Radošić (Lećevica)
| Radošić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Lećevica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21 202 |
| Körzethívószám | (+385) 22 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 155 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 271 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 42′ 15″, k. h. 16° 36′ 18″43.704268°N 16.605040°EKoordináták: é. sz. 43° 42′ 15″, k. h. 16° 36′ 18″43.704268°N 16.605040°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Radošić falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Lećevicához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Splittől légvonalban 14, közúton 31 km-re északnyugatra, Trogirtól légvonalban 9, közúton 22 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 11 km-re délnyugatra, Dalmácia középső részén, a Kašteli mező szélén, a Malačka-hegy északi oldalán fekszik. Északi határában halad át az A1-es (Zágráb – Split) autópálya. Településrészei Radići, Zoraje, Barišići, Bralići, Gagići, Veljače, Kelami, Škopljanci, Kužići, Lončari, Škarići, Đirlići, Baraći, Strižaci, Kozlice, Ninčevići, Galići, Vlastelice, Tendžere, Stipice, Laštrići, Bejići, Almići, Pandže, Rajčići, Kevići, Kapetanovići.
Története
[szerkesztés]Radošić területén az ókorban több vár és erődített település állt. Ilyen ősi várak maradványai találhatók a Petrovac, a Gradina kod Veljača, a Gradina zapadno od Sv. Jure, a Gradina Sv. Jure és a Kraljevac nevű magaslatokon.[2] Utóbbi régészeti lelőhelyen a Kraljevac név alapján horvát történészek IV. Krešimir horvát király birtokát feltételezik, ahol katonai tábor is volt. Itt, a Malača-hegy északi lejtőjén máig fennmaradtak a kötőanyag nélkül rakott falak maradványai és az ősi szőlőtőkék tönkjei. Foscolo püspök 1881-es dekrétuma szerint a településnek már 1078-ban állt a Szent György tiszteletére szentelt középkori temploma.[3] A 14. században Radošić a trogiri Cega család birtoka volt. Ivan Nepilić sinji gróf, akinek a trogiri nemesek ellenségei voltak néhányszor kirabolta a települést. 1537-ben elesett Klissza vára és a környék falvaival együtt elpusztította a török. Megmaradt lakossága elmenekült. A kandiai háború után a velenceiek boszniai katolikusokkal, részben pedig pravoszlávokkal telepítették újra. Pravoszláv telepei Škaro, Strižak, Galić és Kozlica, a katolikusok lakta településrészek Rajčić, Kevo, Bejo, Laštro, Barać, Stipica, Bralić, Barišić, Milić, Radić, Gagić, Veljača, Škopljanac, Kužić, Lončar, Lunić, Đirlić, Ninčević, Pandža, Tendžera, Zoraja és Vlastelica voltak. A temetőben levő kis dombon épített katolikus templomát Szent György tiszteletére szentelték. A Legszentebb Istenanya pravoszláv templomot Uble településen építették fel, ahol a temető is létesült. A katolikusok a 18. században még a prgometi plébániához tartoztak, melyet a sinji ferences atyák vezettek. A plébániatemplomtól való nagy távolság, a rossz minőségű utak és a hívek rossz anyagi helyzete miatt a hívek vallási kötődése azonban idővel meglazult. Ez arra késztette a helyi híveket, hogy a püspöktől saját plébánia alapítását kérelmezzék állandó pappal, mely lehetővé teszi, hogy vallási kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítsék.[3] A kérésnek Ante Josip Foscolo Šibeniki püspök 1881. február 7-én kiadott dekrétumában tett eleget, melyben a radošići híveket leválasztotta a prgometi plébániáról és Radošićon új plébániát alapított. Az első radošići plébános Miho Daničić atya volt.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. 1830-ban megszűnt a trogiri püspökség és a plébánia a šibeniki püspökség fennhatósága alá került. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. 1857-ben 693, 1910-ben 1041 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. 1942. december 26-án a megszállók a falu 22 házával együtt felgyújtották a plébániaházat is és 19 helybelit kivégeztek. Ekkor égtek el a plébánia régi iratai és anyakönyvei.[3] A plébánia épülete többé már nem épült újjá. 1991-ben a falu lakóinak 86 százaléka horvát, 12 százaléka szerb nemzetiségű volt. Lakossága 2011-ben 174 fő volt, akik főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 693 | 764 | 780 | 808 | 907 | 1.041 | 1.000 | 1.091 | 959 | 890 | 815 | 550 | 405 | 263 | 202 | 174 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent György vértanú tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a középkorban épült, de ezt a templomot a 16. században a török elpusztította. A 17. század végén a Boszniából betelepülő katolikus hívek a régi templom alapjain új templomot építettek. A templomnak három oltára van Szent György, Szűz Mária és Keresztelő Szent János tiszteletére szentelve. Mindhárom oltár márványból épült. Szűz Mária szobrát 1897-ben, Szent György szobrát 1905-ben vásárolta a plébánia. Harangtornya régen nem így nézett ki. A helyi historia domus szerint a régi harangtornyot 1871-ben építették. Rövid idő elteltével egy viharban súlyosan megsérült és ekkor a hívek új torony építését határozták el. Az építés 1890-ben fejeződött be.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Tragurium.blogspot.hr:Gradine i gradinska naselja Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ a b c d e Radosic.com:Župa sv. Jure Radošić(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk
[szerkesztés]- A település weboldala (horvátul)
- Lećevica község hivatalos oldala (horvátul)
- Trogir a történelemben – Várak és erődített települések (horvátul)
- Mate Matas:Prilog proučavanju gradina i gromila na području općine Lećevica u splitskoj Zagori (horvátul)
- Krešimir Kužić:Promjene topomina sela Radošića iz 1386. godine (horvátul)
