Borsodnádasd
| Borsodnádasd | |||
 | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Ózdi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Kormos Krisztián (FIDESZ–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 3671, 3672 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2852 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 113,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 28,07 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 07′ 23″, k. h. 20° 14′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 07′ 23″, k. h. 20° 14′ 34″ | |||
 Borsodnádasd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Borsodnádasd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borsodnádasd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Borsodnádasd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Ózdi járásban.
Fekvése
Miskolctól közúton kb. 65, Ózdtól 10 kilométerre délnyugatra található a 25-ös főút mellett, a Hódos-patak völgyében, tagolt dombsági területen. Földrajzilag a Heves-Borsodi-dombság, az Upponyi hegység és a Bükkhát találkozásánál lelhetjük meg.
Története
A település létrejötte a tatárjárást követő időszakra tehető. Létrejöttéről nem áll rendelkezésre oklevél, vagy más irat. Az első okleveles említése 1327-ből való Nádasd néven. Nevét a völgy kiszélesedésében található nádasról kapta. A következő oklevél 1347-ből származik. 1332-ben már plébániája volt. A középkorban többek között a Nádasdy család birtoka volt. A török többször felégeti, hódoltsági terület, lakossága jelentősen csökkent. Az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni.
Az ipartelepítés a szénbánya megnyitásával indult meg, ezután kezdett működni a lemezgyár. Borsodnádasd és Bánréve között épült meg Magyarország két első gőzüzemű, keskenynyomtávú vasútvonalának egyike, az 1873 márciusában (Bánrévétől Ózdig 1872 novemberében) átadott, 1000 milliméteres nyomtávú Bánréve–Ózd–Nádasd-iparvasút.[3] Az iparosodásnak köszönhetően a 19. századtól a polgárosodás is megkezdődött. 1903-tól a település neve Borsodnádasd.
A községet is érintették a rendszerváltás után a nehézipar válságának következményei, de sikerült talpon maradnia. 2001-től városi rangot visel.
Népcsoportok
A településen a lakosságnak 93%-át magyar, a 7%-át cigány származású[4] emberek alkotják.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 3279 | 3240 | 3079 | 3037 | 2860 | 2852 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
Címer leírása
Álló, háromszögletű, kék színű, arannyal gallérozott katonai pajzs, amelynek arany mezejében zöld színű nádszálak, kék mezejében pedig (heraldikailag) jobb oldalon arany kettős kereszt, bal oldalon arany ék és kalapács lebeg. A pajzson zárt (csőrös) katonai sisak, háromlevelű arany koronával, amelyből három arany búzaszálat közrefogva két arany sólyomszárny emelkedik fel. A sisak tetejéből kiindulva a pajzs két oldalát vörös-ezüst foszlányok díszítik, a pajzs alatt pedig szalag lebeg BORSODNÁDASD felirattal.
A pajzs gallérozása által létrehozott mesteralak a Vajdavárra utal, míg a kettőskereszt a település templomának a védőszentjére, Szent István királyra, az ősi bányász-jelkép, az ék és kalapács pedig arra fejlődésre, amely Borsodnádasd életében a bányászaton alapuló iparnak köszönhető. A nádszálak a címert "beszélővé" teszik. Az oromdísz sólyomszárnyai a birtokos nemzetségre emlékeztetnek, a búzaszálak pedig a régi pecsét ábrájára. A címer összképe a tájon nagy számban lakó kisnemesség fontosságát fejezi ki.
Látnivalók
- Helytörténeti gyűjtemény
- Római katolikus templom. Klasszicista stílusú templom. 1858. június 18-án Szent István király tiszteletére szentelték fel. Kelet-nyugati tájolású, téglalap alapú. Tornya a tetőből kiemelkedő, a homlokzattal egy síkban falazott, benne a harang és fölötte óra található.
- Gyártelep római katolikus templom. Jézus-szíve tiszteletére felszentelve. 1934-ben épült, Wälder Gyula alkotása. Főoltára Jézus nagyméretű fa szobra.
- Hősi Emlékmű
- Evangélikus templom. 1934-ben épült.
Itt született
- 1870. március 20-án dr. Kubinyi Pál, nőgyógyász-főorvos
- 1886. február 5-én Büchler József politikus
A település az irodalomban, filmekben
- Örkény István Hír című egyperces novellájának a Borsodnádasd északkeleti részén fekvő Borsodbánya a színhelye, egyetlen szereplője pedig egy ott dolgozó vájár, utóbbi minden bizonnyal kitalált személy.
Jegyzet
- ↑ Borsodnádasd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Bodányi Ödön: A keskenyvágányú vasútak nemzetgazdasági jelentősége. A mezőhegyesi gazdasági iparvasútnak, a Neufeldt Károly-féle gurahonci erdei vasútnak és a doboj-tuzlai helyi-érdekű vasútnak, mint három gyakorlati példának ismertetése. Különlenyomat a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyének XXVI. kötetéből. Pester Lloyd-Társulat, Budapest, 1893.
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
Források
Könyvek
- Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
- Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)
- Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára 1-4. (Pest, 1851)
(Földünk térképeken) Felelős kiadó: Vajda Béla: Világatlasz országlexikonnal. TOPOGRÁF Térképészeti Kft. 3.javított kiadás. Nyíregyháza: NYÍR-KARTA Bt. 2005. ISBN 978-963-9618-01-5 26. oldal C2
További információk
- Borsodnádasd hírei
- Földhivatalok
- Borsodnádasd Önkormányzatának honlapja
- Térkép Kalauz – Borsodnádasd
