Hejőkeresztúr
| Hejőkeresztúr | |||
 | |||
| Urunk mennybemenetele görögkatolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Tiszaújvárosi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Demeterné Zeleni Enikő (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3597 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 980 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 99,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 57′ 48″, k. h. 20° 52′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 48″, k. h. 20° 52′ 36″ | |||
 Hejőkeresztúr
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Hejőkeresztúr weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hejőkeresztúr témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Hejőkeresztúr község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Miskolctól körülbelül 20 kilométerre délre fekszik; a környező települések közül Hejőszalonta 3, Muhi 7 kilométerre található, a legközelebbi város a körülbelül 5 kilométerre fekvő Nyékládháza. Lakott területét kettészeli a Hejő folyása.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton Nyékládháza és Mezőcsát felől a 3307-es, Muhi felől a 3308-as úton érhető el. Az ország távolabbi részei felől is könnyen megközelíthető, mivel területét érinti az M30-as autópálya, illetve a közelében húzódik az M3-as autópálya és a 35-ös főút is.
A hazai vasútvonalak közül a Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonal és a Tiszaújváros–Nyékládháza-vasútvonal érinti, melyeknek egy közös állomásuk van itt; Hejőkeresztúr vasútállomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, nem messze a 3308-as út vasúti keresztezésétől, de közúti megközelítését csak önkormányzati utak biztosítják.
Története[szerkesztés]
A terület már a honfoglalás korában is lakott volt, de először csak 1333-ban említik egy pápai jegyzékben, Keresztúr néven. Valószínűleg azonos a korábban Noszkád néven ismert településsel. 1333-ban már temploma is volt. Nagy Lajos király a Czudar családnak adományozta, ők pedig 1387-ben az általuk alapított pálos kolostornak adták. A török időkig a pálosoké volt, 1544-ben azonban a törökök felégették, a mezőkeresztesi csata után pedig elnéptelenedett a falu.
A Rákóczi-szabadságharc után a pálosok újra elkezdték betelepíteni a községet, felvidéki szláv telepesekkel. II. József 1786-ban feloszlatta a szerzetesrendeket, és birtokaik, így a pálos rend birtokai, köztük Keresztúr is az államra szálltak. A falu csak 1848-ban szabadult meg a jobbágyi sorból.
1904-ben vette fel a Hejőkeresztúr nevet.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Bakonyi Andrásné (független)[3]
- 1994–1998: Bakonyi Andrásné (független)[4]
- 1998–2002: Bakonyi Andrásné (független)[5]
- 2002–2006: Hortobágyi György (független)[6]
- 2006–2010: Demeterné Zeleni Enikő (független)[7]
- 2010–2014: Demeterné Zeleni Enikő (független)[8]
- 2014–2019: Demeterné Zeleni Enikő (független)[9]
- 2019-től: Demeterné Zeleni Enikő (független)[1]
A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 7 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre abban az évben az egész országban csak 24 település lakói szavazhattak, ennél több (8 vagy 10) aspiránsra pedig hét másik településen volt példa.[6]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1053 | 1040 | 1025 | 1045 | 988 | 980 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 10%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,3% németnek, 2,5% ruszinnak mondta magát (14,1% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,8%, református 16,6%, görögkatolikus 11,5%, felekezeten kívüli 9,8% (28,8% nem válaszolt).[11]
2022-ben a lakosság 88,3%-a vallotta magát magyarnak, 3% ruszinnak, 2,8% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1% szlováknak, 0,1% szerbnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,5% volt római katolikus, 11% református, 10,3% görög katolikus, 0,7% egyéb keresztény, 16,8% felekezeten kívüli (36,1% nem válaszolt).[12]
Fényképek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ a b Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Hejőkeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Hejőkeresztúr Helységnévtár
- ↑ Hejőkeresztúr Helységnévtár
