„Ároktő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
EmausBot (vitalap | szerkesztései)
a r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: sl:Ároktő
54. sor: 54. sor:
[[ro:Ároktő]]
[[ro:Ároktő]]
[[sk:Ároktő]]
[[sk:Ároktő]]
[[sl:Ároktő]]

A lap 2011. május 1., 11:17-kori változata

Ároktő
Ároktő címere
Ároktő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
KistérségMezőcsáti
Jogállásközség
PolgármesterSzabóné Csizmadia Judit[1]
Irányítószám3467
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1056 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület46,43 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 51″, k. h. 20° 56′ 32″
Ároktő (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Ároktő
Ároktő
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Ároktő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ároktő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ároktő község Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, Miskolctól 40 kilométerre délre.

Története

A terület már az őskorban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az Csörsz árka nevű szarmata sáncrendszer. A települést először 1067-ben említik Aruk néven. A középkorban hol a cserépvári, hol a tokaji uradalom része volt. A török uralom idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak, a kuruc korban a rácok, az 1848-49-es szabadságharc során az oroszok fosztották ki, 1869-ben pedig a falu nagy része leégett.

A község mellett húzódik a Római Birodalom egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című magyar népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetét fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, Jászárokszállásig húzódó árok keletkezését, e monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát Tompa Mihály is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, 1846-ban.

A falu lakossága nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik.

A településen a 2008-ban megvalósult Wifi-falu pályázat keretében 20 mély szegénységben élő család jutott ingyenes otthoni internethez. Az idelátogató vendégek napi egy órára szintén ingyen igénybe vehetik a wifiszolgáltatást.

Népcsoportok

A település lakosságának 89%-a magyar, 11%-át cigány.[3]

Nevezetességei

  • Római katolikus templom
  • A Tájház 1994-ben nyílt meg.
  • Tiszai holtág, horgászhely

Környező települések

Tiszacsege (8 km), Tiszadorogma (9 km), a legközelebbi város: Mezőcsát (10 km).

Jegyzetek

Külső hivatkozások