Hét (település)
Hét | |||
Hét község látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Putnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bende György[1] | ||
Irányítószám | 3655 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 432 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 126,15 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 23′ 24″48.282589°N 20.389961°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 57″, k. h. 20° 23′ 24″48.282589°N 20.389961°E | |||
Hét weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hét témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hét község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki járásban. A Sajó bal oldalán, Ózdtól 15 km távolságra, Miskolctól 45 kilométerre északnyugatra fekszik.
Nevének eredete
A helyi mondák szerint a Tatárjárás elől hét család menekült a helyi lápos vidékre, s ők alapították a települést. A falu nevét a Hét személynévtől vette, az előzménye a hét számnév.
Története
Hét régi kisnemesi község. A Sajó-völgy kiszélesedő sík részein épült. A krónikák 1427-ben említik először, de a község ennél korábbi eredetű. Oklevelekben írták: Heeth, Hethy, Héthi alakban is. A török hódoltság alatt a falu teljesen elpusztult, pusztaként tartották számon. az 1700-as évektől kezdett újra benépesülni. Lakóinak legnagyobb része református, 1787-ben templom épült. A lakosság kezdettől fogva mezőgazdasági termelést folytatott, mivel kedvezőek a talajviszonyok ehhez a tevékenységhez. Két településrészből tevődik össze a falu. A Sajóhoz közelebb fekvő falurészt régi Hétnek, míg a Serényfalva felőlit Új Hétnek nevezik.
Népcsoportok
A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 498 | 479 | 476 | 398 | 430 | 432 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Környező települések
Bánréve és Serényfalva 4 km-re. A legközelebbi város: Putnok 7 km-re.
Településfejlettségi mutatók
- Lakások száma: 191 db
- Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya: 70%
- Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya: 54%
- Burkolt, portalanított utak aránya: 100%
Nevezetességei
- Református templom. Több mint 200 éve, 1787-ben épült.
- A település másik nevezetessége a horgásztó, ami remek horgászhely (MOHOSZ engedéllyel lehet használni), és egyúttal a környékbeli fiataloknak fürdési, szórakozási lehetőséget nyújt. A tó környéke alkalmas sátorozásra, de kiépített kemping még nem áll rendelkezésre. A helység pihenésre nagyon alkalmas, átmenő forgalma gyakorlatilag nincs, naponta 4 autóbusz érkezik és fordul vissza. Aki csendre, nyugalomra vágyik, itt megtalálja.
Itt születtek, itt éltek
- Ujváry Zoltán (1932–2018) néprajzkutató itt született a településen.
Irodalom
- Az ózdi kistérség (Ózd, 2007 ISBN 978-963-06-2950-8)
- Ózd és térsége (Budapest, 2003 ISBN 963-9479-04-7)
- Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999 ISBN 963-03-7729-2)
Jegyzetek
- ↑ Hét települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként