vállalkozó lehet a magánszemély, aki belföldön üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. A „2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről” tovább pontosít: egyéni vállalkozó az a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy külföldinek minősülő külföldi állampolgár, aki gazdasági tevékenységet folytat. Nem vállalkozhat olyan személy, akire vonatkoznak a tételesen felsorolt kizáró okok.

2012 végén Magyarországon kb. 368 490 nyilvántartott egyéni vállalkozó volt. Számuk a 2010-es évek elejéig 3-4%-kal folyamatosan csökkent,[3] majd 2013-tól folyamatos növekedésnek indult.

Alapítás[szerkesztés]

Egyéni vállalkozás Magyarországon 2013-tól díjmentesen indítható, akár az Ügyfélkapun[4] keresztül otthonról is. A vállalkozói igazolvány[5] 10 000 forintba kerül, de 2010. január 2. óta nem kötelező kiváltani.

Az alapításához a magánszemélynek három feltételnek kell megfelelnie:

  • cselekvőképesség,
  • állandó lakóhely, illetve külföldiek esetén tartózkodási engedély
  • ne legyen kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából

Az egyéni vállalkozás indítása történhet személyesen vagy elektronikus úton. Az utóbbihoz ún. ügyfélkapus regisztráció szükséges (ezt bármely okmányirodában elintézhetjük). A „2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről” 16. § (3) bek. d) pontja szerint a vállalkozás indításakor be kell jelenteni a fő- és egyéb tevékenységi köröket a mindenkor hatályos „Önálló vállalkozások tevékenységi jegyzéke” (ÖVTJ) kódok szerint.[6] Több tevékenységi kör szakképzettséghez, illetve engedélyhez kötött. Ha nem rendelkezünk valamilyen szakképzettséggel vagy engedéllyel, az adott tevékenységet csak alkalmazott vagy alvállalkozó útján végezhetjük. A vállalkozás indítása után minden adatszolgáltatást és bevallást (kivéve az iparűzési adóbevallást) elektronikusan kell teljesíteni.

Kötelezően be kell jelentkezni az évente a helyi önkormányzatnak fizetendő helyi iparűzési adó hatálya alá, és már nem kötelezően regisztrálni kell a Kereskedelmi és Iparkamaránál is (ennek éves díja 2019-ben 5000 forint).[7] Az egyéni vállalkozók nyilvántartását 2016 végéig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, 2017. január 1-jétől a Belügyminisztérium vezeti, 2020. július 1-től pedig a NAV.

Az alapítás után az egyéni vállalkozó adószámot, statisztikai számjelet, nyilvántartási számot, kamarai nyilvántartási számot, és ha kért, vállalkozóiigazolvány-számot kap. (A bevallásokhoz szükséges TAJ-számmal és adóazonosító számmal már valószínűleg rendelkezett.)

A tevékenység megkezdésének bejelentése, a változás-bejelentés, a tevékenység szüneteltetésének és megszüntetésének bejelentése díj- és illetékmentes.

A tevékenységet legalább 1 hónapra és legfeljebb 5 évig lehet szüneteltetni, az erről szóló bejelentést csak elektronikus úton lehet megtenni az Ügyfélkapun keresztül. A szüneteltetés idejére – ha van – az egyéni vállalkozói igazolványt le kell adni.

Magyarországon regisztrált egyéni vállalkozások száma
Év Egyéni vállalkozások száma
1990 393 450[8]
1991 510 459[8]
1992 606 207[8]
1993 688 843[8]
1994 778 036[8]
1995 791 496[8]
1996 745 247[8]
1997 659 690[8]
1998 648 701[8]
1999 660 139[8]
2000 682 925[8]
2001 698 001[8]
2002 708 513[8]
2003 716 729[8]
2004 717 323[8]
2005 710 838[8]
2006 670 203[8]
2007 702 595[8]
2008 1 000 022[9]
2009 1 012 770[10]
2010 1 043 758[10]
2011 385 569[11]
2012 368 852[11]
2013 376 285[11]
2014 393 525[12]
2015 400 493[12]
2016 420 671[12]
2017 450 901[12]
2018 493 958[12]
2019 531 617[12]
2020 556 191[12]
2021 586 368[12]

Egyéni vállalkozási formák[szerkesztés]

Az alapításkor el kell dönteni, hogy az egyéni vállalkozás áfa-körben fog-e tevékenykedni vagy sem. 2019-ben az alanyi jogon járó áfa-mentesség évi 12 millió forint árbevételig választható.[13]

Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységéből eredő kötelezettségeiért teljes vagyonával felel.

Nyilvántartások[szerkesztés]

Az egyéni vállalkozó köteles az adóköteles jövedelem megállapításához szükséges egyszeres könyvviteli nyilvántartásokat vezetni. A nyilvántartásoknak két fajtája van: alap- és részletező nyilvántartások.

A vállalkozás működésétől függően mások a vezetendő nyilvántartások. Az alábbiakban a 2013. június 10-én érvényes állapot található:

  • a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók nyilvántartási kötelezettségét a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 5. számú melléklete írja elő;
  • átalányadózó egyéni vállalkozók esetében az Szja tv. 5. számú mellékletében foglaltakat az Szja tv. 51. § (3) bekezdésében előírtakra figyelemmel kell alkalmazni;
  • az egyszerűsített vállalkozói adóról (EVA) szóló 2002. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók nyilvántartási kötelezettségét a hivatkozott törvény 4. § (1) bekezdése határozza meg, és e nyilvántartási kötelezettség teljesítése során az egyéni vállalkozók kötelesek a törvény mellékletében leírtak alapján eljárni;
  • a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (KATA) és a kisvállalati adóról (KIVA) szóló 2012. évi CXLVII. törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók nyilvántartási kötelezettségét a hivatkozott törvény 12. §-a határozza meg.

Alapnyilvántartások

Részletező nyilvántartások

  • vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása;
  • szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása;
  • tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása;
  • beruházási és felújítási költség-nyilvántartás;
  • tőkejövedelmek nyilvántartása;
  • munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása;
  • gépjármű-használati nyilvántartás (útnyilvántartás: a megtett üzleti utak részletes nyilvántartása, vagy az 500 km-es átalány választása esetén egyszerű kimutatás);[16]
  • hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása;
  • egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása;
  • leltár;
  • alvállalkozói nyilvántartás;
  • szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása;
  • selejtezési jegyzőkönyv.

Az önálló tevékenységet végző magánszemély kérelmére az adóhatóság az előírt nyilvántartások vezetése alól indokolt esetben felmentést adhat.

Bevallási kötelezettségek[szerkesztés]

Az adózókat eljárási értelemben terhelő adókötelezettségeket az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 14. § (1) bekezdés c) pontja sorolja fel. 2017.évi CL trv.-el hatályon kívül helyezve

Az adóbevallásról az Art. 31. §-a, valamint az adott anyagi jogszabályok (teljesség igénye nélkül: rehabilitációs hozzájárulás, játékadó, cégautóadó, szakképzési hozzájárulás) rendelkeznek. Az anyagi jogszabályok ismeretében dönthető el az adóalanyiság, illetve az adóbevallási kötelezettség kérdése. Az állami adóhatósághoz benyújtandó adóbevallás időpontjáról a fent említett Art. 1. számú melléklete rendelkezik.

Járulékok és adók[szerkesztés]

Az egyéni vállalkozó az „1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról” rendelkezései szerint a jövedelmét – a törvényben is megjelölt feltételek figyelembevételével – kétféle módszer szerint állapíthatja meg:

  • a költségek tételes elszámolása alapján a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (lásd: Szja-törvény 49/A. §, 49/B. §, 49/C. §);
  • átalányadózás (lásd: Szja-törvény 50. §) (eva);
  • 2013. január 1-től lehetséges még a „A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény” (Katv.) szerinti adózás (kata és kiva).

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás[szerkesztés]

Az szja-törvény alapján fizetendő személyi jövedelemadó:

  • a vállalkozói kivét után: vállalkozói személyi jövedelemadó (15%),
  • a vállalkozói osztalékalap után: személyi jövedelemadó (15%), 13% szocho a max határig,

A fizetendő társadalombiztosítási járulékokat az „1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről” határozza meg. Eszerint az egyéni vállalkozó által fizetendő járulékok a következők:

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében havonta egészségügyi szolgáltatási járulékot is kellett fizetni, aminek havi összege 2020-ben 6660 Ft volt, ez a kötelezettség 2020. június 30-én megszűnt.

Költségként csak a szociális hozzájárulási adó és az iparűzési adó (lásd lejjebb) számolható el, a járulékok nem.

Átalányadózás[szerkesztés]

Az átalányadózást (eva) választó egyéni vállalkozóra az „1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról” 50–55. §-ok és a „2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről” (különösen az 5. melléklet) rendelkezései az irányadók. Ilyen adózási formát évi legfeljebb 15 millió ft bevételig lehet választani.

A főállású kisadózó, amennyiben kizárólag magánszemélyeknek állít ki számlákat választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata), amelynek összege 2022. szeptembertől 50 000 Ft/hó. Ez kiváltja a személyi jövedelemadót, a járulékokat (ideértve a 14%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot is), az egészségügyi hozzájárulásokat (ezeket nem is kell bevallani), a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást, valamint a szakképzési hozzájárulást. Ha az egyéni vállalkozó jövedelme az év adott napján eléri a 12 millió forintot, a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalék adót kell fizetni.

(Nem tartozik e szócikk tárgyához a fizetővendég-szolgáltatást nyújtó magánszemélyek[17] tételes átalányadója. Ezzel kapcsolatban elsősorban az Szja-törvény 57/A. §-a tartalmaz rendelkezéseket.)

Iparűzési adó[szerkesztés]

Az iparűzési adót az önkormányzatok szabják ki az „1990. évi C. törvény a helyi adókról” előírásainak megfelelően két egyenlő részletben kell befizetni:az első részletet március 15-ig, a második részletet szeptember 15-ig. ,

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása Archiválva 2015. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben: „A „szellemi szabadfoglalkozás” kifejezés nem adójogi kategória.” és „szellemi tevékenységnek az a tevékenység minősíthető, amelynek eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény szerinti szabadalmi oltalom tárgyát képező, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogi védelemben részesített alkotás jön létre. A minősítés minden esetben a kifizető feladata.”
  2. Kft, Wolters Kluwer Hungary: 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2022. április 11.)
  3. Az önálló vállalkozók (korábbi elnevezésük: egyéni vállalkozások) száma 2012 végén több mint 1 millió 65 ezer volt, ebből az egyéni vállalkozók (korábbi elnevezésük: egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozók) aránya 34,6% volt.[1] Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  4. Ügyintézés - Egyéni vállalkozás - online ügyintézés (Webes ügysegéd). regi.ugyintezes.magyarorszag.hu. (Hozzáférés: 2022. április 9.)
  5. AH. www.nyilvantarto.hu. (Hozzáférés: 2022. április 11.)
  6. 2012. január 1-től az ÖVTJ váltotta fel a Szakmakód jegyzéket („SZJ-számok”).
  7. Archivált másolat. [2019. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  8. a b c d e f g h i j k l m n o p q r 3.2.1.1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma – GFO'02 (1990–2010). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  9. 1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint (2009). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  10. a b 1. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint (2010). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  11. a b c 3.2.1.2. A regisztrált gazdasági szervezetek száma – GFO'11 (2011–2014). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  12. a b c d e f g h 9.1.1.2. A regisztrált gazdasági szervezetek száma gazdálkodási forma szerint – GFO'14. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  13. https://www.nav.gov.hu/nav/ado/kata/Tajekoztato_20181214.html
  14. A pénztárkönyv minimális adattartalmát az 1995. évi CXVII. törvény 5. számú melléklete részletesen ismerteti.
  15. A naplófőkönyv tartalmát a Számviteli törvény egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.
  16. Lásd: A gépjárművek költségelszámolási lehetőségeinek alapvető szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében (A NAV tájékoztató füzete)
  17. Az Szja-törvény szerint: 57/A.§ (1) Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély az, aki - nem egyéni vállalkozóként - a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenység keretében - nyújt szálláshelyet ugyanannak a személynek adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]