Tiszatardos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszatardos
Tiszatardos címere
Tiszatardos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTokaji
Jogállásközség
PolgármesterKiss István (független)[1]
Irányítószám3928
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség225 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,93 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′ 26″, k. h. 21° 22′ 46″Koordináták: é. sz. 48° 02′ 26″, k. h. 21° 22′ 46″
Tiszatardos (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Tiszatardos
Tiszatardos
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Tiszatardos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszatardos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszatardos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tokaji járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tokajtól mintegy 10 kilométerre délre fekszik, a Taktaközben; teljes belterülete és külterületének nagy része is a Tisza jobb parti oldalára esik, de egy kisebb területrésze a folyószabályozások következtében a mai bal parti oldalra került.

Mindössze három településsel határos: északkeleti szomszédja Tiszaladány, nyugat felől Csobajjal szomszédos (mindkettőtől nagyjából 3-3 kilométer távolságra helyezkedik el), déli határszéle pedig a folyó túlsó partján található Tiszalök területével érintkezik.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton Tokaj-Tiszaladány és Csobaj felől is a 3621-es úton közelíthető meg; Tiszalökkel kompjárat köti össze.

Története[szerkesztés]

Tardos (Tiszatardos) neve már 1395-ben szerepelt az oklevelekben.

1424-ben Zemplén vármegyéhez tartozó településnek írták.

1471-ben birtokosa volt a Jonhos, majd később a báji Jenkey család.

1476-ban a Szapolyai család-ot írták földesurának, aki a birtokot a Tokaji pálosok-nak adományozták.

A 16. század végén lakatlan helyként tartják számon.

1723-ban a községnek anyakönyve is volt, és ekkor már Tardos néven szerepelt. Az első anyakönyvbe bejegyzett nevek a következők: Tóth, Bodnár, Kertész, Horváth, Molnár, Novák, Martony, Kövesdi, H. Majoros, R. Antalóczi.

Az első lakosok foglalkozása valószínűleg halászat és révészkedés lehetett. Erre enged következtetni a későbbi nemzedékek nevei előtt gyakran használt H. (halász) és R. (révész) betűk.

A 18. század második és a 19. század első felében a Rhédey és a Matkovich családok voltak itt birtokosok.

1749-ben alapították római katolikus plébániáját az egri főegyházmegye szerencsi esperessége keretében, mai Szentháromság-templomát pedig 1813-ban építették.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

„ Tardos, magyar falu Szabolcs vármegyében, a Takta-közben: 185 római, 96 görög katholikus, 1 evangélikus, 3 református, 10 zsidó lakossal, római katholikus anyatemplommal. Földes ura Rhédey. Utolsó posta Tokaj. ”

Az 1900-as évek elején összeírt figyelmet érdemlő helynevei voltak: Kisasszonyföld, Kolokányos, Barátsziget, Bikkes, Csókató, Karakó, Kanaán, Vízalj, Kriptály, Sinórút, Rimasó, Surján és Danczka elnevezések.

A 20. század elején Reviczky József birtoka volt.

Az 1950-es megyerendezésig Szabolcs vármegye Dadai alsó járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Daubek György (független)[3]
  • 1994–1998: Daubek György (független)[4]
  • 1998–2002: Daubek György (független)[5]
  • 2002–2006: Daubek György (független)[6]
  • 2006–2010: Varga Sándor (független)[7]
  • 2010–2014: Varga Sándor (független)[8]
  • 2014–2019: Varga Sándor (Fidesz)[9]
  • 2019-től: Kiss István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
241
227
224
224
211
225
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,5%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 4,6% németnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,2%, református 19,2%, görögkatolikus 9,6%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,4% (11,7% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 0,9% cigánynak, 0,5% lengyelnek, 0,5% románnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,8% volt római katolikus, 17,1% református, 2,4% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 8,5% felekezeten kívüli (21,3% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma Szentháromság tiszteletére 1813-ban épült. Harangjai közül az egyik ismeretlen mester által 1773-ban öntött 54 cm átmérőjű, míg a másikat, mely 58 cm átmérőjű 1926-ban Walser Ferenc öntötte Budapesten.

Közlekedés[szerkesztés]

A település tömegközlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 3853-as busszal közelíthető meg.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  6. ↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. ↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. ↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Tiszatardos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  10. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. ↑ Tiszatardos Helységnévtár
  12. ↑ Tiszatardos Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszatardos&oldid=26701328”