Szakáld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szakáld
Szakáld címere
Szakáld címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterBarta Zsolt (független)[1]
Irányítószám3596
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség441 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,4 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 20° 54′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 29″, k. h. 20° 54′ 26″
Szakáld (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szakáld
Szakáld
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szakáld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakáld témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szakáld község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A tiszaújvárosi kistérség északkeleti részén fekszik, a Sajó és a Hejő között. A térséget átszelő főutak mind elkerülik, ami nem kedvez a gazdasági életének.

A közvetlenül határos települések: észak felől Muhi, északkelet felől Nagycsécs, kelet felől Sajószöged, délkelet felől Hejőbába, dél felől Hejőpapi, nyugat felől Hejőszalonta, északnyugat felől pedig Hejőkeresztúr.

Megközelítése[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Hejőbába vagy Hejőszalonta felől, a 3309-es úton. A hazai vasútvonalak közül ugyan kettő is érinti (a Tiszaújváros–Nyékládháza-vasútvonal és a )Mezőcsát–Nyékládháza-vasútvonal), de előbbinek nincs megállási pontja a határai között, utóbbin pedig már 2007-ben megszűnt a forgalom.

Története[szerkesztés]

Történelme visszanyúlik az ősidőkig, amelyet a régészek által feltárt szkíta telepek is bizonyítanak. A község neve a Szakál(l) személynévből keletkezett, annak akkori -d kicsinyítőképzős alakjából. Első említése 1332-ből való, ekkor Ernye bán birtokolta. Később a diósgyőri vár egyik tartozéka, mely után tulajdonosai gyakran váltakoztak, de a török uralom után visszakerült a diósgyőri várhoz.

A falut a török időkben elpusztították, így egy jó időre elnéptelenedett. A visszatelepülők között nemcsak az egykori lakók leszármazottjai, hanem szlovák jobbágyok is voltak. Községi rangját csak a 19. század elején nyeri vissza.

A 19. században majorság volt, amelyhez egy rövid utca tartozott, ez zsákutca volt, nyitott végén állt – s áll még ma is – a görögkatolikus templom. Tiszaújváros alapkövét egy szakáldi lakos, Heitzmann János rakta le.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Treznai István (független)[3]
  • 1994–1998: Treznai István (független)[4]
  • 1998–2002: Treznai István (független)[5]
  • 2002–2006: Treznai István (független)[6]
  • 2006–2010: Treznai István (független)[7]
  • 2010–2012: Dr. Barnóczki Károly (független)[8]
  • 2012–2014: Dr. Barnóczki Károly (független)[9]
  • 2014–2019: Dr. Barnóczki Károly (független)[10]
  • 2019-től: Barta Zsolt (független)[1]

A településen 2012. július 29-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult és meg is erősítette pozícióját.[9]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
483
467
459
408
436
441
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (15,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40%, református 6,4%, görögkatolikus 7,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 10,3% (33% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,9% németnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,3% volt római katolikus, 8% református, 6,2% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 13,5% felekezeten kívüli (34,2% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kis település révén a község nem bővelkedik a látnivalókban. Fő nevezetessége a görögkatolikus templom, amely a muhi csata emlékére épült. Védőszentje Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. Ennek tiszteletére minden évben július utolsó vasárnapján tartják a templomi búcsút. -Szarvasok, fácánok és nyulak rengetegen vannak a hatalmas legelőn. A belvizek megtöltötték azokat üres medreket, amelyek azelőtt kisebb tavak, folyók voltak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ a b Szakáld települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. július 29. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  10. ↑ Szakáld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  11. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  13. ↑ Szakáld Helységnévtár
  14. ↑ Szakáld Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szakáld&oldid=26691353”