Ugrás a tartalomhoz

Barabás (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Apród (vitalap | szerkesztései) 2019. december 31., 01:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam 2001:4C4C:1D5F:BC00:4916:A68A:4739:912E (vita) szerkesztését (oldid: 22084950))
Barabás
Barabás címere
Barabás címere
Barabás zászlaja
Barabás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterDaróczi Gábor[1]
Irányítószám4937
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség799 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,19 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′, k. h. 22° 26′Koordináták: é. sz. 48° 14′, k. h. 22° 26′
Barabás (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Barabás
Barabás
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Barabás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Barabás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Barabás község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

A magyar–ukrán határon fekszik. Szomszédja az ukrajnai Mezőkaszony. A település határátkelőhellyel rendelkezik, amelyet 2006-ban adtak át.

Története

Barabás már az Árpád-kor óta lakott település. Nevét az oklevelek 1288-ban említik először, mint a Várdaiak és a Barabási család birtokát.

1403-ban Zsigmond király hűtlenség miatt elvette a Barabási család tagjaitól és a település egy részét Guthi Boldizsárnak adta. 1406-ban Zsigmond király a falu más-részét Haraszthy Balázsnak adományozta. 1400-as évek végén több család is birtokosa, úgymint az Upor, Guthi Országh, Beregi, Perényi, Károlyi, Pocsaj, Surányi családok is.

1512-ben A Perényi család két ága osztozkodik rajta.

A 16-17. században a Beregi és a Guthi család birtoka, de nőági örökségként és zálogjog címén a Rozsályi Kún, Vay, Makrai, Dessewffy, Daróczy családok is birtokosok itt.

A 18. században birtokosai még a Péchy, Lónyay, és a gróf Degenfeld családok is.

A jobbágyfelszabadítás idején a Bárczay, Lipcsey és a Somossy családoknak van itt birtoka.

A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Daróczy Pál (független)[4]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014: Daróczi Gábor[1]
  • 2014-2019:
  • 2019-től:

Nevezetességei

Természeti értékei

Nevét a szomszédos Ukrajna területéhez csatolt Mezőkaszony településről kapta. A hegyen - mely legfőképp csak nevében hegy, inkább kisebb dombnak mondható - kőbányászat folyik, csak a bányaművelés szüneteiben látogatható. A 160 hektáros védett terület gazdag madárvilággal rendelkezik. A nyaranta itt táborozó természetvédők e környéken közel 70 fajt számoltak össze. A hegynek és környékének klímája - a Kárpátok közelsége miatt - az átlagnál hűvösebb, párásabb. Növényvilága is inkább kárpáti jellegeket mutat.

Források

Jegyzetek

  1. a b Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Barabás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek