Baranya vármegye
Koordináták: é. sz. 46° 04′ 38″, k. h. 18° 14′ 53″46.077222°N 18.248056°E
| Baranya vármegye | |||
 | |||
| A Kelet-Mecsek vonulatai | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegyeszékhely | Pécs | ||
| Járások száma | 10 | ||
| Települések száma | 301 | ||
| megyei jogú városok | 1 | ||
| egyéb városok | 13 | ||
| ISO 3166-2 | HU-BA | ||
| Főispán | Horváth Zoltán | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 354 022 fő (2022. okt. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 89,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 4429,60 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Baranya vármegye elhelyezkedése Magyarországon | |||
| Baranya vármegye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baranya vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje. Északnyugatról Somogy vármegye, északról Tolna vármegye, keletről Bács-Kiskun vármegye és a Duna, délről pedig a Dráva és Horvátország határolja. Székhelye a kultúra városának is tartott Pécs, a Dunántúl legnépesebb és egyik legnagyobb területű, továbbá az ország ötödik legnépesebb települése, a Dél-Dunántúl központja, UNESCO világörökségi helyszín, Baranya lakosságának mintegy 39%-a él itt. Baranya vármegye nevezetes különleges természeti adottságai, klímája és történelmi városai miatt. Itt található a bányaváros Komló, a történelmi jelentőségű Mohács, a középkori váráról ismert Siklós, a szintén történelmi jelentőségű Szigetvár, valamint a boráról nevezetes Villány is.
A megye területe 4429 km2, Magyarország területének 4,76%-a. Északi része a Mecsek erdőkkel borított hegyvidéke, itt található a megye legmagasabb pontja, a 682 méter magas Zengő. A központi területeken helyezkedik el a Baranyai-dombság és a Villányi-hegység, nyugaton a Zselic, keleti és déli pereme, a Duna és a Dráva mente pedig az Alföld nyúlványa. A megye gazdag ásvány- és termálvízben, valamint egyéb erőforrásokban. Magyarország szénkészletének 98%-a található itt. Baranya alapvetően nedves kontinentális éghajlatában határozott mediterrán behatás tapasztalható, ami a déli fekvésének és a Földközi-tenger viszonylagos közelségének köszönhető. Ez egyedülálló hazánkban, hiszen az ország többi része túlnyomórészt kontinentális hatás alatt áll.
Földrajz
[szerkesztés]
Domborzat
[szerkesztés]Baranya földrajzilag változatos terület: északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti része síkság. A megye, egyben a Mecsek legmagasabb pontja a 682 méteres Zengő. Másik fontos kiemelkedés a Villányi-hegység.
Éghajlat
[szerkesztés]Baranya vármegye éghajlatában érzékelhető a Földközi-tenger közelsége (mediterrán hatás). A napfényes órák száma magas. A bőséges napsütés hatása a déli fekvésű hegy- és domboldalakon még fokozottabb. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a telek enyhék. (Ez alól csak a Keleti-Mecsek belső medencéjének hideg mikroklímája jelent kivételt.) A csapadék mértéke jelentős, az országban a legmagasabb.
Geológia
[szerkesztés]A megye ásványkincsekben gazdag. Az ország feketeszén készletének 98%-a itt található, továbbá a Mecsek fontos uránérc-lelőhely. Termál- és ásványvizek is nagy számban találhatóak. Az eddig feltárt hőforrások közül legjelentősebb a harkányi, a szigetvári és a sikondai.
Vízrajz
[szerkesztés]
Nagyobb folyóvizei:
Nagyobb állóvizei:
Élővilág, természetvédelem
[szerkesztés]Baranya vármegye hegységi és dombsági területeit összefüggő erdőségek borítják (Mecsek, Zselic, Geresdi-dombság, Völgység). A kellemes klíma elősegítette az ország más tájain ritka növények megtelepedését. Így a Mecsekben őshonos többek között az illatos hunyor és a legszebb magyarországi vadvirág, a bánáti bazsarózsa. A Zengővárkony feletti hegyoldalban tekintélyes törzsű szelídgesztenyefák díszlenek.
A megye erdeiben gazdag a vadállomány.
