Baktakék

Baktakék
Baktakék címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Encsi
Jogállás	község
Polgármester	Soltész János
Irányítószám	3836
Körzethívószám	46
Népesség
Teljes népesség	786 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	38,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	18,79 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 22′ 09″, k. h. 21° 01′ 44″48.3693, 21.028880555556
Baktakék Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Baktakék weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baktakék témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Baktakék település Borsod-Abaúj-Zemplén megye Encsi járásában, Miskolctól 40 kilométerre északkeletre fekszik.

Fekvése és földrajza

Baktakék

Baktakék a Szárazvölgy közepén fekszik, a Cserehát központi községe. A Csereháti dombvidék az Északi-középhegység tájai közé tartozik, beékelődve az Észak-borsodi-karszthegység és a Hernád folyó völgye közé. A falu egy része dombos terület. Négy irányból fut rajta keresztül a közlekedési útvonal.

A számtalan patak és csermely közül, melyek a Hernádba ömlenek, a települést a Vasonca patak szeli át. A dombság legnagyobb részét szántóföldek borítják. A leggyakoribb védett növény a macskahere. Sokfelé megtalálható a tájidegen akác, valamint a hagyásfák gyakoriak. A ragadozó madarak közül mindennapos vendég az egerészölyv. Gyakori az őz, a vaddisznó, a róka előfordulása. A vidék sok lepkefajnak is otthont ad.

Története

Baktakék Bakta és Szárazkék egyesítésével jött létre 1950-ben, ekkor még Bakta volt a neve, egy évvel később változott Baktakékre. A településen még ma is gyakran használják a Bakta és a Kék nevet. Bakta a Gagyvendégi elágazásig tart.

A településen egy református és egy híres késő barokk görögkatolikus templom (1816–1820) található, 17–18. századi, Galíciából származó ikonokkal és körmeneti kereszttel. Utóbbiban időnként római katolikus istentiszteleteket is tartanak. Ezen kívül a községnek van polgármesteri hivatala, óvodája, általános iskolája (Körzeti Általános Iskola) melynek tanulói elsősorban sok nehézséggel küzdő, halmozottan hátrányos helyzetűek. Az iskola tanulói közül magasan kiemelkednek a roma származásúak. (95% roma származású gyerek jár az iskolába 7 településről)

A községnek saját orvosi és fogorvosi rendelője és művelődési háza is van, melyben régebben mozi működött, valamint van egy jól felszerelt, kb. 15 ezer kötetes könyvtára is. Található még itt egy öregek otthona.

A települést jelenleg az elöregedés veszélye fenyegeti, mindössze 900 lakosa van. A munkahelyek száma meglehetősen kevés, az egykor számos lehetőséget kínáló Termelő Szövetkezet több mint tíz éve ment tönkre. Az utóbbi években létesült egy sócsomagolóüzem és két szikvízüzem, amely enyhítette a munkahely hiány okozta problémákat, később azonban a sócsomagoló megszűnt. Először cipőáruház lett a helyén, majd bútorok tárolására szolgált az épület, napjainkban pedig a Bio Balls Hungary KFT gyártó, csomagoló részlege található itt.

2004-ben elkészült egy víztározó, amely újabb munkalehetőségeket kínál, funkcióját tekintve pedig a környező földeken több hektárra telepített gyümölcsösöket fogja szolgálni. Sajnos ez időközben megbukott, mivel a tulajdonos vállalat csődbe ment.

Bakta

Bakta (Csősz) Árpád-kori település volt. Nevét az oklevelek 1272-ben Chewzbakta néven írták. 1272-ben Bakta nyugati része a tornai királyi uradalom birtoka, és mint neve is mutatja csőszök lakhelye volt. 1272-ben IV. László király kivette Torna megye alól és a királyi szerviensei közé emelt Liese fia Istvánnak és Benedek fia Chowkának adta, és területet körülhatárolta.

Szárazkék

Szárazkék kezdetben királyi birtok, majd a 16. században a Perényi családé lett. A török időkben elpusztult és csak a 18. század végén népesítették be újra ruszinokkal. Szárazkéket görögkatolikusok lakják. 1816-tól 1820-ig épült a késő barokk, szárazkéki görögkatolikus templom. Berendezését, amely a korábbi fatemplomból származik, feltehetően még az egykori ruszin betelepülők hozták magukkal.

Népcsoportok

A településen a lakosságnak 75%-át magyar, a 25%-át cigány nemzetiségű emberek alkotják. Ezenkívül 1 magát szlovák nemzetiségűnek valló személy is él a településen.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	742	735	724	752	802	786
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

Nevezetességei

• A településen áthalad az Országos Kéktúra.

Környező települések

Alsógagy (4 km), Beret (4 km), Fancsal (3 km), Abaújlak-Szanticska (kb. 7 km), Felsőgagy (6 km) , a legközelebbi város: Encs (kb. 10 km).

Források

• Györffy György: Abaújvármegye
• Takács-Kovács: Baktakék története (2000)