Kázsmárk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kázsmárk
Az Árpád-kori eredetű református templom
Az Árpád-kori eredetű református templom
Kázsmárk címere
Kázsmárk címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzikszói
Jogállásközség
Alapítás éve1332
PolgármesterKecskés Attila (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3831
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség966 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség78,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 16′ 32″, k. h. 20° 58′ 27″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 32″, k. h. 20° 58′ 27″
Kázsmárk (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Kázsmárk
Kázsmárk
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kázsmárk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kázsmárk témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kázsmárk község Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az Északi-középhegységben, a Cserehát keleti részén, a Vasonca-patak völgyében fekszik. A megyeszékhelytől, Miskolctól 30 kilométerre északkeletre található.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton a 3-as főútról, Szikszó, majd Aszaló után kb. 5 kilométerrel balra letérve, a 2624-es úton érhető el. Abaújszántóval a 3703-as út köti össze.

A közúti közösségi közlekedés autóbuszos szolgáltatója e településen is a Volánbusz.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal mintegy 4 kilométerre lévő Halmaj vasútállomása kínálja.

Története[szerkesztés]

A települést 1332-ben említették először Casmar, Kasmar néven.

1332-ben a pápai tizedjegyzékben papját is említették, tehát ekkor már egyházas hely volt. Papja ekkor 12 garas pápai tizedet fizetett. 1388-ban Alsó- és Felsőkázsmárk néven létezett.

A 17. században elnéptelenedett, majd újra benépesült. 1711-ben egy pestisjárvány miatt a falu népessége kihalt, 1726-ban telepítették be újra. A 20. század elején Alsó- és Felsőkázsmárk Abaúj-Torna vármegye Szikszói járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor Alsókázsmárknak 269 magyar lakosa volt, melyből 110 római katolikus, 104 református, 27 evangélikus volt. Felsőkázsmárk 394 magyar lakosából 163 római katolikus, 30 görögkatolikus, 162 református volt. 1936-ban a két település, Alsó- és Felsőkázsmárk egyesült.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Név Párt Terminus Megjegyzés / Források
Bortnyik Béla független 1990–2018 Az 1990-es polgármester-választásról a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartásából csak annak végeredménye állapítható meg.[3]
Az 1994. december 11-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 428 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg (5 szavazat érvénytelen volt).[4]
Az 1998. október 18-án megtartott választáson újra kihívó nélkül indult, ezúttal 402 érvényes szavazat 100 %-ával lett polgármester (érvénytelenül 21 fő szavazott).[5]
A 2002. október 20-án megtartott választáson is egyedól indult, 450 érvényes szavazatot szerzett, az érvénytelen szavazatok száma 9 volt.[6]
Ellenjelölt nélkül versengett 2006. október 1-jén is, a rá adott 399 érvényes szavazat mellé ezúttal 13 érvénytelen társult.[7]
A 2010. október 3-án megtartott választáson az 513 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 458 szavazatot szerzett meg, amivel 89,28 %-os eredményt ért el (ismét öten voksoltak érvénytelenül).[8]
A 2014. október 12-én megtartott választáson az 533 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 438 szavazatot szerzett meg, amivel 82,18 %-os eredményt ért el (7-en szavaztak érvénytelenül).[9]
Kecskés Attila Fidesz-KDNP 2018 óta A 2018. december 16-án megtartott időközi választáson a 492 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 317 szavazatot szerzett meg, amivel 64,43 %-os eredményt ért el (7 szavazat érvénytelen volt).[10]
A 2019. október 13-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 422 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg (55 szavazat volt érvénytelen).[1]

A településen 2018. december 16-án időközi polgármester-választást kellett tartani,[10] mert a községet 28 éven keresztül vezető Bortnyik Béla októberben lemondott tisztségéről (és még az időközi választás előtt el is hunyt).[11][12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
959
957
984
962
954
966
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 63%-a magyar, 37%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,1%-a magyarnak, 43,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,6% ukránnak mondta magát (2,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,7%, református 20,8%, görögkatolikus 26,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,9% (18,5% nem válaszolt).[14]

2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 9,2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% örménynek, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 19,9% volt római katolikus, 17% református, 41,5% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 5,3% felekezeten kívüli (16,1% nem válaszolt).[15]

Vallás[szerkesztés]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a település lakossága vallásilag igen megosztott. Római katolikusnak kb. 28,5%, reformátusnak kb. 22,5%, görögkatolikusnak kb. 10,5%, míg evangélikusnak kb. 0,5% vallotta magát. Nem tartozik semmilyen egyházhoz vagy felekezethez kb. 3,5%, és nem válaszolt, illetve ismeretlen kb. 34,5%.[16]

Római katolikus egyház: az Egri főegyházmegye (érsekség) Abaúj-Zempléni Főesperességének Szikszó-Encsi Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, a település a léhi plébánia filiája.

Református egyház: a Tiszáninneni Református Egyházkerület (püspökség) Abaúji Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint anyaegyházközség.

Görögkatolikus egyház: a Miskolci Egyházmegye Csereháti Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló parókiával. A település a csobádi görögkatolikus parókiához tartozik, mint filia. A Kázsmárkon található görögkatolikus kápolna titulusa: Szent Márk evangélista.

Evangélikus egyház: az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Borsod-Hevesi Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik. A település evangélikus vallású lakosai a Fancsal-Hernádvécsei Evangélikus Egyházközséghez tartoznak, mint szórvány.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Péchy-kúria: Az alsó szint ajtajának kőkeretén található felirat alapján 1786-ban épült, s 1802-ben újra/átépített, klasszicizáló késő barokk stílusban.
  • Református templom: A XIV. században épült, gótikus stílusban. 1667-ben és 1760-ban átépítették. Homlokzat előtti tornya 1873-ban készült.
  • I-II. világháborús emlékmű.
  • Görögkatolikus (Szent Márk evangélista-) kápolna.

Testvértelepülés[szerkesztés]

Környező települések[szerkesztés]

Aszaló (9 km), Csobád (7 km), Detek, Léh, Rásonysápberencs, a legközelebbi város: Szikszó (12 km).

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Kázsmárk települési polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  5. ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  6. ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  7. ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
  8. ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  9. ↑ Kázsmárk települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  10. ↑ a b Kázsmárk települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. december 16. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  11. ↑ Bence, Stubnya: Két településnek is új polgármestere lesz (magyar nyelven). index.hu, 2018. december 16. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  13. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  14. ↑ Kázsmárk Helységnévtár
  15. ↑ Kázsmárk Helységnévtár
  16. ↑ [1][halott link]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kázsmárk&oldid=26676642”