Baranya vármegye jellemző földrajzi pontjai
[szerkesztés]- Szélső települések égtájak szerint:
- a megye legészakibb települése Mekényes (Sásdi kistérség),
- a megye legdélibb települése Kásád (Siklósi kistérség),
- a megye legkeletibb települése Homorúd (Mohácsi kistérség),
- a megye legnyugatibb települése Zádor (Szigetvári kistérség).
Történelem
[szerkesztés]
1 Somogy megyétől Baranyához
2 Bács-Bodrog megye
3 Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye
4 Baranya megye 1950-től
5 Mai megyehatár
6 Megszűnt 1949-es megyehatár
Baranya vármegye területe már az őskorban is lakott volt. A honfoglalás előtt részben szlávok lakták. Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is. A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt (ma Branjin Vrh, Horvátország), amelyről a vármegye a nevét kapta. Szent István ugyanakkor Pécsett püspökséget is alapított, és később a pécsi püspök birtokába adta a vármegyét.
1541-től a vármegye területe a török hódoltsághoz tartozott. A török közigazgatásban a Mohácsi szandzsák része volt, Mohács székhellyel. A terület 1689-ben szabadult fel a török uralom alól.
Siklós mezőváros lakosságának 70%-a volt földbirtokos az 1840-es évek elején. Az 1840-ben kihirdetett örökváltságról szóló törvény több családnak reményt jelentett. A megváltási összegek elég magasak voltak azonban, így többnyire módosabb mezővárosokkal vagy falvakkal lehetett a szerződéseket megkötni. Batthyány Kázmér 1846-ban Bodony, Drávacsehi, Drávaszerdahely, Hásságy, Egerág, Udvard falvakkal jobbágyaival szerződött, majd egy évvel később következett Szava, Drávapalkonya, Mozsgó jobbágyai is.[2][3] Ezen szerződések a földesúrnak is kedveztek, ugyanis a kapott pénzt az uradalom üzemeinek korszerűsítésére fordította.[2][3] Batthyány Kázmér kötötte meg a legtöbb örökváltsági szerződést az országban.[2][3]
Siklós 1847. június 20-án kötötte meg földesurával az örökváltsági szerződést. A szerződésben újpolgároknak nevezték már az 53 cigány családot. A szerződés azonban a következő évek politikai zűrzavarában több ponton sérült, és csak a szabadságharc leverése után rendeződött.[2][4]
Az 1848-as forradalom hírét Baranyában elsőként Mohácson tudták meg, amikor március 17-én egy komáromi kereskedő kikötött a „Nádor” hajóval a településen.[5]
Baranya vármegye régi határai 1919-ig álltak fenn. 1919 és 1921 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede, és létrehozták a rövid életű Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaságot. A trianoni békeszerződés értelmében a volt Baranya vármegye déli részét, 1163 km²-nyi területet a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták.
Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor a korábbi Somogy megyétől Baranyához került az egykori Szigetvári járás (kivéve a mai Lad és Patosfa községeket), továbbá Felsőszentmárton.
1974. december 31-én Tolna megyéhez csatolták Jágónak, Kaposszekcső és Csikóstőttős községeket, viszont Baranyához került Tolna megyétől Máza. 1996. január 1-jén Dunafalva Baranyából átkerült Bács-Kiskun megyébe.
Közigazgatási beosztás 1950–1990 között
[szerkesztés]Járások 1950–1983 között
[szerkesztés]Az 1950-es megyerendezés előtt Baranya megyéhez hét járás tartozott: Hegyháti (székhelye Sásd volt), Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Siklósi, Szentlőrinci és Villányi, a megyerendezés során pedig február 1-jén ide csatolták Somogy megyétől a Szigetvári járást, így Baranya megyében 1950. február 1-jétől nyolc járás volt.
Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a nyolcból egy járás megszűnt, viszont két újat is szerveztek. A megszűnő Szentlőrinci járás községeit a Pécsi, a Siklósi, a Szigetvári és az újonnan létrehozott Sellyei járáshoz osztották be. Ez utóbbi a Szentlőrincin kívül a Szigetvári járásból is átvett területeket. A másik újonnan alakult járás a Komlói volt, melynek községei megelőzően legnagyobb részt a Hegyháti járáshoz tartoztak. További változás volt ugyanekkor a Hegyháti járás elnevezésének Sásdira változtatása, mivel a járásrendezés során valamennyi járás elnevezését a székhelyéhez igazították.
Mindennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Baranya megye kilenc járásra oszlott (Komlói, Mohács, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szigetvári és Villányi).
Ezt követően 1983-ig a kilencből öt járás szűnt meg: a Komlói (1952), a Villányi (1956), a Sellyei (1963), a Pécsváradi (1966) és a Pécsi (1978). 1978 végén a Sásdi járás székhelyét Komlóra helyezték, és neve ennek megfelelően Komlói járásra változott, így tehát a megyében 1950-52 majd 1978-83 között is létezett járás ezen a néven. A járások megszűnésekor, 1983 végén a megyéhez négy járás tartozott (Komlói, Mohács, Siklósi és Szigetvári).
Városok 1950–1983 között
[szerkesztés]Az 1950-es megyerendezéskor Baranya megyéhez egy megyei város tartozott, Mohács. A megye székhelye, Pécs törvényhatósági jogú város volt, így nem tartozott a megyéhez, hanem külön közigazgatási egységet alkotott. Mivel a törvényhatósági jogú városi jogállás 1950. június 15-én megszűnt, Pécs attól kezdve Baranya megyéhez tartozott.
1983-ig még három település szerzett városi rangot a megyében: Komló (1951-ben), Szigetvár (1966-ban) és Siklós (1977-ben), így 1983-ra a városok száma ötre nőtt.
A tanácsok megalakulásától 1954-ig Pécs közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, míg Mohács közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Mohácsi járáshoz tartozott. Komló 1951-es várossá nyilvánításakor a Komlói járáshoz tartozott, 1952-ben azonban a megyei tanács alá rendelték, a Komlói járás pedig megszűnt, nagyrészt a Sásdi járáshoz csatolták.
Pécs 1954 és 1971 között, a második tanácstörvény hatálya alatt megyei jogú város volt és nem tartozott a megyéhez. 1971-ben, a harmadik tanácstörvény hatálybalépésével megyei város lett, ami azt jelentette, hogy a megyéhez tartozott, de bizonyos kérdésekben a többi városnál nagyobb önállóságot élvezett. A többi város jogállása 1954 és 1971 között járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.
Városkörnyékek 1971‑1983 között
[szerkesztés]Baranya megye városai közül 1983-ig négy körül alakult városkörnyék: a Komlói és a Mohácsi 1973-ban, a Pécsi 1978-ban, a Szigetvári pedig 1981-ben. Ezek csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalták magukba, és központjuk egyúttal járási székhely is maradt Pécs kivételével. A Pécsi városkörnyék megalakulása egybeesett a Pécsi járás megszűnésével, a megszűnő járás Pécstől távolabbi községeit a megmaradt négy járáshoz csatolták át. A megye városai közül egyedül Siklósnak nem volt városkörnyéke 1983 végén.
Városok és városkörnyékek 1984‑1990 között
[szerkesztés]1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban. Bár a reform előkészítése során felmerült, hogy egyes egykori járási székhelyeket (Pécsvárad, Sásd, Sellye) városi jogú nagyközséggé nyilvánítsanak, erre végül nem került sor. Baranyában a megszűnő járások községeit az addigi járásszékhelyek városkörnyékeihez csatolták. Miközben az országban 1984–1990 között a városok száma másfélszeresére nőtt, Baranyában 1990-ig nem került sor újabb várossá nyilvánításra, így 1990-re Baranya (Győr-Sopron mellett) az ország legkevesebb, csupán öt várossal rendelkező megyéje lett.
Önkormányzat és közigazgatás
[szerkesztés]Járások
[szerkesztés]
Baranya megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-i közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:
| Sorszám | Járás neve | Székhely | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Bólyi járás | Bóly | 16 |
1 |
11 879 |
220,03 |
54
|
| 2 | Hegyháti járás | Sásd | 25 |
2 |
12 662 |
360,72 |
35
|
| 3 | Komlói járás | Komló | 20 |
1 |
35 084 |
292,48 |
120
|
| 4 | Mohácsi járás | Mohács | 26 |
1 |
34 901 |
600,98 |
58
|
| 5 | Pécsi járás | Pécs | 40 |
2 |
180 138 |
623,07 |
289
|
| 6 | Pécsváradi járás | Pécsvárad | 17 |
1 |
11 787 |
246,44 |
48
|
| 7 | Sellyei járás | Sellye | 38 |
1 |
14 383 |
493,69 |
29
|
| 8 | Siklósi járás | Siklós | 53 |
3 |
36 106 |
652,99 |
55
|
| 9 | Szentlőrinci járás | Szentlőrinc | 21 |
1 |
15 044 |
282,43 |
53
|
| 10 | Szigetvári járás | Szigetvár | 45 |
1 |
25 158 |
656,76 |
38
|
Kistérségek
[szerkesztés]Baranya megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:
| Kód | Kistérség neve | Központ | Település | Ebből város | Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
Népsűrűség (fő/km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 3201 | Komlói kistérség | Komló | 19 |
1 |
37 473 |
314,6 |
119
|
| 3202 | Mohácsi kistérség | Mohács | 43 |
2 |
47 587 |
846,29 |
56
|
| 3207 | Pécsi kistérség | Pécs | 39 |
2 |
176 519 |
570,83 |
309
|
| 3208 | Pécsváradi kistérség | Pécsvárad | 19 |
1 |
12 283 |
258,49 |
48
|
| 3203 | Sásdi kistérség | Sásd | 27 |
2 |
13 737 |
383,87 |
36
|
| 3204 | Sellyei kistérség | Sellye | 35 |
1 |
13 235 |
463,33 |
29
|
| 3205 | Siklósi kistérség | Siklós | 53 |
3 |
36 106 |
652,99 |
55
|
| 3209 | Szentlőrinci kistérség | Szentlőrinc | 20 |
1 |
14 756 |
270,28 |
55
|
| 3206 | Szigetvári kistérség | Szigetvár | 46 |
1 |
25 446 |
668,91 |
38
|
Népesség
[szerkesztés]A megyei nemzetiségei a következők:
A megye lakosság: 391 455 fő (2011. évi népszámlálás)
Baranya megyében a legmagasabb a nemzetiségiek aránya: a 2001-es népszámláláskor 14%. Cigány vagy roma nemzetiségűnek 5,5% vallotta magát (szemben az országos átlaggal, ami 2,2%). Itt él az országban élő német anyanyelvűek 34%-a (a 2001-es népszámlálás adatai szerint egy település, Ófalu abszolút német többségű volt, valamint 20 másik településen a német lakosság 20% feletti kisebbséget alkotott) és a délszláv (szerb és horvát) anyanyelvűek 32%-a.[6] (2001-ben három falu volt horvát többségű és további öt településen 20% feletti horvát kisebbség volt).
A 2011-es népszámlálás alapján a megye legnépesebb nemzetiségét a németek alkotják, 6,7%-kal. 4,55%-kal a romák alkotják a második legnagyobb kisebbséget. Jelentős számú még az 1,86%-ot kitevő horvát nemzetiség.[7]
Gazdaság
[szerkesztés]
A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés) 1. E.On Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. (96), 2. Hauni Hungária Kft (282), 3. Pannongreen Kft (294).
2018. első negyedévében a munkanélküliségi ráta 8,1% volt.[8]
Ipar
[szerkesztés]Évtizedeken át jelentős uránérc- és feketekőszén-bányászat folyt a területen, jelenleg ez visszaszorulóban van, helyét a könnyűipar vette át.
Jelentősebb ipari tevékenységek:
- dohányfeldolgozás (BAT Pécsi Dohánygyár Kft.)
- porcelángyártás (Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.)
- sörgyártás (Pécsi Sörfőzde Rt.)
- cipőgyártás (Szigetvár)
- cementgyártás (Beremendi Cementgyár, Királyegyházi Cementgyár[9])
- elektronikai termékek gyártása (Harman Magyarország Kft.)
- gépgyártás (Körber Hungária Gépgyártó Kft.)
Mezőgazdaság
[szerkesztés]A sík részeken gabonatermesztés folyik, míg a délre néző dombok és a napsugaras órák magas száma a szőlőtermesztésnek kedveznek. Ezeken a helyeken találhatóak a Mecsekaljai Borvidék és a Villányi borvidék legértékesebb termőterületei. A baranyai szőlőkultúra a római kor óta folyamatos.
Kultúra
[szerkesztés]Lásd még:
Turizmus
[szerkesztés]_-_l%C3%A9gi_felv%C3%A9tel.jpg)
Épített örökség: a kulturális turizmus célpontjai
[szerkesztés]- A turisztikai régió legfőbb látnivalóját a régió székhelye jelenti. Utcáin sétálva feltárul előttünk húsz évszázad történelme, egymásra rakódott-rétegződött hagyatéka: a római kori elődváros nyomai, a 4. századi ókeresztény nekropolisz, az első magyarországi egyetem, a fallal határolt középkori belváros, a török dzsámik és mecsetek (Jakováli Hasszán dzsámija, Gázi Kászim pasa dzsámija, Ferhád pasa dzsámija, Idrisz Baba türbéje), a német polgárházak, a Dóm épületegyüttese, a Zsolnay-negyed, a skandináv típusú lakótelep – Európa történelmének kulturális egyvelege. 2010-ben Pécs lesz Európa egyik kulturális fővárosa. Pécsett jelenleg több mint 250 műemlék található. Egész évben kulturális programok sokasága várja a szórakozni vágyó embereket. Főleg nyáron érik egymást a fesztiválok. Gyűjteményei – Modern Magyar Képtár, Csontváry Múzeum, Martyn Ferenc Múzeum, Victor Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Schaár Erzsébet: „Utca” –, városi és magángalériái a 20. századi magyar művészet egyedülállóan teljes bemutatását kínálják.
- A város fő turisztikai célpontjai a világörökség részét képező Ókeresztény sírkamrák, a Széchenyi tér és nevezetességei, a Király utca, a Pécsi Nemzeti Színház, a dóm alatti Sétatér és Szent István tér, a szerelmesek lakatjai, a Jókai tér és a belváros színpompás Zsolnay tetői.
- A kalandvágyóbb turista felmehet a Mecsekbe, a Misina csúcsán álló, közel 200 méteres Pécsi tévétoronyba, a Pécsi Állatkertbe és utazhat a 2009-ben felújított Mecseki kisvasúton.
- Magyarország legdélebbi Duna-parti és a megye harmadik legnépesebb települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett busójárás, melynek idejére több ezren látogatnak el Mohácsra. A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a szervezetlen magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a hatalmas túlerőben lévő török sereg ellen. Az elmúlt évtizedekben bizonyították be a csata valódi helyszínét. 1975-ben találtak az első tömegsírokat, majd 1976-ban, a 450. évfordulóra alakították ki a Mohácsi Történelmi Emlékhelyet. A héthektáros parkban Vadász György és Zalay Buda alkotásai láthatók. A bejáratot, a díszkaput Pölöskei József ötvösművész készítette. A kapubéllet zárókő nélküli, rácsszerkezetének elemei emberi csontok képzetét kívánja kelteni. A parkban a tömegsírokat amfiteátrum-szerűen emelkedő sétányok veszik körbe. 120 jelképes kopjafa vagy sírjel áll az emlékparkban.
- Büszkesége a siklósi vár, mely 18. századi fennmaradt formájával az ország egyik legépebben megmaradt várkastélya. Tulajdonosai többször átépítették, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyek egyaránt fellehetők rajta. A vártörténeti kiállítás, Gádor István kerámia kiállítása illetve a kesztyű kiállítás egyaránt megtekinthető falai közt. Kanizsai Dorottya szobra a várárokban áll. A várkápolna 14-15. századi belső tere ugyancsak figyelmet érdemel.
- A Siklóssal összeépült településen áll az egyik legnevesebb katolikus zarándokhely kegytemploma, a Máriagyűdi Bazilika. Hivatalosan VII. Piusz pápa ismerte el zarándokhelynek 1805-ben. A ferencesek építette és a Sarlós Boldogasszonynak szentelt barokk kegytemplomot 1964-ben újították fel belülről, 1972-ben kívülről, az oltárok felújítása 1981-ben kezdődött. A kereszt alaprajzú mai templom 1742-ben épült, Batthyányi Kázmér gróf, horvát bán adományából.
