Mezőcsát
| Mezőcsát | |||
 | |||
| Légifotó Mezőcsátról | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Mezőcsáti | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Siposné Horváth Anita | ||
| Jegyző | Dr. Jerebák József | ||
| Irányítószám | 3450 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Testvértelepülései | Lista Worbis | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5657 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 56,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 103,08 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 49′ 24″, k. h. 20° 54′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 24″, k. h. 20° 54′ 10″ | |||
 Mezőcsát
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Mezőcsát weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőcsát témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mezőcsát kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőcsáti járás székhelye. Miskolc és Mezőkövesd között, mindkét településtől kb. 35 kilométerre található.
Fekvése
A város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól délre, az ún. Borsodi Mezőség közepén fekszik. A megyeszékhelytől és Mezőkövesdtől 35 km, Tiszaújvárostól pedig 20 km távolságban helyezkedik el. Közúton 4 főirányból közelíthető meg. Miskolc felől Nyékládházánál, a 3-as főútról kell letérni, Tiszaújvárosból a 35-ös főútról Tiszapalkonyán keresztül érhető el. A 3-as számú főútról Budapest felől Mezőkeresztesnél kell lefordulni. A Tiszántúlról a Tiszán Ároktőnél átkelve érhetjük el a települést. Itt van a végállomása a Nyékládházától induló Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonalnak, amely a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonallal köti össze a települést. A vasútvonalon 2007. március 4. óta a személyszállítás „ideiglenesen” szünetel.
Története
A településen őskori leleteket is találtak, ez is bizonyítja, hogy már a történelem előtti időkben is lakott település volt. A preszkítáknak jelentős temetője (Hörcsögös halom) volt a területen. A honfoglaló magyarság is korán megtelepedett itt. 1067-ben apátságot alapítottak a környéken. A város ura ebben az időben a Miskóc nemzetségbéli Bors ispán. Csát – ahogy ekkor hívták a települést – két részből állt: Szabadcsát volt a szabad jobbágyok, Lakcsát a szolgák lakhelye.
A tatárjárás során a település elpusztult, az 1330-as években említik újra, tehát erre az időre épülhetett újjá. Az 1596-os mezőkeresztesi csata után újra elnéptelenedett, mikor azonban Bethlen Gábor fejedelem uralkodása idején Borsod megye erdélyi fennhatóság alá került, újra benépesült a falu. Története az elkövetkezendő időkben is ugyanilyen viszontagságos volt, 1686-ban a császári csapatok felégették, 1698-ban azonban már vásártartási jogot kapott, tehát ismét jelentős település lehetett. A 18. század folyamán már megyegyűléseket is tartottak a városban. Az 1848-49-es szabadságharcban is részt vesznek a lakosok, megtorlásul a császári csapatok ismét felgyújtották Mezőcsátot.
A kiegyezést követő békés években Mezőcsát tovább fejlődött, a mezőgazdaság mellett a kézművesipar kapott döntő szerepet (kerámiaedények gyártása). 1906-ra elérte a vasútvonal a települést, malmok épültek, bankok nyíltak.
A fejlődő település életében nagy törést okozott a két világháború. Az első világháborúban 176-an haltak hősi halált, nekik állít emléket a Hősök terén, Mezőcsát főterén álló emlékmű. A második világháborúban a zsidó lakosság deportálása is érzékenyen érintette a várost, mert így kereskedői és iparosai jelentős részét elveszítette.
A második világháború embervesztesége Mezőcsát térségében:
- m. kir. honvéd: 33 fő
- német katona: 4 fő
- román katona: 50 fő
- szovjet katona: 674 fő
- volt mezőcsáti lakos hősi halottak, és mezőcsáti civil áldozatok: 157 fő
- mezőcsáti zsidó áldozatok: 362 fő
Mindösszesen 1280 fő.[2]
1944. november 7-én a szovjet hadsereg elfoglalta a települést. Mezőcsát egész történelme folyamán a legtöbb embert a második világháborúban veszítette el.
Az elkövetkezendő évtizedekben Mezőcsát szocialista településként tovább fejlődött, 1982-ben azonban elveszítette a járási székhely rangját, és több szerepkörben is Tiszaújváros vette át a helyét. Ennek ellenére azonban a település dinamikusan fejlődik, külseje egyre városiasabb. 1990-ben újság is indult.
1991. január 1-jén Mezőcsát visszakapta régi városi rangját.
Százd
Mezőcsáttól délkeletre állt az Árpád-korban Szá(s)zd település is, melyről már az 1067 körüli időkből maradtak fenn adatok. 1267-ben már monostora is említve volt „mon. S. Marie...quod dicitur Zazty” néven.
1368-ban, 1400-ban és 1404-ben (Szá(s)zmonostora, 1404-ben Zaz Monostora néven volt említve. Ma már csak puszta.
Népcsoportok
A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 6036 | 5961 | 5661 | 5650 | 5657 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2022 | 2023 |
Népművészet
Mezőcsát az 1800-as évek elején a magyar népi fazekasművészet központja volt. Itt korongolták azokat a virágdíszes cserépedényeket, melyeket aztán a vásározó fazekasok tettek messze földön híressé. Itt készültek először a Miska-kancsók és a madárdíszes pálinkás butéliák is.
Amikor a településen a híres fazekas családok kihaltak, tőlük a tiszafüredi mesterek vették át e szép hagyományt, akik most is formázzák a fehér, madaras mintájú cserepeket, köcsögfákat és butéliákat.
Látnivalók
- Zöldhalompuszta (Mezőcsát és Mezőkeresztes között) 1928-ban itt találták meg a 37 cm hosszú és 409 gramm súlyú, a Kr. e. V-IV. századból származó szkíta aranyszarvast: [1]
- Dobozy-kastély
- Márk-kastély
- Édes-kastély
- A református templom fakazettás mennyezete (http://fenysugar.com)
- Zsinagóga
- Kiss József emlékház
- Népi tájház
- Mezőcsáti termálfürdő
Híres szülöttei
- Farkas Attila (1974. április 2.) rádióriporter, grafikus, festő
- Kálloy Molnár Péter (1970. június 6.) színész
- Kiss József (1843–1921) író, költő, szerkesztő. „A Hét” című folyóirat főszerkesztője, aki folyóiratával előkészítette a Nyugat (folyóirat) fellépését. Ő magyarította meg a jambikus verselést.
- Kordos László (1950. május 23.) geológus, paleontológus
- Balogh Csaba (1968. november) absztrakt festő, fotográfus
Források
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Béke Poraikra – Bus János és Szabó Péter írók és kutatók 1999-ben kiadott I. és II. kötete
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- Cseke László: Észak Magyarország (Panoráma, 1978)
További információk
- Mezőcsát honlapja
- Mezőcsát.lap.hu - linkgyűjtemény
- Térkép Kalauz – Mezőcsát
- Légifotó Mezőcsátról
- Mezőcsát Hörcsögös halom - preszkíta sír
