Karcsa (település)
| Karcsa | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Cigándi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Milinki László[1] | ||
| Irányítószám | 3963 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1587 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 40,55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 18′ 38″, k. h. 21° 47′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 18′ 38″, k. h. 21° 47′ 50″ | |||
 Karcsa
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Karcsa weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsa témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Karcsa község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cigándi járásában, Miskolctól kb. 90 kilométerre északkeletre.
Története
Karcsa a Bodrogköz legrégebbi települése. Elsőként 1186-ban említik, de már a honfoglalás előtt is lakott volt. A falut körülvevő mocsaras, nádas terület megvédte a tatárok és törökök dúlásától.
Népcsoportok
A település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Látnivalók
| „ |
Vándor! Bodrogközön megállj. |
” |
- Református templom (román stílusú, 12.–13. század)
A karcsai templomról Tompa Mihály is megemlékezett. A település legnevezetesebb műemléke, az Árpád-kori templom, amely országos jelentőségű műemlék. Román stílusú épület, amely két részból áll. A régebbi a 11-12. században épült körtemplom (rotunda), melynek hatkaréjos szerkezete Gerény és Kiszombor körtemplomáéval rokon. Ehhez épült hozzá a 12-13. században a nyugati hosszanti hajó, melynek bejárati oszlopfőit faragványok díszítik. A templomot jól faragható kőből építették, melynek forráshelye a közeli Zempléni-hegység. A kapuzat felett két faragott oroszlán látható. [1]
Környező települések
Alsóberecki (12 km), Bodroghalom (13 km), Karos (5 km), Nagyrozvágy (7 km), Pácin (3 km), a legközelebbi város: Cigánd (17 km) és Sárospatak (22 km) .
Lásd még
- Körtemplom
- Kallósd
- Nagytótlak
- Kissikátor
- Kisperlász
- Ipolykiskeszi
- Bény
- Gerény
- Ják
- Kézdiszentlélek
- Székelyudvarhely
- Süvete
Irodalom
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai Kiadó, Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
- Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
- Bérczi Sz. (2010): Körtemplomok a Kárpát-medencében és Nyugat-Eurázsiában. TKTE, Budapest (ISBN 978-963-87437-6-3)
- Szőnyi O. (É.n.): Régi magyar templomok. Alte Ungarische Kirchen. Anciennes églises Hongroises. Hungarian Churches of Yore. A Műemlékek Országos Bizottsága. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
- Jósvainé Dankó K. (é.n.): Karcsa. Református templom. Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára, 572. TKM Egyesület, Budapest
Képgaléria
Jegyzetek
- ↑ Karcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