- Említésre méltó történelmi központja és a szigetvári vár. Szigetvár erődítményrendszere magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. 1541-ben I. Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, Török Bálint felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, s kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. Szulejmán szultán 1566-ban foglalta el.
- A váráról híres település. Az épület az államalapítás korának emléke, mely Asztrik püspököt idézi. A vár és a romkert a román, gótikus és reneszánsz monostor emlékeit őrzi. A Nagyboldogasszony-templom 1767-ben épült rokokó oltárokkal, szószékkel és berendezéssel. A Mindenszentek-kápolna a 12. századból, református templom 1785-ből való. A Városházát (A Szentháromság téren) 1857-ben építette neogótikus stílusban Gianone Ágoston svájci olasz származású építész. Figyelmet érdemel még Szabó László 1956-os emlékműve.
Az Ormánság népi építészetének emlékei:
- A terület a Dráva árterületén, a Dráva-sík kistáj része. Baranyára jellemző aprófalvas vidék. Legnagyobb települései Vajszló és Sellye. Lakossága hagyományosan református. Egyedülálló festett kazettás templomaik (Drávaiványi, Adorjás, Kórós, Kovácshida) az ősi magyar jelképrendszer elemeit hordozzák.
Zselic (Baranya megyei települései) népi emlékei:
- Ibafán különleges élményt kínál az egyedülálló Janus Pannonius Múzeum által létrehozott pipatörténeti kiállítás, az Ibafai Pipamúzeum. A pipagyűjteményen kívül megtalálhatók egyéb dohányzással kapcsolatos kellékek, mint pl.:pipatömők, díszes dohány-, cigaretta- és gyufatartók. Magyarlukafa, Almamellék, Szentlászló, Boldogasszonyfa.
A Kelet-Mecsek építészetének emlékei:
- Egyike a Mecsek hegység három fő tömbjének. Nagyjából a Magyaregregy, Komló, Hosszúhetény, Pécsvárad és Mecseknádasd határolta területen fekszik, jórészt Baranya megyében, de átnyúlik Tolna megyébe is. Legmagasabb pontja – és egyben a Mecsek legmagasabb csúcsa a 682 méter magas Zengő. Gyakorlatilag egész területe védett, a 2007-ben 30 éves Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. A tájegység aprófalvai a múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak (Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt kirándulóhely a Zengő csúcsa, Hosszúhetény felől útközben a pincefalu és a bárányles népszokás keresztje, a csúcson kilátó és Zengővár romjai, Püspökszentlászló a püspöki kastéllyal, az arborétummal, a templommal és a Szent László-szoborral, a Mecseknádasd és Óbánya közti Rékavár vagy Rákvár, Magyaregregy közelében a Márévár, a zengővárkonyi szelídgesztenyés Rockenbauer Pál sírjával.
Természeti örökség
[szerkesztés]A megye számos védett természeti értéket rejt: abaligeti cseppkőbarlang, Szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója.
Egészségturizmus: gyógy- és wellnessturizmus
[szerkesztés]A gyógyturizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők.
- Harkányi Gyógy- és Strandfürdő vagy Baranya Megyei Önkormányzat Gyógyfürdőkórháza – Harkány: Kiemelt országos minősítésű gyógyfürdő. A termálkutak a fürdő területén helyezkednek el, 62 C-fokos vizet szállítanak. Víz összetétele: alkáli-hidrogénkarbonátos, a kénes vizek csoportjába tartozik. Harkányt fürdője révén a "Reumások Mekkája" néven emlegetik. A 180 esztendős létesítmény víze a reumatikus panaszok, ízületi gyulladások, operációk utáni mozgáskorlátozottság, törések és idült bőrbetegségek gyógyítására szolgál, és baleseti utókezelések céljára is hasznosítják. [1]
- Hullám Uszoda, Strand- és Gyógyfürdő – Pécs: 1935-ben alapított létesítmény, a szabadtéri strandunkon felszerelt hullámoztató berendezésről kapta, része a Abay Nemes Oszkár sportuszoda 50 m2 vízfelülettel, Búvárbébi Úszóiskolával. Hagyományos fürdési lehetőséget a Hullám Egészségmegőrző Paradicsomban találnak a fürdőzők. A Hullámfürdő a gyógyászati szolgáltatásai révén gyógyfürdő is. [2]
- Szigetvári Termál- és Gyógyfürdő – Szigetvár: 62 fokos gyógyvíze 800 méteres mélységből tört fel 1966-ban, nátrium-kloridos alkáli-hidrogén-karbonátos magas fluorid tartalmú víz, mely főleg a mozgásszervi illetve reumatikus panaszok enyhítésére használható. Fluorid tartalma a csontritkulás lassítását segíti elő idős korban.
- Siklósi Thermal Spa
Üdülőturizmus
[szerkesztés]Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó.
Rendezvények
[szerkesztés]A megye turisztikaiprogramjai között említésre méltó az októberben tartott villányi borfesztivál és pécsváradi leányvásár.
Az ökoturizmus kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Gyűrűfű településre.
-
Pécs, a megyeszékhely -
-
Hagyomános magyar parasztház Kisújbányán -
Szigetvár városháza -
Harangtorony, Petőczpuszta -
-
Kristálybarlang Nagyharsányon -
_19.jpg)
_2.jpg)
.jpg)
Települései
[szerkesztés]
Baranya településszerkezete leginkább Borsod-Abaúj-Zemplénéhez hasonlít, jellemzők rá a végletek: székhelye régióközpont, egyike az ország öt legnagyobb városának és három legnagyobb agglomerációjának, de a megye településeinek több mint kétharmada 500 lakosnál kisebb lélekszámú apró- vagy törpefalu. A megye lakosságának fele a megyeszékhelyen vagy közvetlen környezetében lakik. A népesség 22%-a ezer főnél kisebb lélekszámú településeken él.
Városok
[szerkesztés](Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai szerint)
| Város | Népesség (fő, 2019) |
+/- |
|---|---|---|
| Pécs | 142 873 |
|
| Komló | 22 635 |
|
| Mohács | 17 089 |
|
| Szigetvár | 10 421 |
|
| Siklós | 8 912 |
|
| Kozármisleny | 6 215 |
|
| Szentlőrinc | 6 184 |
|
| Harkány | 4 632 |
|
| Pécsvárad | 3 982 |
|
| Bóly | 3 824 |
|
| Sásd | 2 935 |
|
| Sellye | 2 448 |
|
| Villány | 2 282 |
|
| Mágocs | 2 191 |
|
Községek, nagyközségek
[szerkesztés]Nemzetközi partnerek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ a b c d Szita, László: A török alóli felszabadulástól az 1848-1849-es szabadságharc bukásáig. sulinet.hu. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b c Vonyó, 2000, 170. o.
- ↑ Vonyó, 2000, 172. o.
- ↑ Pécs története (PDF). jpm.hu. Janus Pannonius Múzeum. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
- ↑ nemzetiségei megoszlás
- ↑ Nemzetiségek 2011-ben
- ↑ munkanélküliségi ráta 2018.I.negyedév
- ↑ Archivált másolat. [2020. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 25.)
- ↑ Zára megye partnere. [2013. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 1.)
További információk
[szerkesztés]
- Baranya címerei
- Hivatalos oldal
- Baranya Portál Archiválva 2007. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- A Magyar Köztársaság Helységnévkönyve 2007[halott link]
- Baranyai Református Egyházmegye honlapja
- baranyai magyar néprajzi csoportjai
Források
[szerkesztés]- Kisokos (Magyarország első számú információs és reklámkiadványa) – Országos Turisztikai Melléklet. Budapest, Tourinform, 2006
- Az 500 legnagyobb nyereségű hazai cég, HVG 2008 01 12.
- Város a Tenkes alján. Siklós évszázadai. Siklós: Siklós Város Önkormányzata (2000). ISBN 963 003425 5
- Hernádi László Mihály 1995: A Baranyai Helytörténetírás (1968–1989) és a Baranyai Történetírás (1990–1995) repertóriuma. Pécs.
