Zawiercie
| Zawiercie | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország |
||
| Vajdaság | Sziléziai | ||
| Járás | Zawierciei | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 42-400-tól 42-431-ig | ||
| Körzethívószám | (+48)32 | ||
| Rendszám | SZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 52 171 fő (2009)[1] +/- | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 300-400 m | ||
| Terület | 85,25 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Zawiercie
Pozíció Lengyelország térképén
|
|||
| é. sz. 50° 29′ 25″, k. h. 19° 24′ 59″ | |||
| Zawiercie weboldala | |||
Zawiercie város Lengyelországban, a sziléziai vajdaságban, a zawierciei járásban. 1975-1998 között a város a katowicei vajdasághoz tartozott. 2009 június 30-i adatok szerint a város lakossága 52 171 lakost számlált.[2]
Zawiercie a Krakkó-Częstochowa-i fennsík középső része mellett helyezkedik el a Warta folyó forrásánál. (A forrás a város Kromołów városrészében található). Innen származik a város egyik népszerű neve is: Zawiercie, ami azt jelenti. hogy a Wartán túl (=Za Wartą), mivel az új település a korábbi Kromołówhoz képest a Wartán túl helyezkedett el.
Fontos forgalmi és vasúti csomópont, iparváros: nyersvasgyártás (nagyolvasztó), textilgyárak, üveggyártás, üvegkristály és vasöntőde van a városban.
Zawiercie alatt ólom- cink- és ezüstérc rétegek találhatók, ezeket jelenleg nem termelik ki. Egykor vasércet is bányásztak külszini fejtéssel.
A turisták számára Zawiercie jelenti a kaput a Krakkó-Częstochowa-i felföld irányába.
Tartalomjegyzék |
Műemlékek [szerkesztés]
- Bąkowiec lovagvárának romjai Morskban
- Szentháromság templom 16-17. század
- Szent Miklós templom 16. század
- Udvarház Zawiercie-Bzówban 19. század eleje
- Zsidó temető Zawiercie-Kromołówban
- Zsidó temető Zawiercében
- Régi zsinagóga (1880)
- Szent Péter és Pál neogótikus temploma a város központjában (1896)
Története [szerkesztés]
A X12. században a mai város területén Kromłów állt, mely ma a város egyik kerülete. A 14. században itt vezetett keresztül a Krakkót Poznanal összekötő országút. A Zawiercie név először 1431-ben bukkan fel egy oklevélben, melyben engedélyezi az opolei herceg földet adományoz egy vendégfogadóhoz és engedélyezi felépítését. A 15. században fejlődésnek indul a vasolvasztás (kovácsműhelyek).
Az első vonat 1847. december 1-jén haladt keresztül a városon a Częstochowa-Ząbkowice egyvágányú vonalon. A második vágányt 1881-ben létesítették. 1890-ben épült meg pályaudvar, majd a ma is álló állomásépületet 1914-ben adták át. A vasútvonal tette lehetővé a textilipar és a többi iparág, valamint a kereskedelem fejlődését.
1893-ban hallat először magáról a Lengyel Szocialista Párt. A textilgyárban zajlott le 1893-ban az egyik első sztrájk a Kongresszusi Királyság területén.
Az I. világháború idején az immár 30 ezer lakosú ipari település rendelkezett ugyan vasúttal és számos gyárral, de nem volt város és csak községi adminisztrációja volt. A városi rangot 1915. júliusában kapta meg. Ennek eredményeképpen megalakultak a kerületek is: Kromołów, Blanowice, Bzów, Żerkowice, Kądzielów, Zuzanka, Argentyna; lakótelepek: Żabki, Marciszów, Stawki, Centrum, Warty, Dąbrowica, Ręby, Kosowska Niwa és községek: Karlin, Łośnice, Pomrożyce, Skarżyce.
A háború alatt nagy volt a munkanélküliség és drágaság, az emberek vásárolni átjártak az osztrák területekre, ahol lényegesen olcsóbb volt az élelmiszer, mint a német megszállás alatt.
1939-ben Zawiercie a III. Birodalomhoz lett csatolva és 1941-ben átkeresztelték Warthenau névre.
A háború után újabb ipari fejlődés kezdődött. A nehéz munkafeltételek miatt 1945-1947 között több sztrájk robbant ki.
1988-tól a város a zawierciei járás központja lett, melybe magán a városon kívül Irządze, Kroczyce, Łazy, Ogrodzieniec, Pilica, Poręba, Szczekociny, Włodowice, Żarnowiec tartozik.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Zawiercie című lengyel Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
