Vrisnik
| Vrisnik | |
 | |
| Ház a vrisniki szőlőhegyen | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Split-Dalmácia |
| Község | Jelsa |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 21465 |
| Körzethívószám | (+385) 021 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 186 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 09′ 06″, k. h. 16° 39′ 12″Koordináták: é. sz. 43° 09′ 06″, k. h. 16° 39′ 12″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vrisnik témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vrisnik falu Horvátországban, Hvar szigetén. Közigazgatásilag Jelsához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Splittől 43 km-re délkeletre, Jelsától 4 km-re délnyugatra, a Hvar sziget középső részén, annak a dombnak a lejtőin fekszik, melynek tetején plébániatemploma áll. Szőlő- és olajfaültetvények övezik.
Története[szerkesztés]
A települést a szomszédos Pitve lakói népesítették be a 14. században. Neve a csarab növénynév horvát "vrijes" alakjából származik. Lakói az állattenyésztés mellett főként szőlő-, olíva- és levendula termesztéssel foglalkoztak. A 15. században a Velencei Köztársaság uralma alá került. Plébániatemploma a 17. században épült. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. 1857-ben 453, 1910-ben 606 lakosa volt. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991-től a független Horvátország része. 2011-ben 190 lakosa volt.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 453 | 491 | 572 | 620 | 708 | 606 | 657 | 569 | 455 | 311 | 308 | 274 | 257 | 240 | 215 | 190 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Remete Szent Antal tiszteletére szentelt plébániatemploma[4] a falu feletti dombon áll. A templom bejárata előtt Szent Rókus kápolna található, benne a szent fából készült szobrával. A mai templom egy Szent Antalnak és Szent Katalinnak szentelt, a 14. század végén, vagy a 15. század elején épített kettős templomból alakult ki, mely a 17. századig állt. A 18. században közepén a kettős templom boltozatai lebontásra kerültek, és az épületet egyedi csúcsíves boltozattal fedték be. 1874-ben a 18. századi szentélyt és sekrestyét lebontották és egy nagy kápolnát építettek a helyére, mögötte sekrestyével. A 20. században az északi és déli homlokzat támaszfalakat kapott. A templomnak eredetileg oromzaton harangtornya volt, amelyet akkor alakítottak át, amikor a templom délnyugati sarkán új harangtornyot építettek. A harangtorony építése 1803-ban kezdődött, de csak a második világháború előtt fejeződött be. A templomtól keletre egy 1889-ben elfalazott temető található, amelynek bejárata tengelyében kő kereszt áll. A templom előtti teret négyszáz éves ciprusok szegélyezik.
A Szent Apollónia-templomot[5] először 1603-ban említik. A templomot 1769-ben barokk stílusban építették át, majd 1900-ban is megújították, de állapota ma is elhanyagolt. A templom hajója négyszögletes alaprajzú, széles oldala a főhomlokzat felé néz, keresztboltozattal és négyszögletes apszissal rendelkezik. A templom nyugat-keleti tájolású, faragott kőtömbökből épült, teljes hosszában természetes sziklán fekszik.
Kultúra[szerkesztés]
Hagyományos kulturális és vallási eseménye a „Za kiržen” nevű éjszakai körmenet, melyre nagycsütörtökön kerül sor. Az esemény tulajdonképpen hat körmenet, melyet a sziget középső részének hat plébániatemplomából egyidejűleg indítanak este 10 és reggel 7 óra között. A körmenetek reggelre a kiindulási helyükre térnek vissza. Az éjszakai körmeneten a hívek mintegy 25 km-t tesznek meg csöndben meditálva és imádkozva. Az eseményen Vrbanj, Vrboska, Jelsa, Pitve, Vrisnik és Svirče plébániái vesznek részt. 2010-ben az UNESCO felvette a világ kulturális örökségének listájára.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4944.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6414.
Források[szerkesztés]
- Jelsa község hivatalos oldala (horvátul)
- Hvar települései – Vrisnik (angolul)
- Hvar települései – útikalauz (horvátul)
