Tiszaújváros

A Leninváros név ide irányít át. A Leninváros nevet 1919-ben rövid ideig Pesterzsébet is viselte.

Tiszaújváros
Tiszaújváros címere Tiszaújváros zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Tiszaújvárosi
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Fülöp György (Tiszaújvárosi Lokálpatrióták-MSZP)
Irányítószám	3580
Körzethívószám	49
Testvértelepülései	Lista Csíkszereda Świętochłowice Ludwigshafen am Rhein Rimaszombat
Népesség
Teljes népesség	15 479 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	346,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	46,04 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 55′ 22″, k. h. 21° 03′ 07″47.922777777778, 21.051944444444
Tiszaújváros Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tiszaújváros weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszaújváros témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszaújváros (1970. április 22-ig Tiszaszederkény, 1991. február 1-ig Leninváros) ipari város Észak-Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Tiszaújvárosi járás központja. A megyeszékhely után a megye ötödik legnépesebb települése.

Fekvése

Miskolctól 35 kilométerre, a Sajó tiszai torkolatánál fekvő település; Közvetlenül a Nyékládházától Debrecenig húzódó 35-ös főút mellett fekszik, Mezőcsáttal pedig a 3313-as út köti össze. Közigazgatási területének egy kisebb része a Tisza túlsó oldalán, a bal parton fekszik, de az a területrész lakatlannak tekinthető.

Földrajza

Tiszaújvárosnak kedvező földrajzi fekvése van. A térség domborzati típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. A város Észak-Magyarországon a Bükk-vidék keleti szélén, Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza és Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb folyója, a Sajó torkolata által közre zárt területen fekszik. Területe 46,04 km² Tiszaújváros kedvező földrajzi fekvéssel bír, összekapcsoló szerepet játszik három nagyváros, Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza között. A tiszaújvárosi térség domborzatai típus szerint síkság és teraszos folyóvölgy. Magyarország második és egyben legszebb folyója a Tisza – melynek „szőke” jelzője onnan ered, hogy a partok löszös iszapja a víz színét sárgára festi. A Sajó és Tisza folyók által közrezárt alföldi táj adottságai lehetőséget nyújtanak a horgászok és vízi sportok szerelmeseinek is. A különleges élményekre vágyók is megcsodálhatják a „tiszavirágzást”, mely egy évről évre visszatérő látványosság. A város külső részéhez tartozik a Tisza-sziget, amelyen átívelő híd teremt közúti kapcsolatot Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye között.

Természeti adottságok

• A Sajó és Tisza folyók által közrezárt alföldi táj adottságai lehetőséget nyújtanak a horgászok és vízi sportok szerelmeseinek a kikapcsolódásra.
• A Tisza, melynek a „szőke Tisza” jelzője onnan ered, hogy a partok löszös iszapja a víz színét sárgára festi. Az ide látogatók és a különleges élményekre vágyók pedig megcsodálhatnak egy évről évre visszatérő látványosságot a tiszavirágzást.
• A Tisza-sziget a város külső részéhez tartozik, megfelelő természeti kikapcsolódást biztosítva a város lakosainak és az ide látogató vendégeknek.

Története

Az egykori Tiszaszederkény falut először 1268-ban említi írásos emlék, egy oklevél Villa Scederkyn néven. Az ősi települést az időjárás és a történelem viharai egyaránt megtépázták, a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. Lorántffy Zsuzsanna volt az, aki 1651-ben 32 hajdú családdal újratelepítette a falut. A város címerében ezért jelenik meg a hajdúk vitézségére utaló kardot tartó kar és a fejedelemasszony jelképe; a szőlőlevél. Lorántffy Zsuzsanna emlékét a Tiszaszederkény városrész központjában felállított egész alakos szobor őrzi, amely Józsa Lajos alkotása. A mai várost a II. világháború utáni szocialista ipartelepítési program hívta életre.

Iparfejlesztés

A "négykéményes régi erőmű", vagy Tiszapalkonyai Hőerőmű, mely már 1957-ben energiát szolgáltatott: ezzel a létesítménnyel kezdődött Tiszaújváros története

Az 1970-es évek elején épült "új erőmű" (ismertebb nevén Tisza II hőerőmű vagy Tiszai Hőerőmű)

Az ipari bázis megteremtése 1953-ban egy 200 MW-os, széntüzelésű hőerőmű építésével kezdődött Tiszapalkonya határában. A hőerőmű, a villamosenergia és az iparigőz szolgáltatással megalapozta a késöbb megépülő ipari nagyüzemek (pl. Tiszai Vegyi Kombinát, Tiszai Finomító, Olefingyár, Tisza II Hőerőmű) létét. A Tiszai Vegyi Kombinát első működő egységét, a gázüzemet 1959-ben helyezték üzembe, a festékgyár 1961-ben, a műtrágyagyár 1964-ben kezdte meg működését. Az olefin-program adott újabb lendületet az ipar fejlesztésének. A petrolkémiai tevékenység 1970-ben az első polietiléngyár üzembe helyezésével kezdődött. 1971-ben kezdődött a Tiszai Erőmű Vállalat nagyberuházása, a Tiszai Hőerőmű építése, eredetileg az ország legnagyobb erőművének tervezték 2000 MW-osra, ám az 1973-as olajválság miatt csak 860 MW-osra épült ki, így ez a harmadik legnagyobb Magyarországi erőmű, amit 1979. szeptember 7-én adtak át. 1973-ban kezdődött a Tiszai Kőolajipari Vállalat építése (TIFO), és 1980. novemberében beindult a kőolajfeldolgozás. A három gyárkomplexum mellett Tiszaújváros önkormányzata zöldmezős beruházással hozta létre a 140 hektáros Tiszaújvárosi Ipari Parkot 1997-ben. A teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkban kedvező körülményeket teremtettek az ipari és kereskedelmi vállalatok számára. Az ipari parkban több mint 10 ezer főt foglalkoztatnak a betelepült vállalkozások.

Városfejlesztés

Az ipari létesítmények építéséhez, működtetéséhez munkaerőre volt szükség, a dolgozóknak pedig lakásra volt szükségük. A város első lakói 1957-ben költöztek be a korábbi szántóföldön épült lakásokba. 1964-ben már 1500 lakás állt az itt élők rendelkezésére. A település 1966-ban városi rangot kapott, 1970-ben befejeződött az első 10 ezer lakost befogadó lakótelep építése, melyet a ’70-es években egy újabb követett. 1971-ben a város Lenin nevét vette fel. A lakóépületek mellett gyorsan fejlődött az infrastruktúra is. Bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák épültek, művelődési központ, könyvtár jött létre. A nyolcvanas években lelassult a fejlődés üteme, bővült viszont a kereskedelmi hálózat, és megkezdődött a családi házak építése. Ez utóbbi a kilencvenes években nagy lendületet vett, egy új városrész jött létre Kertváros néven. 1991-ben új nevet választott a település és arculatváltást határozott el Tiszaújváros. Az ipari park létesítése és a családi házak építése mellett átalakultak, megszépültek a közterületek, parkok. A XXI. századba lépve az önkormányzat egy hosszú távú közterületi- és intézményi felújítási programba kezdett és támogatja a panelépületek felújítását is. A beruházások másik része az idegenforgalom, a gyógyturizmus és a sport céljait szolgálták. Városi sportcentrum létesült, megépült a városi gyógy- és strandfürdő, amely a legmodernebb fiziko- és balneoterápiás kezelésekkel várja vendégeit. Infrastruktúra, kereskedelem Tiszaújvárosban nincs kórház, de a szakorvosi ellátás széles körű. 2011 tavaszán kezdte meg működését a felújított szakrendelő, melyet a legkorszerűbb diagnosztikai, gyógyászati eszközökkel látnak el. A nevelési-oktatási intézmények széles hálózata épült ki a városban, melyet integráltan működtet az önkormányzat.

Filtó

Nevét 1268-ban említette először oklevél Fyltou, majd 1281-ben, 1313-ban Fyltohow néven volt említve.

Filtó az Örsúr nemzetség és a Kácsi monostor halastava volt egy telekkel, melyet a nemzetség tagjaitól a Miskolc nemzetséghez tartozó Tamás fia Sceuke Miklós vásárolt meg, de miután megszökött azzal a 300 márkával, melyet István ifjabb király a tatárokhoz küldendő követség költségeinek fedezésér a Miskolc nemzetségbeli Ponithnak küldött, Filtót a király elkobozta tőle és Ponith-nak adta. 1281-ben az Ákos nemzetségbeli Ernei bán fia István a halastavat visszaadta Panith fiainak, de 1313-ban mégis az Ákos nembeli István nádor kezén levőnek írták, aki ekkor azt a diósgyőri pálosoknak adományozta.

Városrészek

Tiszaújváros városrészei, a hozzá tartozó településrészek, megnevezésük és jellegük 2011-es adatok alapján.

Belterület

• Központi belterület (14 569 fő)
• Tiszaszederkény (Óváros) (1645 fő)
• Tiszapart (266 fő)
• Ipari park (16 fő)

Külterület

• Bakraktanya (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
• Gátőrház (3 fő) (Gátőrház)
• Külterület (0 fő) (Mezőgazdasági jellegű)
• Salaktéri lakások (0 fő) (Szolgálati lakások)
• TIVIZIG-gátőrház (1 fő) (Gátőrház)

Egykor Szederkény határába, Szederkény és Kisfalud közé esett Filtó is.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Farkas Zoltán (SZDSZ)
• 1994–1998: Farkas Zoltán (SZDSZ)
• 1998–2002: Farkas Zoltán (SZDSZ)
• 2002–2006: Farkas Zoltán (SZDSZ)
• 2006–2010: Koscsó Lajos (MSZP)
• 2010–2014: Bráz György (MSZP)
• 2014–2019: Bráz György (MSZP)
• 2019-től: Dr. Fülöp György (Tiszaújvárosi Lokálpatrióták-MSZP)

A népesség alakulása

Tiszaújvárosnak 2013. január 1-jén 16 654 lakosa volt, a 2011-es népszámlálás alapján ez a szám 16 728 fő volt. A központi belterület lakónépessége 14 569 fő, míg az Óváros, Tiszaszederkény lélekszáma 1645 fő. A Tiszapart városrészen 266 fő, az Ipari parkban 16 fő a lakónépesség száma. Az egyéb külterületen lévő lakónépesség száma 4 fő volt 2011-ben. A városban jelenleg 7328 lakás van, 26 lakással több, mint 2011-ben, ekkor a lakosság 84,3% magyar, 0,7% roma, 0,6% német, 0,2% ruszin, 1,3% egyéb; nem hazai nemzetiségűek: lengyel, szlovák, román, örmény és egyéb, 15,6% pedig nem kívánt válaszolni. Egy személy több nemzetiséghez is tartozhat, ezért az arányok összege esetenként meghaladhatja a 100%-ot. Vallási kötödés szempontjából a város 23,6% római katolikus, 16,6% református, 2,7% görögkatolikus, 0,2% evangélikus, 1,0% egyéb vallási közösséghez tartozik, 23,7% nem tartozik egy vallási közösséghez sem, 32,2% pedig nem kívánt válaszolni.

Tiszaújváros lakónépességének alakulása 1990-es évektől napjainkig:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	16 654	16 473	14 649	14 362	15 479
	2013	2014	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

Nevezetességek

Tiszaújvárosi Termálfürdő, melynek gyógyvizét az 1200 méter mélységből feltörő, 57 Celsius-fokos termálvíz adja. A víz sókoncentrációja, valamint nátrium-klorid és hidrogén-karbonát tartalma magas, így ízületi, idült nőgyógyászati és urológiai panaszok kezelésére alkalmazható. A medencékben a víz 32, 34, 36, 38 illetve 40 fokos.

Rendezvényei

A rendszerváltás előtt Leninvárosban rendezték meg a „Lenin Ifjú Távírásza” (LIT) verseny országos döntőit, melyeken jellemzően 18 év alatti rádiótávírászok mérték össze „morze-tudásukat”.

Minden évben megrendezik az országos színvonalú Triatlon Nagyhetet, amit Triatlon Világkupa zár. Tiszaújváros minden évben a magyarországi triatlon világkupának ad otthont. Ezen kívül minden évben van Tavaszi Fesztivál és karácsonyi rendezvények.

Szintén minden évben, 2011-ben már 36. alkalommal költözik a városba az AEGON Sportnapok rendezvénye, amelyen évről évre közel hatszáz ember vesz részt, s melynek résztvevői ilyenkor megtöltik a város vendéglátóhelyeit.

Közlekedés

Tiszaújváros közösségi közlekedését a Volánbusz helyközi járatai látják el. A városban 2 helyi járat közlekedik 1-es és 2-es jelzéssel. A 2-es vonalat néhányszor helyközi buszok látják el, de állandó helyi járatként üzemel egy darab Ikarus Ikarus E91-es típusú autóbusz, melyből az országban ez az egy közlekedik. Tiszaújvárosból személyvonatok közlekednek Nyékládházára (csatlakozással Budapest felé), esetenként Miskolcra, ill. a műszakváltásokhoz igazodva, naponta háromszor Tiszapalkonya-Erőmű állomásra.

Helyi közlekedés

Tiszaújváros helyi autóbuszjáratainak közlekedtetését a Volánbusz látja el 2 alap- és egy betétjárattal.

• 1-es busz: Tiszaújváros–Tiszaszederkény
• 1A-s busz: Tiszaújváros–Fizikoterápiai Intézet–Tiszaszederkény
• 2-es busz: Tiszaújváros–Tiszai erőmű

Helyközi közlekedés

A Tiszaújváros környéki települések közlekedését a Volánbusz látja el.

Tiszaújvárosból induló helyközi járatok

• 3950-es járat: Tiszaújváros–Polgár–Tiszagyulaháza–Tiszadob
• 3952-es járat: Tiszaújváros–Polgár–Tiszalök–Hajdúnánás
• 3960-as járat: Tiszaújváros–Polgár–Görbeháza
• 3961-es járat: Tiszaújváros–Polgár–Tiszacsege
• 3963-as járat: Tiszaújváros–Oszlár–Mezőcsát–Ároktő
• 3964-es járat: Tiszaújváros–Oszlár–Mezőcsát
• 3965-ös járat: Tiszaújváros–Tiszatarján–Mezőcsát
• 3966-os járat: Tiszaújváros–Nemesbikk–Hejőpapi–Igrici
• 3967-es járat: Tiszaújváros–Hejőbába–Igrici–Hejőkeresztúr
• 3970-es járat: Tiszaújváros–Sajóörös
• 3971-es járat: Tiszaújváros–Muhi–Sajópetri–Sajólád
• 3975-ös járat: Tiszaújváros–Kesznyéten–Tiszalúc

Tiszaújvárost érintő helyközi autóbuszjáratok

• 1341-es járat: Eger–Mezőkövesd–Tiszaújváros–Nyíregyháza
• 1369-es járat: Miskolc–Tiszaújváros–Hajdúnánás–Nyíregyháza
• 1370-es járat: Miskolc–Polgár–Nyíregyháza
• 1372-es járat: Miskolc–Polgár–Debrecen–Hajdúszoboszló
• 1424-es járat: Nyíregyháza–Tiszaújváros–Mezőcsát
• 1450-es járat: Debrecen–Tiszacsege–Polgár–Tiszaújváros
• 3731-es járat: Miskolc–Gesztely–Hernádnémeti–Bőcs–Kesznyéten–Tiszaújváros
• 3733-as járat: Miskolc–Sajólád–Bőcs–Kesznyéten–Tiszaújváros
• 3737-es járat: Miskolc–Sajólád–Ónod–Tiszaújváros
• 3744-es járat: Miskolc–Nyékládháza–Ónod–Tiszaújváros–Polgár
• 3745-ös járat: Miskolc–Nyékládháza–Tiszaújváros
• 4008-as járat: Mezőkövesd–Mezőkeresztes–Tiszaújváros

Vasútvonalak

A várost egyetlen vasútvonal, a MÁV 89-es számú tiszaújvárosi szárnyvonala érinti, amelynek két megállási pontja van itt. Tiszapalkonya–Erőmű vasútállomás, a vonal tulajdonképpeni végállomása a 3313-as út keresztezésének közvetlen közelében található, a helyi ipartelepek között, míg Tiszaújváros vasútállomás a városközpont déli széle közelében, közúti elérését a 35-ös főútból kiágazó 33 316-os számú mellékút teszi lehetővé.

Testvérvárosai

• Ludwigshafen, Németország
• Csíkszereda, Románia
• Świętochłowice, Lengyelország
• Zawiercie, Lengyelország
• Rimaszombat, Szlovákia
• Polgár, Magyarország
• Beregszász, Ukrajna
• Dexing, Kína
• Neuhofen an der Krems, Ausztria

Média

• Tisza TV
• Tiszaújvárosi Krónika
  

Képgaléria

• 
• 
• 

Források

• Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. (Akadémia, 1963) ISBN 963 05 4200 5

További információk

• Tiszaújváros honlapja
• Linkgyűjtemény
• Térkép Kalauz – Tiszaújváros