Karcsa (település)
Karcsa | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Cigándi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Milinki László[1] | ||
Irányítószám | 3963 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1567 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 40,55 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 43,70 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 18′ 38″, k. h. 21° 47′ 50″48.310500°N 21.797261°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 38″, k. h. 21° 47′ 50″48.310500°N 21.797261°E | |||
Karcsa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsa témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Karcsa község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cigándi járásában, Miskolctól kb. 90 kilométerre északkeletre.
Története
Karcsa a Bodrogköz legrégebbi települése. Elsőként 1186-ban említik, de már a honfoglalás előtt is lakott volt. A falut körülvevő mocsaras, nádas terület megvédte a tatárok és törökök dúlásától.
Népcsoportok
A település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Látnivalók
„ |
Vándor! Bodrogközön megállj. |
” |
- Református templom (román stílusú, 12.–13. század)
A karcsai templomról Tompa Mihály is megemlékezett. A település legnevezetesebb műemléke, az Árpád-kori templom, amely országos jelentőségű műemlék. Román stílusú épület, amely két részból áll. A régebbi a 11-12. században épült körtemplom (rotunda), melynek hatkaréjos szerkezete Gerény és Kiszombor körtemplomáéval rokon. Ehhez épült hozzá a 12-13. században a nyugati hosszanti hajó, melynek bejárati oszlopfőit faragványok díszítik. A templomot jól faragható kőből építették, melynek forráshelye a közeli Zempléni-hegység. A kapuzat felett két faragott oroszlán látható. [1]
Környező települések
Alsóberecki (12 km), Bodroghalom (13 km), Karos (5 km), Nagyrozvágy (7 km), Pácin (3 km), a legközelebbi város: Cigánd (17 km) és Sárospatak (22 km) .
Lásd még
- Körtemplom
- Kallósd
- Nagytótlak
- Kissikátor
- Kisperlász
- Ipolykiskeszi
- Bény
- Gerény
- Ják
- Kézdiszentlélek
- Székelyudvarhely
- Süvete
Irodalom
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai Kiadó, Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
- Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
- Bérczi Sz. (2010): Körtemplomok a Kárpát-medencében és Nyugat-Eurázsiában. TKTE, Budapest (ISBN 978-963-87437-6-3)
- Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
- Jósvainé Dankó K. (é.n.): Karcsa. Református templom. Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára, 572. TKM Egyesület, Budapest
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként