„Kéked” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta9) |
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
25. sor: | 25. sor: | ||
A települést [[1297]]-ben említik először ''Keked'' írásmóddal. [[1317]]-ben ''Kekud,'' [[1319]]-ben ''Quequed,'' [[1332]]-[[1335]] között ''Quequed, Kykit, Kekuk'' és ''Kekud'' alakban írva említik nevét. A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük. |
A települést [[1297]]-ben említik először ''Keked'' írásmóddal. [[1317]]-ben ''Kekud,'' [[1319]]-ben ''Quequed,'' [[1332]]-[[1335]] között ''Quequed, Kykit, Kekuk'' és ''Kekud'' alakban írva említik nevét. A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük. |
||
[[1332]]-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, [[1333]]-ban 8, [[1334]]-ben 3, [[1335]]-ben 2 garas pápai tizedet fizetett. [[1319]]-ben [[Pányok]]kal szomszédosnak említik. Kastélya [[gótika|gótikus]] eredetű, a [[15. század]]ban épült, később [[reneszánsz]] stílusban építették át. A mai Kéked 1943-ban jött létre Alsó- és Felsőkéked egyesítéséből<ref>[http://mol.arcanum.hu/mti/a100929.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=NapiHirek%231943%2306%2313&pg=0&l=hun Napi hírek / Napi tudósítások, 1943. június 13. vasárnap / 3. oldal].</ref> |
[[1332]]-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, [[1333]]-ban 8, [[1334]]-ben 3, [[1335]]-ben 2 garas pápai tizedet fizetett. [[1319]]-ben [[Pányok]]kal szomszédosnak említik. Kastélya [[gótika|gótikus]] eredetű, a [[15. század]]ban épült, később [[reneszánsz]] stílusban építették át. A mai Kéked 1943-ban jött létre Alsó- és Felsőkéked egyesítéséből<ref>[http://mol.arcanum.hu/mti/a100929.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=NapiHirek%231943%2306%2313&pg=0&l=hun Napi hírek / Napi tudósítások, 1943. június 13. vasárnap / 3. oldal]{{Halott link|url=http://mol.arcanum.hu/mti/a100929.htm?v=pdf&a=pdfdata&id=NapiHirek%231943%2306%2313&pg=0&l=hun |date=2018-11 }}.</ref> |
||
[[2013]]. október 21-én felavatták a Kéked-[[Abaújnádasd]] közötti 2,8 km hosszú összekötő utat.<ref>[http://www.nif.hu/hu/hirek/Elkeszult_a_Keked-Abaujnadasd_osszekoto_ut Elkészült a Kéked-Abaújnádasd összekötő út]{{Halott link|url=http://www.nif.hu/hu/hirek/Elkeszult_a_Keked-Abaujnadasd_osszekoto_ut |date=2018-09 }}</ref> |
[[2013]]. október 21-én felavatták a Kéked-[[Abaújnádasd]] közötti 2,8 km hosszú összekötő utat.<ref>[http://www.nif.hu/hu/hirek/Elkeszult_a_Keked-Abaujnadasd_osszekoto_ut Elkészült a Kéked-Abaújnádasd összekötő út]{{Halott link|url=http://www.nif.hu/hu/hirek/Elkeszult_a_Keked-Abaujnadasd_osszekoto_ut |date=2018-09 }}</ref> |
A lap 2018. november 17., 08:09-kori változata
Kéked | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Gönci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hunkár Sándor László (független)[1] | ||
Irányítószám | 3899 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 252 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 13,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″ | |||
Kéked weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kéked témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kéked község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól közúton 76 kilométerre északkeletre.
Története
A települést 1297-ben említik először Keked írásmóddal. 1317-ben Kekud, 1319-ben Quequed, 1332-1335 között Quequed, Kykit, Kekuk és Kekud alakban írva említik nevét. A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük.
1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, 1333-ban 8, 1334-ben 3, 1335-ben 2 garas pápai tizedet fizetett. 1319-ben Pányokkal szomszédosnak említik. Kastélya gótikus eredetű, a 15. században épült, később reneszánsz stílusban építették át. A mai Kéked 1943-ban jött létre Alsó- és Felsőkéked egyesítéséből[3]
2013. október 21-én felavatták a Kéked-Abaújnádasd közötti 2,8 km hosszú összekötő utat.[4]
Népcsoportok
A 2011-es népszámláláson a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5] A Schengeni egyezmény és az új út elkészülte után ugyanakkor a település visszakerült Kassa vonzáskörzetébe, ennek nyomán 2018-ra a település lakosságának 30%-át Kassáról kitelepült szlovákok teszik ki.[6]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 184 | 185 | 178 | 207 | 197 | 252 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Látnivalók
- Melczer-kastély: A gótikus eredetű 15-16. századi, hengeres saroktornyos, zárt udvaros Melczer-kastély (udvarház), mai formáját a 17.-19. században nyerte el. A kastélyban 1979-től folytak műemléki helyreállítási munkálatok. Jelenleg kastélyszállóként működik. [2]
- Római katolikus templom (Szentháromság): A 15. században épült, 1729-ben barokk stílusban átépítették. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll.
- Mátyás-forrás és fürdő: Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvízű forrás, amelynek a 15. századtól használták a környékbeliek fürdésre és gyógyításra. A hagyomány szerint Mátyás király is megfürdött vizében, innen kapta nevét. A fürdőtől nem messze áll három kocsányos tölgy, mely a legenda szerint szintén Mátyáshoz köthető, úgy tartják maga a király ültette.[7] A fürdőtelep a falutól körülbelül 200 méterre keletre épült fel. A forrásra építettek egy strandfürdőt és egy kádfürdőt. A forrás 22 °C-os, kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották. A fürdő a második világháborúban elpusztult, miután helyreállították 1954-től a Megyei Tanács üdülőjeként működött. A fürdő már nem üzemel, de a kúriában turistaszállást alakítottak ki. A hagyomány úgy tartja, hogy a forrás kékes vizéről kapta a település a nevét.
Környező települések
Abaújvár (3 km), Pányok (kb. 4 km), Zsujta (11 km), a legközelebbi város: Gönc (15 km).
Források
- Györffy György:Abaújvármegye
- Abaúj-Torna Vármegye, 1939
- Magyarország, Panoráma, 1975
Jegyzetek
- ↑ Kéked települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2018. július 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Napi hírek / Napi tudósítások, 1943. június 13. vasárnap / 3. oldal[halott link].
- ↑ Elkészült a Kéked-Abaújnádasd összekötő út[halott link]
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Partos Bence: Vihar az idillben: helyi kiskirályok esete a szlovák betelepülőkkel Kékeden (magyar nyelven) pp. Mandiner.hu, 2018. június 5. (Hozzáférés: 2018. június 5.)
- ↑ 4-3,8-3,7 méteres. Igazság szerint a fák vélhetően alig érik el a háromszáz évet-ami persze dicséretes életkor-, s Mátyás király-legenda nélkül is csoda szépek. Mindenesetre az ilyen legendák, mint Rákóczi-, Petőfi-, Mátyás király-fa, stb. nagyon fontosak, hiszen a helyi legendák és a lakosoknak ezekhez való ragaszkodása menti meg a fákat a pusztulástól még a hivatalos védetté nyilvánítás előtt. Forrás [1] Archiválva 2007. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben