„Kéked” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
0 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
46. sor: 46. sor:


=== Népcsoportok ===
=== Népcsoportok ===
A 2011-es népszámláláson a település lakosságának 97%-a [[Magyarok|magyar]], 3%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma településenként ]</ref> A [[Schengeni egyezmény]] és az új út elkészülte után ugyanakkor a település visszakerült [[Kassa]] vonzáskörzetébe, ennek nyomán [[2018]]-ra a település lakosságának 30%-át Kassáról kitelepült [[szlovákok]] teszik ki.<ref>{{cite web |url=http://mandiner.hu/cikk/20180605_kekedi_riport |title=Vihar az idillben: helyi kiskirályok esete a szlovák betelepülőkkel Kékeden |accessdate=20180605 |author=Partos Bence |date=20180605 |publisher= |pages=[[Mandiner.hu]] |language=magyar }}</ref>
A 2011-es népszámláláson a település lakosságának 97%-a [[Magyarok|magyar]], 3%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma településenként ]{{Halott link|url=http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html |date=2020-02 }}</ref> A [[Schengeni egyezmény]] és az új út elkészülte után ugyanakkor a település visszakerült [[Kassa]] vonzáskörzetébe, ennek nyomán [[2018]]-ra a település lakosságának 30%-át Kassáról kitelepült [[szlovákok]] teszik ki.<ref>{{cite web |url=http://mandiner.hu/cikk/20180605_kekedi_riport |title=Vihar az idillben: helyi kiskirályok esete a szlovák betelepülőkkel Kékeden |accessdate=20180605 |author=Partos Bence |date=20180605 |publisher= |pages=[[Mandiner.hu]] |language=magyar }}</ref>


== Látnivalók ==
== Látnivalók ==

A lap 2020. február 11., 01:25-kori változata

Nem tévesztendő össze a következővel: Kékesd.
Kéked
Kéked címere
Kéked címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterMaczega Márton (független)
Irányítószám3899
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség252 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség13,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,01 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″
Kéked (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Kéked
Kéked
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kéked weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéked témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kéked község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól közúton 76 kilométerre északkeletre.

Története

A települést 1297-ben említik először Keked írásmóddal. 1317-ben Kekud, 1319-ben Quequed, 1332-1335 között Quequed, Kykit, Kekuk és Kekud alakban írva említik nevét. A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük.

1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, 1333-ban 8, 1334-ben 3, 1335-ben 2 garas pápai tizedet fizetett. 1319-ben Pányokkal szomszédosnak említik. Kastélya gótikus eredetű, a 15. században épült, később reneszánsz stílusban építették át. A mai Kéked 1943-ban jött létre Alsó- és Felsőkéked egyesítéséből[2]

2013. október 21-én felavatták a Kéked-Abaújnádasd közötti 2,8 km hosszú összekötő utat.[3]

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Hunkár Gyöngyi (független)[4]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Hunkár Sándor (független)[5]
  • 2014–2019: Hunkár Sándor László (független)[6]
  • 2019-től: Maczega Márton (független)
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
184
185
178
207
197
252
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Népcsoportok

A 2011-es népszámláláson a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[7] A Schengeni egyezmény és az új út elkészülte után ugyanakkor a település visszakerült Kassa vonzáskörzetébe, ennek nyomán 2018-ra a település lakosságának 30%-át Kassáról kitelepült szlovákok teszik ki.[8]

Látnivalók

  • Melczer-kastély: A gótikus eredetű 15-16. századi, hengeres saroktornyos, zárt udvaros Melczer-kastély (udvarház), mai formáját a 17.-19. században nyerte el. A kastélyban 1979-től folytak műemléki helyreállítási munkálatok. Jelenleg kastélyszállóként működik. [2]
  • Római katolikus templom (Szentháromság): A 15. században épült, 1729-ben barokk stílusban átépítették. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll.
  • Mátyás-forrás és fürdő: Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvízű forrás, amelynek a 15. századtól használták a környékbeliek fürdésre és gyógyításra. A hagyomány szerint Mátyás király is megfürdött vizében, innen kapta nevét. A fürdőtől nem messze áll három kocsányos tölgy, mely a legenda szerint szintén Mátyáshoz köthető, úgy tartják maga a király ültette.[9] A fürdőtelep a falutól körülbelül 200 méterre keletre épült fel. A forrásra építettek egy strandfürdőt és egy kádfürdőt. A forrás 22 °C-os, kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották. A fürdő a második világháborúban elpusztult, miután helyreállították 1954-től a Megyei Tanács üdülőjeként működött. A fürdő már nem üzemel, de a kúriában turistaszállást alakítottak ki. A hagyomány úgy tartja, hogy a forrás kékes vizéről kapta a település a nevét.

Környező települések

A Melczer-kastély parkja

Abaújvár (3 km), Pányok (kb. 4 km), Zsujta (11 km), a legközelebbi város: Gönc (15 km).

Források

  • Györffy György:Abaújvármegye
  • Abaúj-Torna Vármegye, 1939
  • Magyarország, Panoráma, 1975

Jegyzetek

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. ↑ Napi hírek / Napi tudósítások, 1943. június 13. vasárnap / 3. oldal[halott link].
  3. ↑ Elkészült a Kéked-Abaújnádasd összekötő út. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
  4. ↑ Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  5. ↑ Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)[halott link]
  6. ↑ Kéked települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2018. július 27.)[halott link]
  7. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  8. ↑ Partos Bence: Vihar az idillben: helyi kiskirályok esete a szlovák betelepülőkkel Kékeden (magyar nyelven) pp. Mandiner.hu, 2018. június 5. (Hozzáférés: 2018. június 5.)
  9. ↑ 4-3,8-3,7 méteres. Igazság szerint a fák vélhetően alig érik el a háromszáz évet-ami persze dicséretes életkor-, s Mátyás király-legenda nélkül is csoda szépek. Mindenesetre az ilyen legendák, mint Rákóczi-, Petőfi-, Mátyás király-fa, stb. nagyon fontosak, hiszen a helyi legendák és a lakosoknak ezekhez való ragaszkodása menti meg a fákat a pusztulástól még a hivatalos védetté nyilvánítás előtt. Forrás [1] Archiválva 2007. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kéked&oldid=22255460”