Ricse
- A Ricse a Beatrice együttes beceneve is.
| Ricse | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Cigándi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Vécsi István (MSZP)[1] | ||
| Irányítószám | 3974 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1641 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 68,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 24,76 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 19′ 33″, k. h. 21° 58′ 08″48.325789°N 21.968900°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 33″, k. h. 21° 58′ 08″48.325789°N 21.968900°E | |||
 Ricse
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Ricse weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ricse témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ricse nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cigándi járásban.
Fekvése
Révleányvár és Cigánd között található, a Tisza jobb partján. Határában folyik az itt különösen kiszélesedő Tisza, aminek a jobb partján terül el. Jellegzetes észak-alföldi tájon fekszik, az ukrán határtól kb. 8, a szlovák határtól kb. 3–4 km-re. A falu nagy része dombos terület.
Története
Ricse neve szláv eredetű. Árpád-kori település, melyet még Boleszló váci püspök adományozott a leleszi konventnek.
1609-ben praedium, ekkor a Daróczy család tagjait iktatták be egyes részeibe, 1779-ben pedig Károlyi Antalnak is volt itt birtoka.
A 18. században szombatosok is laktak itt, akik Mária Terézia idején a katolikus hitre tértek.
A Tisza szabályozásáig a Bodrogköz egyik legelzártabb települése volt. Az 1700-as években 5 családot telepítettek be a faluba (Máté, Vécsy, Körmöndi, Deák, Kocsi). A falu lakosságának nagy része ma is ezen nevek valamelyikét viseli.
Az 1900-as évek elején Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
1910-ben 1955 lakosából 1954 magyar volt. Ebből 259 római katolikus, 1439 református, 129 izraelita volt.
Ricse jelentősége a trianoni békeszerződés után nőtt meg a térség életében. Átvette a határ túloldalára került Királyhelmectől a Bodrogközi járás székhelyének szerepét, és ezt az 1938-1950 közötti időszakot kivéve meg is őrizte 1956. február 1-jéig, 1950-től már Ricsei járás néven. A településen jelentős számú izraelita közösség élt, melynek tagjai bankot, malmot működtettek. A holokauszt következtében közösségük gyakorlatilag megszűnt.
Népcsoportok
A település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Nevezetességei
- Barokk stílusú római katolikus templom
- Juhász kút, amelyet a Czukor család adományozott a falunak
- Református temploma - 1828-ban épült.
- Adolf Czukorról elnevezett művelődési ház
- Tájház[4]
- Zsidó temető
Érdekességek
- Innen származik Adolf Czukor (Adolph Zukor) filmrendező, Hollywood egyik alapítója.
- A faluban nehéz tájékozódni pusztán az utcanevek alapján, de könnyű, ha az ember ismeri a helyiek által adott neveket. Például kucorgó, tökös ér, csöbökös, almáska, tóka, kígyós domb, sebes hát, pólincs, tarna, új falú, kesős, stb.
- A Ricseieket Gemeseknek is szokták nevezni a "bodrogközi szlengben". Ennek eredete a Ricse címerében található gémre vezethető vissza.
Jegyzetek
- ↑ Ricse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Magyarországi tájházhálózat
Források
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye
